ÁSZ: Csak átlátható pártok juthassanak közpénzhez!


Tisztulást indíthat el az Állami Számvevőszék átvilágítása, hogy kizárólag olyan pártok juthassanak közpénzhez, amelyek el tudnak számolni a kapott költségvetési támogatással és adományokkal, illetve a demokratikus választásokon hitelesen tudjanak megjelenni – emelte ki Holman Magdolna alelnök, a rendszeres költségvetési támogatásban nem részesült pártok átvilágításáról tartott sajtótájékoztatón.


Az ÁSZ alelnöke rámutatott: a 173 pártból 13 párt volt ellenőrizhető, közülük pedig három tett eleget a pénzügyi kimutatás közzétételi kötelezettségének. A fennmaradó 170 pártnak az ÁSZ lehetőséget biztosított a javításra és 13 intézkedéseket tett az ellenőrizhetőség és a törvényes gazdálkodás alapvető feltételeinek megteremtése érdekében. 157 párt ugyanakkor az ÁSZ figyelemfelhívása ellenére sem élt a javítás lehetőségével, ezért magas a kockázata, hogy költségvetési támogatáshoz jutásuk esetén a kapott közpénzzel nem lesznek képesek elszámolni.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alapján azok az egyesületek nyújthatnak szervezeti kereteket a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, a politikai életben való állampolgári részvételhez, amelyek kinyilvánítják, hogy a párttörvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el – szögezte le a sajtótájékoztatón Holman Magdolna. Az ÁSZ alelnöke hozzátette: az Állami Számvevőszék törvényben előírt feladata, hogy visszajelzést adjon az Országgyűlés és az állampolgárok, illetve a pártok tagsága részére arról, hogy az egyes pártok gazdálkodásában ténylegesen érvényesül-e az a vállalás, amit a pártok a bejegyzésükkel egyidejűleg a törvények betartására tettek. Holman Magdolna felidézte: a költségvetési támogatásban részesülő pártok és alapítványaik gazdálkodásának értékelését törvényi előírás alapján folyamatosan és ütemezetten végzi a Számvevőszék. Az ellenőrzési megállapításainkról rendszeresen tájékoztatjuk a közvéleményt.

Mint mondta: a magyarországi pártok többsége ugyanakkor nem jogosult rendszeres központi költségvetési támogatásra, mivel vagy nem indultak országgyűlési választáson, vagy azon nem szerezték meg a szavazatok legalább 1%-át. A 2014. és 2018. évi országgyűlési választások ellenőrzési tapasztalatai ugyanakkor rámutattak a rendszeres költségvetési támogatásban nem részesülő pártok működésének és gazdálkodásának kockázataira. Ez volt az a kockázati gyanú, amely elindította 2020-ban a rendszeres költségvetési támogatásban nem részesülő pártok ellenőrzését. Hiszen ezen pártok esetében is kulcsfontosságú, hogy a törvényi előírások betartásával járjanak el, gazdálkodásuk átlátható és más szervezetek számára is példamutató legyen, biztosítsák a politikai élet tisztaságát, az integritási elvek érvényesülését. A jogállami keretek között a pártok és a választások is be tudják tölteni szerepüket. Törvényi feltételek teljesítése esetén a pártok a választási kampányukhoz és a működésükhöz is költségvetési támogatásban részesülhetnek – összegzett Holman Magdolna.

Kifejtette: a közelgő választásokra tekintettel az Állami Számvevőszék elérkezettnek látta az időt arra, hogy megtörténjen a választók szavazatának 1%-át el nem érő pártok teljes körű átvilágítása, amely hatásos időben egy tisztulási folyamatot indíthat el, annak érdekében, hogy a következő választások során a potenciálisan rendszeres, vagy nem rendszeres költségvetés támogatásra jogosult pártok alapvető gazdálkodási feltételei biztosítottak legyenek. Holman Magdolna hangsúlyozta: az Állami Számvevőszék átvilágításának célja, hogy rámutasson a pártok gazdálkodásának átláthatóságát biztosító alapvető elvárásokra és az átláthatóságot veszélyeztető kockázatokra.

Ezek a pártok is kaphatnak közpénzt ezért közérdek, hogy az átláthatóságuk és elszámoltathatóságuk biztosított legyen

A most lezárult átvilágítás társadalmi jelentőségét az adja, hogy egy választáson – a vonatkozó előírások és feltételek teljesítése esetén – ezek a pártok is állíthatnak országos listát, jelölteket, közreműködhetnek a népakarat kinyilvánításában, és ehhez jelentős mértékű költségvetési támogatást, közpénzt kaphatnak, adományokat gyűjthetnek. Mindezek alapján közérdek, hogy az átláthatóságuk és elszámoltathatóságuk biztosított legyen a választók és a párttagságuk felé. Az Állami Számvevőszék átvilágítása még időben, preventív módon, egy olyan tisztulási folyamatot indíthat el, amely esélyt ad arra, hogy a pártok tisztességesen vegyenek részt a választásokon – fejtette ki Holman Magdolna.

Elmondta: az összesen 173 párt átvilágítása során a Számvevőszék azt vizsgálta, hogy az érintett pártok eleget tettek-e a párttörvényben előírt pénzügyi kimutatás-készítési és közzétételi kötelezettségüknek, tehát fennállnak-e az átláthatóság legalapvetőbb, lényeges feltételei, amelyek hatással vannak a gazdálkodásuk elszámoltathatóságára. Az ellenőrzés a 2017-2019 közötti időszakot vizsgálta meg.

