Átmeneti időszak – utazási korlátozások, munkahelyvédelmi bértámogatás Koronavírus

Kik és milyen feltétellel léphetnek Magyarország területére a veszélyhelyzet elmúltával, ismertetjük a munkahelyi karantén szabályait, részletezzük az ellenőrzött bejelentésekre, a munkahelyvédelmi bértámogatásra és a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelmére vonatkozó átmeneti előírásokat is.

Utazási korlátozások a járványügyi készültségi időszakában

A 291/2020. (VI. 17.) Korm. rendeletben megállapított utazási korlátok nem vonatkoznak a magyar állampolgárra, az EU tagállama és az EGT más állam állampolgárára, illetve a velük nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében azonos jogállású személyekre és magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjaira. Nem vonatkoznak ezek a szabályok továbbá a teherforgalomban, illetve a hivatalos útlevéllel történő határátlépésre. A szabályok így a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott nem hivatalos célú határátlépésre (magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából történő határátlépés) terjednek ki.

A Magyarországra történő belépés

Főszabályként a külföldről érkező nem magyar állampolgárok személyforgalomban Magyarország területére nem léphetnek be. Ez alól a Magyarország területére történő tervezett belépés helye szerint illetékes helyi rendőri szerv, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren történő határátlépés esetén a BRFK XVIII. kerületi Rendőrkapitánysága adhat kérelemre felmentést, ha a kérelmező igazolja, hogy a belépés célja

  • a) a magyarországi bírósági vagy hatósági eljáráshoz kapcsolódó, magyar bíróság vagy hatóság által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen történő részvétel,
  • b) olyan üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés, amelyek indokoltságát központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolja,
  • c) az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással egészségügyi ellátás igénybe vétele,
  • d) a hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, ha ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja,
  • e) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a munkáltató által kiállított igazolás tanúsítja,
  • f) a családi eseményeken (házasságkötés, keresztelő, temetés) részvétel,
  • g) hozzátartozó gondozása, ápolása,
  • h) a kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel vagy
  • i) más méltányolható ok.
  • El kell utasítani azonban a belépést, ha a céljával kapcsolatban kétség merül fel, vagy a beutazás járványügyi, közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági okból kockázatos.

A kérelem kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, és magyar nyelven nyújtható be, illetve benyújtható törvényes képviselő vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásban megjelölt meghatalmazott útján is. Azonos okból és időpontban történő határátlépés esetében a kérelmezővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók tekintetében elegendő egy kérelmet benyújtani. A kérelem kizárólag elektronikus ügyintézés keretében cégkapuról vagy ügyfélkapuról megküldött elektronikus űrlap beküldésével, vagy cégkapu vagy ügyfélkapu igénybevételi lehetőségének hiányában a rendőrség internetes honlapján elérhető intelligens űrlap kitöltésével és beküldésével nyújtható be.

A rendőri szerv határozatával szemben benyújtott fellebbezést a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bírálja el.

A kérelem megalapozottságának igazolása érdekében a megalapozottságot igazoló irat eredeti példányát a Magyarország területére történő belépéskor a beutazási tilalom alól felmentett személy köteles a rendőr felhívására bemutatni. Ha ezt nem tudja, vagy annak hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, a belépést meg kell tagadni. Az engedélyes a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton esik át, amelynek tűrésére köteles. Akinél COVID-19 betegség gyanúját állapítják meg, az Magyarország területére nem léptethető be, akinél gyanú nem merül fel, 14 napra a járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.

A rendőrség jogosult a járványügyi elkülönítésre, járványügyi megfigyelésre, járványügyi zárlatra, valamint járványügyi korlátozásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére, az ezek alatt álló személyek nyilvántartására, és a közegészségügyi-járványügyi veszélynek kitett személyek, az ilyen személlyel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került és ezért közegészségügyi-járványügyi szempontból veszélyeztetett személyek nyilvántartására.

A katonai konvojok

A katonai konvojok beléphetnek Magyarország területére, illetve Magyarország területén áthaladhatnak, ha a csapatmozgás során kizárólag technikai eszköz, felszerelés és az állomány mozgatása történik, és a szomszédos országok részéről biztosított a határátlépés engedélyezése, és ha az

  • a) szövetségesi kötelezettség vagy nemzetközi megállapodás alapján fennálló feladat végrehajtása érdekében történik,
  • b) az Országgyűlés vagy a Kormány által már engedélyezte,
  • c) kizárólag Magyarország területén való áthaladást szolgálja, és
  • d) magyar rendőri vagy katonai rendészi biztosítással, meghatározott útvonalon és – a feltétlenül szükséges üzemanyag-felvétel, valamint a biztosítást végző által kijelölt helyen végrehajtható pihenő kivételével – megállás nélkül történik.

