Alkalmazhatók-e hatályon kívül helyezett díjak?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalmának megsértése nélkül is van lehetőség arra, hogy a hatósági határozat meghozatalát megelőzően létrejött jogszerűtlen közterület-használati jogviszony esetében már nem hatályos önkormányzati rendeletek díjmegállapító rendelkezéseit érvényesítse az önkormányzati hatóság – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a Budapest X. kerületében egy 1866 m2 alapterületű, közterület besorolású ingatlan a Kőbányai Önkormányzat tulajdonát képezte. A felperes tulajdonát képezte a szomszédos ingatlan. Az alperes ingatlanán kerítés húzódott, a felperes pedig a saját ingatlanát a kerítésig használta, azaz a közterületből 1734 m2 alapterületet is birtokba vett.

 

A hatósági eljárás

Az alperes elsőfokú hatósága, a polgármester 2014. július 5-én meghozott határozatával megállapította, hogy a felperes a fenti közterületrészt közterület-használati hozzájárulás nélkül használta. Kötelezte a közterület-használat 60 napon belüli megszüntetésére, a közterület eredeti, rendeltetésének megfelelő állapot helyreállítására, a kerítés lebontására, valamint 2009. augusztus 1. és 2014. július 31. közötti időre 17 076 432 forint területhasználati díj megfizetésére. A határozat aláírása a következőt tartalmazta: „K. R. polgármester megbízásából: Dr. P. S. alpolgármester”.

A hatóság kiemelte, hogy mivel a kerítést a felperes sajátjának tekintette, annak állagmegóvását el is végeztette, ezért neki kellett volna meggyőződnie arról, hogy meddig terjed megvásárolt tulajdona és annak alapján megfelelő helyen van-e a kerítés. A közterület-használati díj megfizetésének kötelezettségét álláspontja szerint nem befolyásolta az, hogy a felperes ténylegesen nem használta az önkormányzati tulajdonú területrészt, azt a birtokban tartás önmagában megalapozta.

A másodfokú hatóság, a képviselő-testület helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

 

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eljárása

A Bíróság elutasította a felperes keresetét. Nem látott visszamenőleges hatályú jogalkalmazást az önkormányzati rendelet és az abban meghatározott közterület-használati díj megállapításában, tekintettel arra, hogy a hatóság a perrel érintett időszakban hatályos jogszabályok alapján döntött a díjmértékek tekintetében. Tévesnek minősítette továbbá azt a felperesi álláspontot is, amely szerint a kerítés az önkormányzat tulajdona. Indokolása szerint a kerítés a magánterületet védő felépítmény, annak semmi köze az önkormányzathoz. Ha pedig a felperes kerítése nem a telekhatáron, hanem közterületen áll, ennek a keresettel támadott határozat szerinti közigazgatási jogi jogkövetkezményei a lekerített közterület-részt rendeltetésellenesen használó felperest terhelik.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes szerint az önkormányzati rendelet az elfogadását megelőző időszakra állapított meg kötelezettséget, amely az alperesi határozatoknak a jogalkotási törvény rendelkezéseibe ütköző törvénysértését eredményezte. Úgy vélte, hogy az alperesi határozatok sértették a rendeletet azzal, hogy a három évet meghaladó közterület-használati ügyben nem a képviselő-testület, hanem az alpolgármester döntött első fokon. A hatásköri szabály megsértése elvonta a felperes jogorvoslathoz való jogát.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria kiemelte, hogy akár közterület-használati hozzájárulással, akár anélkül, a közterület rendeltetésétől eltérő használata a közvagyon tulajdonosa, az önkormányzat és a közterület-használó között a közigazgatási jog által szabályozott jogviszonyt hoz létre. E jogviszonyban a felek jogai és kötelezettségei elsődlegesen az önkormányzati jogalkotó által elfogadott helyi rendeleti szabályok függvénye.

Az önkormányzati rendelet szerint az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt első fokon a három évet meghaladó időtartamú, valamint a feltétel bekövetkeztéig tartó közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem ügyében. Ehhez képest az ennél rövidebb időtartamú jogviszonyok, illetve a hivatalból induló eljárások esetében első fokon átruházott hatáskörben a polgármester dönt. Jelen ügyben bár a felek közötti közterület-használati jogviszony meghaladta ugyan a három évet, azonban az eljárás hivatalból indult, ezért az önkormányzati hatósági ügyben első fokon helyesen járt el a polgármester. Az ügyben az elsőfokú határozat aláírásként „K. R. polgármester megbízásából: Dr. P. S. alpolgármester” fordulatot tartalmazta, amelyből kiderül, hogy az alpolgármester a polgármester által meghozott határozat kiadmányozását végezte el. A Kúria szerint mivel ebből következőleg a hatáskör gyakorlója az elsőfokú határozatból egyértelműen kiderül („… a polgármester megbízásából”), valamint az is, hogy az alpolgármester nem a hatáskör gyakorlására, hanem a határozat kiadmányozására kapott megbízást. Kiadmányozási jog átengedésére akkor van lehetőség, amennyiben a határozatból kitűnik, hogy a kiadmányozó a hatáskör gyakorlására feljogosított személy nevében és megbízásából, azaz a kiadmányozó a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv által delegált jogkörben járt el.

A Kúria nem osztotta a felülvizsgálati kérelem jogorvoslathoz való jog elvonásával kapcsolatos nézetét sem, sőt ellentétes álláspontra jutott. Azzal, hogy az elsőfokú határozatot a polgármester hozta meg, a felperes a képviselő-testülethez fordulhatott, amely ezért kiteljesítette jogorvoslathoz való jogát. Ezzel szemben, ha az elsőfokú határozatot a képviselő-testület hozta volna meg, úgy a felperes számára csak a bírósági út állt volna rendelkezésére.

Részletesen vizsgálta a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek azon részét, amely szerint a jogerős ítélet a jogalkotási törvény sérelmével minősítette jogszerűnek az alperes határozatát, amellyel a felperest 2013. március 25-ét megelőző időre is közterület-használati díj megfizetésére kötelezte olyan önkormányzati rendeletek alapján, amelyek a közigazgatási határozatok meghozatalakor már nem voltak hatályban. Itt a Kúria szerint nem visszaható hatályról volt szó, hanem a jogalkotási törvény azon rendelkezése került alkalmazásra, miszerint a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell. A felek közötti közterület-használati jogviszony 2001-ben jött létre, így a jogalkotási törvény szabálya megteremti a 2014. július 15-én már nem hatályos önkormányzati rendeletek díjmegállapító rendelkezései alkalmazásának lehetőségét a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás veszélye nélkül.

Mindezek alapján a Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. IV. 37.743/2015.) a Kúriai Döntések 2016/10. számában 292. szám alatt jelent meg.

A kép forrása: http://nagyvofely.hu/img/ht/11o.jpg

---