Forrás: ÁSZ

Három párt volt rendben, 13 párt javított az ÁSZ figyelemfelhívása alapján, 157 pártnál intézkedést kezdeményezett az ÁSZ

Az ÁSZ alelnöke a megállapításokról szólva kiemelte: az Állami Számvevőszék átfogó átvilágítása az ellenőrzési kockázatunkat visszaigazolta, ugyanis 173 pártból 170 pártnál szükségesek további lépések ahhoz, hogy a demokratikus választásokon hitelesen tudjanak megjelenni. A 173 rendszeres költségvetési támogatásban nem részesülő pártból 13 pártnál voltak biztosítottak az ellenőrizhetőség alapvető feltételei, közülük pedig mindössze három párt teljesítette a pénzügyi kimutatás készítési és közzétételi kötelezettségét. Ezt azt jelenti, hogy ennél a három pártnál alacsony annak a kockázata annak, hogyha költségvetési támogatáshoz jutásuk esetén, a kapott közpénzzel és a kapott adományokkal nem lesznek képesek elszámolni a törvényi előírások szerint.

Az ellenőrizhetőség alapvető feltételei 160 pártnál nem álltak fenn. Az Állami Számvevőszék összesen 170 pártnak biztosított lehetőséget az ellenőrzés során tett figyelemfelhívással a gazdálkodása átláthatóságának erősítésére. Ezek közül 13 olyan párt volt, amelyik élt az Állami Számvevőszék által biztosított lehetőséggel és intézkedéseket tett a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében, illetve igazolta az ellenőrizhetőség és a törvényes gazdálkodás alapvető feltételeinek meglétét – ismertette Holman Magdolna.

Mindez összességében azt jelenti, hogy a 173-ból 157 pártnál – amelyek az Állami Számvevőszék figyelemfelhívása ellenére sem éltek a javítás lehetőségével – magas a kockázata annak, hogy költségvetési támogatáshoz jutásuk esetén a kapott közpénzzel, a részükre juttatott adományokkal nem lesznek képesek elszámolni. Ezek közül 91 párt a bejegyzett székhelyén az elérhetőséget sem biztosította. A közpénzügyi helyzet javítása érdekében az Állami Számvevőszék vagyonmegóvási intézkedés keretében kezdeményezte, hogy ezek a pártok addig ne juthassanak a központi költségvetésből támogatáshoz a választási kampányukhoz és a működésükhöz, amíg nem igazolják azt, hogy fennállnak náluk a törvényes gazdálkodás feltételei – jelentette be az ÁSZ alelnöke.

Ez a három párt volt rendben és ezek a pártok javítottak az ÁSZ figyelemfelhívása alapján

Az ellenőrzések részletes megállapításait Nagy Imre felügyeleti vezető ismertette. Elmondta a 173 rendszeres költségvetési támogatásban nem részesülő pártból 13 pártnál voltak biztosítottak az ellenőrizhetőség alapvető feltételei. Közülük három párt, az Alternatíva Párt, az AQUILA Párt és a Magyar Liberális Párt teljesítette a pénzügyi kimutatás készítési és közzétételi kötelezettségét.

További tíz pártnál a gazdálkodás átláthatósága erősíthető – tette hozzá. Csatlakozva az alelnök által elmondottakhoz rámutatott: az Állami Számvevőszék a figyelemfelhívással lehetőséget biztosított arra, hogy a pártok lépéseket tegyenek a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A tíz pártból négy párt, a Magyar Munkáspárt, a Magyar Nemzeti Mozgalom és a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja, és a Fiatalok Rendszerformáló Összetartó Civil Csoportja élt az Állami Számvevőszék által biztosított lehetőséggel és intézkedéseket tett a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében. Hat párt nem élt az Állami Számvevőszék által biztosított lehetőséggel. Ezeknél a pártoknál magas a kockázata annak, hogy költségvetési támogatáshoz jutásuk esetén a kapott közpénzzel nem lesznek képesek elszámolni a törvényi előírások szerint.

Nagy Imre elmondta: a 173-ból 160 pártnál nem voltak biztosítottak az ellenőrizhetőség alapvető feltételei. Közülük kilenc párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Le az Adók 75%-ával Párt, a Magyarországi Munkáspárt 2006 – EURÓPAI 2 BALOLDAL, a Magyar Szociális Párt, a Mi Hazánk Mozgalom, a Nemzeti Szolidaritás, az Online Marketing Hálózat, a Platón Párt, és a Zöldek, a Normális Emberek Pártja az Állami Számvevőszék 2021-ben tett felhívására már igazolta a törvényes gazdálkodás alapvető feltételeinek meglétét.

(aszhirportal.hu)




Kapcsolódó cikkek

2022. május 16.

Nem sért személyiségi jogokat a Tiborcz-adó

A Kúria szerint a sérelmezett kifejezés mint politikai vélemény a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartozik. A Kúria az elsőfokú bírósággal egyetértve azt állapította meg, hogy az adott esetben a felperes a személynevének politikai véleményt tükröző használatát tűrni köteles.

2022. május 16.

Jogszabályfigyelő 2022 – 19. hét

Alábbi cikkünkben a 2022/77–79. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Kúria honlapján megjelent legfrissebb szakmai anyagok közül válogattunk.

2022. május 16.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.