Amikor méltányosságból sincs mentesség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járművezető felelősségén alapuló közigazgatási bírságokat és a velük kapcsolatos eljárásokat vizsgálva feltűnő, hogy az idesorolható szabályszegések egy része azonos az objektív felelősségen alapulóakkal. Ám természetesen van különbség: a legmarkánsabb eltérés, hogy az előbbiek észlelése esetén például rendőri vagy közterület-felügyelői intézkedésnek kell történnie, Ami viszont „összeköti” őket: nincs mód a bírság összegének méltányosságból történő mérséklésére, elengedésére, az ügyfél szociális körülményeire, illetve a cselekmény elkövetésének menthető erkölcsi voltára tekintettel.


Előző cikkeimben az objektív felelősségen alapuló közlekedési szabályszegésekről és a hozzájuk kapcsolódó közigazgatási eljárások menetéről, a benyújtható jogorvoslatokról és kérelmekről írtam. Ezúttal a járművezető felelősségén alapuló közigazgatási bírságokat és a velük kapcsolatos eljárásokat vesszük górcső alá.

Először érdemes megnézni, mely szabályszegések azok, amelyekkel a mindennapi életben is találkozhatunk. Ezek körét a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 20. paragrafusa (1) bekezdésének k), l) és m) pontjai határozzák meg, melyek a következők: a megengedett legnagyobb sebességre („gyorshajtás”); a biztonsági öv használatára; a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelzőkészülék jelzéseire; a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára („ittas vezetés”); a vasúti átjárón való áthaladásra; a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra; az autópálya leállósávjának igénybevételére; a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára; valamint az útdíj-köteles útszakaszok használatáért fizetendő, a megtett úttal arányos útdíjra (e-útdíj) vonatkozó rendelkezések megsértése.

A Kkt.-t kitöltő keretjogszabály, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) kormányrendelet, továbbá annak 11/A-11/H. számú mellékletei tartalmazzák a kiszabandó közigazgatási bírság mértékét.

Az objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírságok összegét pedig a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) kormányrendelet mellékletei tartalmazzák, melyet az előző cikkemben nem nevesítettem.

A Kkt. 20. paragrafus (1) bekezdésének a)-j) pontjaiban szereplő szabályszegések köre a közúti árufuvarozással, személyszállítással kapcsolatos – e szabályok ismerete külön, speciális szaktudást igényel, egyszerű járművezetőként nem is találkozunk velük.

Az előző felsorolást látva feltűnő, hogy a szabályszegések egy része azonos az objektív felelősségen alapulóakkal. Akkor mégis miben különböznek azoktól? A legmarkánsabb eltérés, hogy ilyen szabályszegések észlelése esetén rendőri vagy közterület-felügyelői (stb.) intézkedésnek kell történnie, azaz, ha valamely hatóság megállítja a gépjármű vezetőjét. (Természetesen itt is akad egy kivétel, de erről majd később.) Így viszont egy dologra máris nincs lehetőségünk: nem mentesülhetünk a közigazgatási bírság megfizetése alól. Ebben az esetben a közigazgatási bírság kiszabására a vezetővel szemben kerül sor, de ha a gépjármű tulajdonosa is vétett az előírásokkal szemben, akkor a büntetés természetesen őrá is kivethető (például: külföldi forgalmi rendszámú gépjármű jogellenes belföldi használata esetén).

A második különbség, hogy a szabályszegések bizonyításához nem szükséges hitelesített eszközzel készített felvétel, elegendő akár az eljáró hatóság tagjának észlelése és írásbeli feljelentése. Ettől függetlenül fénykép- vagy videófelvétel itt is készülhet a szabályszegés bizonyítása érdekében. Megjegyezendő, a törvény itt is lehetőséget biztosít a közterület-felügyelőnek arra, hogy a gépjárművezető távollétében – kvázi megállítás nélkül – is kiszabhassa a közigazgatási bírságot, de csak egy esetben: a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén.