A kapcsolt vállalkozások közötti üzleti utazások

A külföldről érkező nem magyar állampolgár személyforgalomban Japán és a Koreai Köztársaság területéről Magyarország területére beléphet, ha az érintett olyan belföldi vagy e országok egyikében bejegyzett gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, amely egyben az e országok legalább egyikében bejegyzett további gazdasági társasággal vállalkozási viszonyban áll. A belépés során valószínűsítenie kell az üzleti célú utazás tényét.

A nemzetközi viszonosság alapján, valamint korlátozott sávban történő határátlépés

Nemzetközi viszonosság alapján, a külpolitikáért felelős miniszter által meghatározott állam polgárai Magyarország területére beléphetnek. Ha az ilyen, Magyarország területén tartózkodó személy a belépést követő 14 napon belül COVID-19 betegség tünetét észleli, akkor a lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét nem hagyhatja el, és haladéktalanul köteles telefonon értesíteni a járványügyi hatóságot.

A külpolitikáért felelős miniszter által meghatározott szomszédos állam polgárai Magyarország területére legfeljebb 24 óra időtartamra az államhatártól számított 30 kilométeres távolságon belül beléphetnek.

Az agrárágazatban dolgozókra vonatkozó szabályok

A szomszédos államokból a szomszédos állam állampolgára, aki az agrárágazat munkaerőigényének biztosítása céljából utazik be, Magyarország területére beléphet. Feltétel, hogy az ilyen személy csak az országos rendőrfőkapitány által erre a célra kijelölt és a rendőrség honlapján közzétett határátkelőhelyen, csoportosan léptethető be az ország területére

A beléptetés feltételeiről és tervezett idejéről a dolgozót a munkáltatója előzetesen az anyanyelvén írásos formában tájékoztatja. A beléptetésre abban az esetben kerülhet sor, ha a munkáltató a tervezett belépés előtt legalább 48 órával a dolgozó belépéséről az országos rendőrfőkapitány által meghatározott elektronikus formában értesíti a határátkelőhely szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, és a dolgozó egészségügyi vizsgálaton átesett, és ennek során COVID-19 betegség gyanúját nem állapították meg. További feltétel a munkáltatóval kötött érvényes és hatályos munkaszerződés megléte, vagy a munkáltató által a munkaviszony fennállásáról kiállított igazolás eredeti példányának bemutatása, amelyben a munkavégzés ágazatát, helyét és a jogviszony időtartamát a munkáltató feltüntette. A dolgozó Magyarországra történő belépését követő 14 napon keresztül a munkáltató és a dolgozó a munkahelyi karanténra vonatkozó szabályokat köteles betartani.

A dolgozót a beléptető határátkelőhelytől a munkáltatónak kell szervezett formában, csoportosan a szállás helyszínére szállítania, a dolgozó egyéni utazása a munkahelyi karantén ideje alatt tilos. A dolgozó a munkahelyi karantén ideje alatt a szálláshelyét csak a munkavégzés céljából és csak csoportosan hagyhatja el, étkezéséről és ellátásáról a munkáltató gondoskodik.

Ha a dolgozó a munkahelyi karantén időtartama alatt bármilyen betegségre utaló tünetet tapasztal, köteles erről a munkáltatót azonnal tájékoztatni, és a betegségre utaló tünetet észlelését követően munkát nem végezhet, a munkáltató köteles őt elkülöníteni a többi dolgozótól, és egy órán belül köteles telefonon tájékoztatni a járványügyi hatóságot.

A dolgozó Magyarország területéről való kiléptetését a tervezett kilépés előtt legalább 48 órával a munkáltató előre bejelenti az illetékes határrendészeti kirendeltségnek és a járványügyi hatóságnak.

Az ellenőrzött bejelentés alkalmazásából kizárt ügyek

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény lehetővé teszi, hogy az engedélyköteles tevékenység főszabályként engedély helyett ellenőrzött bejelentés alapján is folytatható legyen. A törvény lehetőséget teremt a Kormány számára, hogy meghatározza azokat az ügyeket, amelyekben a bejelentés kizárt, és a tevékenység kizárólag engedély alapján végezhető. A 288/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet értelmében az alábbi ügyekben kizárt az ellenőrzött bejelentéssel történő jogszerzés:

