Az alkotmánybíróságok szerepe az európai integrációban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem lehet ellenséges az Unió és a tagállamok közötti viszony. Ez volt a vezérfonala az Alkotmánybíróság elnöke előadásának, amelyet a több mint két évtizedes múltra visszatekintő konferencia közel 200 résztvevője előtt tartott.

Sulyok Tamás az alkotmánybíróságok európai integrációban elfoglalt szerepéről szólva elmondta: az elmúlt években azonban kialakulóban van egy olyan tendencia, amely alapján a tagállami alkotmánybíróságok szerepe másodlagossá válik: az Európai Unió Bíróságának legújabb joggyakorlata alapján egy tagállami alkotmánybíróság határozata szélsőséges esetben akár mellőzhető is, legalább is az Európai Unió Bírósága szerint. Jelenleg Európában egy átrendeződés, az uniós jogrend megújítása, átformálása zajlik. Számos törekvés – jelenleg úgy tűnik, hogy az uralkodó álláspont – ellenére úgy hiszem, hogy egy erős európai jogrend kizárólag a tagállami alkotmányokra és ezért a tagállami alkotmánybíróságokra támaszkodva építhető fel, illetve fejleszthető tovább.

Az Alkotmánybíróság elnökének álláspontja szerint nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nemzeti alkotmánybíróságok az alkotmányok védelme mellett képesek őrizni azokat az identitásjegyeket is, amelyek az alkotmányos kultúrából, a nemzetek történelméből fakadóan az adott alkotmányos berendezkedés sajátjai. A jövő egyik nagy kérdése pedig az, hogy az Európai Unión belül az egyes tagállamok nemzeti hagyományai hogyan őrizhetők meg. Sulyok Tamás hangsúlyozta: az unió és a tagállamok közötti viszony nem lehet ellenséges. A magyar Alkotmánybíróság mindig is nagy hangsúlyt fektetett az európai alkotmányos párbeszédre, és ez a jövőben sem lehet másként. Az esetleges konfliktusokat kétoldalú párbeszéd útján kell elsősorban feloldani, különös tekintettel az Európai Unió Bírósága és a tagállami alkotmánybíróságok közötti kapcsolatra. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a tagállami alkotmánybíróságok integrációs felelőssége első sorban azon kötelezettségükből fakad, hogy a tagállami alkotmányok rendelkezéseit az uniós klauzulákkal egyetemben érvényre juttassák.

Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvényből fakadó kötelezettsége a magyar alkotmányos berendezkedésnek, egyszersmind magának az integrációs folyamatnak a védelme. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság és az alkotmánybíráskodás nem csak hazánkban bír a fentiek szerinti meghatározó szereppel. Európa-szerte a nemzeti és európai értékek védelmének zálogát jelentik az alkotmánybíróságok, illetve – jogi kultúrától függően – legfelsőbb bírói fórumok.

Az előadás teljes szövege itt olvasható >>

(alkotmanybirosag.hu)

---