Ha a szabályszegő személye a helyszínen nem válik ismertté (nem történik meg a megállítása) és a jogsértést technikai eszközzel nem rögzítették, akkora bírságot a – gépjármű rendszáma alapján megállapított – üzembentartóval szemben kell kiszabni. Ilyenkor az ő címére kell megküldeni a bírság összegét tartalmazó csekkszelvényt. Ha az így kiszabott büntetést az üzembentartó nem veszi tudomásul, vagy harminc napon belül nem fizeti meg, akkor a közigazgatási hatósági eljárást az egyébként irányadó rendelkezések szerint kell lefolytatni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az eljárást az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitányságon kezdeményezik. Ennek további menete azonban itt teljesen zavaros, ezekre az esetekre ugyanis még nincs országosan kidolgozott eljárási rend, ami a gyakorlatban annyit tesz: hol megpróbálják tisztázni az elkövető kilétét, hol pedig a tulajdonossal üzembentartóval szemben szabják ki a bírságot.

A harmadik különbség: ha nem fizetjük meg a bírságot, akkor nem vonhatják ki a forgalomból a tulajdonunkat képező járművet.

A negyedik lényeges különbség pedig az, hogy ez eljárás lefolytatására az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitányság rendelkezik hatáskörrel, onnan fognak érkezni az iratok érkezni.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 07.:  Az érvénytelenség az Új Ptk.-ban – Dr. Darázs Lénárd

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

E szabályszegések észlelésekor az intézkedés kétféle módon történhet. Ha a helyszínen elismerjük a vétkességünket, akkor az intézkedő a helyszínen kitölt egy a szabályszegéssel kapcsolatos tájékoztatót (mely ismertetőt is tartalmaz az eljárásról) és átadja a bírság kifizetéséhez szükséges csekket – mindezt a Kkt. 20. paragrafusának (4a) bekezdése alapján. Ez esetben a döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, jogorvoslatnak, de – a kiszabás napjától számított – 30 napon belül részletfizetést kérhetünk (az ezzel kapcsolatos tudnivalókat előző cikkem tartalmazza).

Ha az eljáró hatósági személynél esetleg nincs tájékoztató, vagy nem ismerjük el a szabályszegést, akkor a jogsértésről jegyzőkönyvet vesz fel, s azt megküldi az elkövetés helye szerinti rendőrkapitányságnak, amelyik 8 napon belül dönthet a bírság kiszabásáról.  Ha erre nem kerül sor, akkor értesítést kapunk az eljárás megindításáról – annyi különbséggel, hogy abban nem szerepelnek a mentesülési lehetőségek úgy, mint az objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírságnál, mivel a bírságot a vezetővel szemben szabták ki.

E bírságolásoknál azonban nincs olyan szabály, hogy 90 napon belül határozatnak kell születnie, mindössze annyi a megkötés, hogy a hatóságnak a feljelentés megérkezésétől számított egy éven belül kell megindítania a bírság kiszabására irányuló eljárást; vagy a szabályszegés elkövetésétől számított öt éven belül kell megindítani az eljárást, miközben ez esetben is adott a közigazgatási eljárásra vonatkozó 21+21 napos ügyintézési határidő, ami indokolt esetben túlléphető.

E közigazgatási bírságok összegeit a már említett kormányrendelet határozza meg, attól eltérni nem lehet. Hasonlóan az objektív felelősségen alapuló közigazgatási bírságokhoz, nincs mód az összeg méltányossági alapon történő mérséklésére, elengedésére, az ügyfél szociális körülményeire, illetve a cselekmény elkövetésének menthető erkölcsi voltára tekintettel.

További közlekedési szemelvények
A következő két cikkben két – sokakat foglalkoztató – közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegést vesz górcső alá a szerző: az ittas vezetést, valamint „a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó rendelkezések megsértését”.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.