  • Anyakönyvi engedélyezés
  • Határrendészeti engedélyezések
  • Jármű műszaki vizsga, honosítás, eredetvizsgálat, jármű átalakításának engedélyezése; polgári légiközlekedési és katonai légügyi, vasúti és egyéb útügyi ügyek
  • Harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezése
  • Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről szóló rendelethatálya alá tartozó engedélyezési eljárások (nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv, valamint a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet, kereskedelmi hatóság
  • Vezetékjog engedélyezés
  • Az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítésével kapcsolatos ügyek, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházásokkal összefüggő engedélyezési eljárások
  • Kisajátítási eljárások, kisajátítást megelőző előmunkálati engedélyezési eljárások, bányaszolgalmi ügyek, valamint útlejegyzésre és korlátozásra, kártalanításra irányuló ügyek
  • Külföldiek ingatlanszerzésének engedélyezése
  • Földügyi és földforgalmi eljárások, termőföld más célú hasznosításával összefüggő eljárások
  • Erdő igénybevételével összefüggő ügyek
  • Fertőző állatbetegség gyanúja vagy annak megállapítása esetén szükséges engedélyezési eljárások
  • Gyámügyi és gyermekvédelmi eljárások, egészségügyi, egészségbiztosítási és gyógyszerhatósági engedélyezések
  • Megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti minősítési eljárások
  • Bányászati igazgatással összefüggő engedélyezési eljárások
  • Veszélyes hulladékkal és szennyvíziszappal kapcsolatos tevékenységek engedélyezése, védett állat- és növényfajokkal összefüggő engedélyezési eljárások
  • Köznevelési nyilvántartásbavételi és engedélyezési eljárások
  • Nemzeti Akkreditáló Hatóság hatáskörébe tartozó akkreditálási hatósági eljárások
  • A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, kérelemre indult hatósági ügyek.

A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelme

A stratégiai társaság olyan magyarországi székhelyű kft., zrt., nyrt., amely főtevékenységként vagy további tevékenységi körként végzett tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik (ide nem értve a pénzügyi infrastruktúrát). A 289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet felsorolja azon tevékenységi köröket, amelyek alapján a magyarországi székhelyű gazdasági társaság stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik. Ilyen szektornak minősül: Vegyi szektor, Kereskedelmi létesítmények, Kommunikációs szektor, Kritikus ipari szektor (benne az elektronika, a gépipar, az acélgyártás és a közlekedési eszközök gyártása), Védelmi ipar, Gátak, Energiaszektor, Honvédelem, Közbiztonság, közrend, Tűzvédelem, Élelmiszerágazat és mezőgazdaság, Kormányzati létesítmények, Egészségügy, Információs technológia, Nukleáris szektor, Építőipar, Vízellátás és szennyvíz-szolgáltatás, Hulladékgazdálkodás, Építőalapanyag-ipar, Közlekedés, szállítás, logisztika, Orvosi eszköz gyártása, Turizmus, Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (Munkaerőkölcsönzés).

A munkahelyvédelmi bértámogatás

A 290/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet szerint a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló szabályokat, valamint a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatására vonatkozó szabályokat 2020. december 31-ig lehet alkalmazni, a kérelmek benyújtásának határideje 2020. augusztus 31.

A támogatás munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén kizárólag akkor nyújtható, ha a munkavállaló munkaadó általi foglalkoztatása otthoni munkavégzés vagy távmunka keretében, vagy ugyanazon a telephelyen történik. A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása esetében az ugyanazon telephely tekintetében egy időben benyújtott kérelmekre megállapított támogatás különböző időszakokra is szólhat.

Kapcsolódó cikkek:


Versenyjog – Versenytársak közötti információcsere
2020. december 3.

Versenyjog – Versenytársak közötti információcsere

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Tóth Tihamér által írt Uniós és magyar versenyjog című könyv célja, hogy a versenyjog egészéről átfogó képet adjon, mind az uniós, mind a magyar, illetve mind a vállalati, mind a tagállami szabályokat felölelve, nagy hangsúlyt fektetve a normatív szabályok mögött meghúzódó közgazdasági, versenypolitikai kérdésekre. Az alábbiakban a könyv versenykorlátozó megállapodásokkal foglalkozó fejezetéből olvashatnak egy részletet a versenytársak közötti információcseréről.

Szerzői jogi védelem: a szerzői mű egyéni, eredeti jellege
2020. december 2.

Szerzői jogi védelem: a szerzői mű egyéni, eredeti jellege

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a szerzői jogi törvényhez című kiadvány második, átdolgozott kiadása átfogóan ismerteti a szerzői jog magyar, európai uniós és nemzetközi szabályrendszerét. A nagykommentár részletesen elemzi a legjelentősebb nemzetközi egyezményeket, a szerzői jogi törvényt, annak szakaszaihoz kapcsolódóan a vonatkozó uniós joganyagot, valamint a magyar joggyakorlaton túl részletesen bemutatja az Európai Unió Bírósága szerzői jogi döntéseit is. Az alábbiakban a szerzői jogi törvény 1. §-ához írt magyarázó szövegből olvashatnak egy részletet, amely a szerzői mű egyéni, eredeti jellegével foglalkozik. A részlet szerzője dr. Gyertyánfy Péter.

Módosul a polgári perrendtartás 2021-től – III.
2020. december 2.

Módosul a polgári perrendtartás 2021-től – III.

A 2020. évi CXIX. törvénnyel kihirdetett Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – ezúttal az érdemi tárgyalási szak változó szabályait.