Autóban a kinyomott hívás is bírságot ér?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A járművezetés közben a beérkező hívásnak a kézben tartott mobiltelefon gombjának benyomásával történő visszautasítása a KRESZ 3. § (2) bekezdésébe ütköző telefonhasználat – a Kúria döntése.


Az ügy előzménye

A felperest helyszíni ellenőrzés során a H. Rendőrkapitányság közterületi szolgálatot teljesítő rendőrei intézkedés alá vonták, mert a járművezetés közben kézben tartott mobil rádiótelefont használt. A jegyzőkönyvben a felperes a szabálysértés elkövetését nem ismerte el, mivel állítása szerint „a hívást azonnal kinyomta”. A Rendőrkapitányság a KRESZ 3. § (2) bekezdésének megsértése miatt (a „gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat”) közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes fellebbezését az alperes elutasította és az első fokú határozatot helybenhagyta. Megállapítása szerint ugyanis a beérkező telefonhívás elutasítása is a telefon használatának fogalmi körébe tartozik, így a szabályszegés ténye bizonyított.

Az elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a KRESZ 3. § (2) bekezdésében foglalt szabálysértést önmagában a mobiltelefon vezetés közben történő kézben tartása nem valósítja meg. A szabályszegés megvalósulásához szükséges az is, hogy a gépjárművezető a kézben tartott mobiltelefon valamilyen funkcióját használja. A vezetés közbeni telefonhasználat megtiltása a közlekedés biztonságát szolgálja, mert a mobiltelefon használata elvonhatja a gépjárművezető figyelmét és veszélyhelyzet alakulhat ki. Ehhez pedig bármilyen rövid időtartamú mobiltelefon-használat elegendő lehet, így a mobiltelefon egyik gombjának megnyomásának időtartama is, ezért a KRESZ 3. § (2) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy csak a vezetés közben kézben tartott mobiltelefonon való beszélgetés és szöveges üzenet írása a tiltott. Minden olyan, a használat körébe tartozó cselekmény, amelynek során a mobiltelefon funkcióját használják, így az is, ha telefonra érkező hívás fogadását visszautasítják, a mobiltelefon tiltott használata körébe tartozik.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes felülvizsgálati kérelmében azt hangsúlyozta, hogy a vezetés közben kézben tartott mobil rádiótelefon használatát nem követte el, azért utasította vissza a beérkező hívást, hogy ne kövessen el jogsértést.

A Kúria megállapításai

A Kúria megállapította, hogy a mobiltelefon használata mind a telefonhívás fogadását, illetve kezdeményezését vagy a fogadás visszautasítását felöleli, hiszen a mobiltelefon használata azt jelenti, hogy a gépjárművezető vezetés közben a mobiltelefon egyes funkcióját igénybe veszi. Vezetés közben a mobiltelefon-használat a gépjármű vezetőjének figyelmét elvonhatja a járművezetéstől, a közlekedésben veszélyhelyzetet eredményezhet, ezért a használatot a KRESZ 3. § (2) bekezdése tilalmazza.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk. – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és jelentkezés itt!

A felperes a helyszíni ellenőrzésekor elismerte, hogy a mobiltelefon vezetés közben a kezében volt és a jegyzőkönyvben foglalt nyilatkozata szerint „a hívást azonnal kinyomta”. Ez a gépjárművezetői nyilatkozat önmagában elegendő a jogszabálysértés megállapításához, hiszen a fogadás visszautasítása a mobiltelefon használatának minősül. Így a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. II. 37 034/2012.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/4. számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]