Amatőr sportoló és sportszerződés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy minap elfogadott jogszabály kis részletekben módosítja a sportról szóló 2004. évi I. törvényt, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt.


A 2015. évi CXXXV. törvény szerint a  Sporttv.5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve ha a sportszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik – a (4) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel – sportszerződés alapján, sportvállalkozás és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány keretében pedig – amennyiben az ilyen alapítvány nem minősül egyúttal az e törvényben meghatározott sportiskolának is – sportszerződés alapján sportolhat. Köznevelési típusú sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.

 

A Sporttv. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos, vegyes (nyílt) és amatőr versenyrendszerben.

Továbbá a módosító jogszabály szerint a  Civiltv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

  Az egyesület az (1) bekezdés szerinti hirdetési, reklám-, illetve közvetítési jogokkal kapcsolatosan egy évnél hosszabb időre szerződést csak a döntéshozó szerv külön felhatalmazása alapján köthet. Az országos sportági szakszövetség esetében ezt a jogkört a szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve jogosult gyakorolni.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 9.

Jogszabályfigyelő 2024 – 36. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/85–86. számú Magyar Közlönyben és a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/8. számában megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

2024. szeptember 4.

Nyelvi modellek és AI alkalmazások a jogi munkában I. rész

A különböző generatív mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetése a jogi munkavégzési folyamatok támogatásába jelentős változásokat hozhat a jogászok életében. Ennek a cikksorozatnak ezért az a célja, hogy bemutassa, milyen újításokat jelentenek a nyelvi modellekre épülő megoldások a korábbi módszerekhez képest, milyen feladatokban képesek támogatni a jogászi munkavégzést, milyen korlátai vannak jelenleg az elterjedésüknek, valamint milyen különböző jogi, etikai, társadalmi kihívásokat hoznak létre. Ez a cikksorozat első része, amelyben azt járom körül, hogy miben jelentenek újítást az olyan nyelvi modellekre épülő megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini és a Claude a korábbi mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz képest.