Amikor elmarad a sérelemdíj


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A személyiségi jogi jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj megítélése. A körülmények bírói mérlegelése adott esetben azt is eredményezheti, hogy a jogsértő nem kötelezhető sérelemdíj megfizetésére – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illet, a felperes szerint az alperes a www.kuruc.info felületen közzétételre került nyilatkozatában annak valótlan állításával, hogy a 2014. október 12-én Ózdon tartott önkormányzati választások során a felperesék 2000 forinttal lefizették a cigányokat azért, hogy rájuk szavazzanak és csaltak a választáson, megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az alperes kijelentései néhány személy magánbeszélgetéséről az alperes tudomása és hozzájárulása nélkül készült hangfelvétel közzétételével került nyilvánosságra. A felperes elégtételadásként arra kérte kötelezni az alperest, hogy a jogsértés tényének elismerésével levélben fejezze ki sajnálkozását, valamint a bíróság jogosítsa fel a felperest arra, hogy ezt a levelet a felperes által választott módon nyilvánosságra hozza. Emellett 250 000 forint sérelemdíj megfizetését is követelte.

 

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések

A Pk 2:52. § (1) bekezdése alapján, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

A (2) bekezdés szerint a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

A (3) bekezdés a sérelemdíj mértékével kapcsolatban kimondja, hogy azt a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.

 

Az első- és másodfokú bíróság döntése

A bíróság szerint az alperes a megsemmisített eredményből, a választási eljárásban született határozatok tartalmából, abból, hogy az egyik jelölt tájékoztatta őt a választás tisztaságát sértő szavazatvásárlással összefüggésben tett rendőrségi feljelentésről, a való tényekből okszerűen következtetve fogalmazta meg kijelentését, ezért az alperes értékítélete a felperes személyiségi jogát nem sérti.

A másodfokú bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és megállapította a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogának megsértését. Az ítélőtábla jogi álláspontja szerint a csalásra vonatkozó alperesi közlés tényállításnak tekintendő, amelynek tartalma, illetve valósága igazolható és bizonyítható. Az adott közlés akkor minősül véleménynek, értékítéletnek, ha azzal kapcsolatban az ún. igazolhatósági-bizonyíthatósági teszt nem végezhető el. Mivel a nyilatkozatokból nem derül ki, hogy a párttól vagy a hozzá köthető személyektől kapták-e a megjelölt összeget, nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes csalt a választáson. Miután ez a közlés valótlan tényállításnak bizonyult, ezért az ítélőtábla a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapította a jóhírnévsértést.

A sérelemdíj megfizetése iránti igényt azonban alaptalannak ítélte, mivel meglátása szerint annak megállapításához továbbra is szükséges a személyiséget ért nem vagyoni sérelem, amely őt az állított jogsértő magatartás következtében érte. A bíróság az adott ügy egyedi tényállása alapján úgy is dönthet, hogy adott esetben a sérelemdíj alkalmazása szükségtelen. A felperes oldalán az ún. köztudomás-doktrínát alkalmazva sem volt kimutatható nem vagyoni sérelem, amely az alperesi közlés következtében érte, mivel a felperes polgármester-jelöltje nyerte a választást.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes az ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes 250 000 forint sérelemdíj és kamatai megfizetésére kötelezését kérte.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria a Ptk. miniszteri indokolására hivatkozva hangsúlyozta, hogy a sérelemdíj a személyiségi jogok megsértésének vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és egyben magánjogi büntetése. Önmagában a jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása, a bíróság ugyanis mérlegelheti, hogy a Ptk. 2:51. § (1) bekezdésében meghatározott szankciók (a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, a jogsértés abbahagyása és a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől, megfelelő elégtétel adása, a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása, a jogsértéssel elért vagyoni előnyt átengedése) alkalmazása orvosolja-e az érintett személy sérelmét, vagy a jogsértőt e jogkövetkezmények mellett sérelemdíj megfizetésére is kötelezni kell.

A bíróságoknak a mérlegelés körébe kell vonni a sérelmet szenvedett fél személyét, a jogsértés személyére, környezetére gyakorolt hatását, továbbá az eset egyéb körülményeit. A sérelemdíj összegének megállapításánál a sérelmet szenvedett felet ért hátrány és annak súlya, mértéke, ismétlődő jellege, a felróhatóság mértéke, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása kap jelentőséget. A Kúria kiemelte, hogy a bíróságnak mindezek értékelésével kell megállapítania az adott személyt ért hátrányokat, és annak alapján eldöntenie, hogy a sérelmet szenvedett fél jogosult-e sérelemdíjra, amennyiben igen, milyen összegszerűségben. Így természetesen a bírói mérlegelés adott esetben arra is vezethet, hogy a jogsértő nem kötelezhető sérelemdíj megfizetésére.

A Kúria az ítélőtáblához hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés megállapítása és az elégtételadás elrendelése mellett adott ügyben a sérelemdíj alkalmazása szükségtelen, mivel az alperes szűk körben, két magánszemély előtt mondta a jogsértő mondatokat, nem a széles nyilvánosság előtt, illetve nem annak szánta, továbbá annak a helyi választás eredményére nem volt semmilyen hatása. Mindezek alapján a jogsértő közlésnek nem volt értékelhető jelentősége a jogi személy felperes környezetére, személyének megítélésére.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 21.764/2015.) a Kúriai Döntések 2016/9. számában 241. szám alatt jelent meg.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.

2024. július 17.

Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés a Pázmányon

Új képzést hirdet szeptembertől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete. A speciális felkészültséget nyújtó Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés július 20-ig várja minden, a témában érintett jogász jelentkezését. A képzésről Dr. Halász Zsolt Ákos szakfelelőst, a Pénzügyi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük.