Az egyesületek fő szabályai az új Ptk.-ban

Szerző: dr. Nádas Gábor
Dátum: 2014. március 26.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogi személyekre vonatkozó szabályozás, mint erről már volt szó, több szintű, alkalmazandóak rá az új Ptk. általános rendelkezései, a 3. Könyv első része, a jogi személy általános szabályai és a 3. Könyv különös részében írt sajátos szabályok.


Hatálybalépés
A szabályokat az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépése után alakuló szervezetekre kell alkalmazni; a már működők a Ptk. hatálybalépése utáni első létesítőokirat-módosítással egyidejűleg, de legkésőbb 2016. március 15-étől kötelesek az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és az erről szóló döntéshozó szervi határozatot a nyilvántartó bírósághoz benyújtani. Ez után a szervezet létesítő okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést. Nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét, valamint azért, mert abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek a Ptk. és a létesítő okirat tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni.

A törvény nem helyezi hatályon kívül a 2011. évi CLXXV. törvényt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, így ennek rendelkezései továbbra is alkalmazandóak elsősorban a megszűnés, törvényességi felügyelet, közhasznúság, adománygyűjtés és más kérdésekben.

A törvényi rendelkezések kötelezősége
Az egyesület szabályozására is igaz az a jogelv, hogy a felek – ha maga a Ptk. ezt nem tiltja – a szabályoktól eltérhetnek. Az alábbi szöveg az általános szabályokat tartalmazza, kiemelve azokat a részeket, melyektől való eltérés az érvénytelenség vagy a semmisség következményével járhat.

Az egyesület fogalma
Egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Kimaradt a szabályozásból a szervezeti önkormányzatiságra és a tagok tevékenységére való utalás, de a lényegében ez nem jelent változást

Az egyesület célja
A szervezet célját a törvény nem határozza meg, hiszen ennek a lényege, hogy a tagok határozzák meg, csupán a korlátot rögzíti, ez pedig – az egyéb jogszabályok korlátain (például a Büntető törvénykönyv, nemzetközi egyezmények, stb.) túl a gazdasági tevékenységnek az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő jelleg. Vagyis, ha a tagok túlnyomóan gazdasági célt tűztek maguk elé, annak a megvalósítására a gazdasági társaság keretei szolgálnak.

Az egyesület létrejötte
Az egyesület változatlanul a bírósági bejegyzéssel jön létre, aminek feltétele, hogy az alapszabályt elfogadják, a vezető tisztségviselőket megválasszák, és mindez ne ütközzön jogszabályba.

A tagok száma
Változatlanul legalább 10 személy alapíthat egyesületet, azonban az új Ptk. a tagi létszámot pontosítja, és azt mondja, hogy az egyesület a törvény erejénél fogva megszűnik, ha tagjainak száma hat hónapon át nem éri el a tíz főt (3:84. §)

A tagság keletkezése, megszűnése
Nincs változás abban, hogy az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek (a közgyűlés általi) elfogadásával keletkezik.

A tagság megszűnésénél az eddigi elemek kibővülnek egy újjal, a tagsági viszonynak az egyesület általi felmondásával (3:69. §). Ez a kizárás meglehetősen goromba aktusát helyettesíti egy sokkal szelídebb és kevésbé bántó lehetőséggel, amikor az erre hivatott szerv (a Ptk. rendelkezése szerint a közgyűlés) azt állapítja meg, hogy a tag, noha nem vétett az egyesület ellen, a tagság feltételeinek (például cselekvőképesség, állampolgárság megszűnése, helyzet megváltozása) nem felel meg.

A kizárás ellen – eltérő rendelkezés hiányában – jogorvoslatnak van helye, a felmondásnál ilyen rendelkezés nem szerepel.

A tagok jogállása
Az egyesület tagjai jogosultak az egyesület tevékenységében részt venni. Őket (a 3:65. § szerint ) – a különleges jogállású tagok kivételével – egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

Újdonság, hogy a tag tagsági jogait az alapszabály megengedő rendelkezése esetén képviselőn keresztül is gyakorolhatja.

Az egyesület megszűnése
A megszűnés változatlanul történhet jogutódlással (3:83. §) – egyesülés és szétválás – vagy jogutód nélkül (3:84. §), ami a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl lehetséges az ok miatt (ha az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg), vagy a tagság „elfogyása” miatt, ha az egyesület tagjainak száma hat hónapon át nem éri el a tíz főt.

Nincs változás abban, hogy a megszűnő vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, azt más hasonló célú szervezet részére kell átadni.

Az egyesület alapszabálya
A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein (név, székhely, alapítók, vezető tisztségviselők, képviselet, cél, tevékenység) túl az egyesület alapszabályában meg kell határozni:

a) a tag jogait és kötelezettségeit;
b) az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat;
c) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait, vagy ha ilyenek nincsenek, ezt,
d) a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és
e) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.

Az egyesület szervei
a) az egyesület döntéshozó szerve: közgyűlés (küldöttgyűlés) (3:72. §)

Kötelező szabály, hogy a közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni, az alapszabály ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.

3:74. §[A közgyűlés hatásköre]
A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.

b) ügyvezetés

Az egyesület ügyvezetését az egyesület
– ügyvezetője vagy az
– elnökség
látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai.

Az elnökség a Ptk. általános rendelkezése szerint (3:78. §) három tagból áll, akik az elnöküket tagjaik közül maguk választják. Itt is hangsúlyozandó, hogy ezek a szabályok iránymutatóak, azonban nem kötelezőek, vagyis, a szervezet választhat nagyobb elnökséget és a közgyűlés maga is megválaszthatja az elnökség elnökét.

Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ebből egyenesen következik, hogy magasabb arány bármikor megállapítható.

A megbízás határozott időre szólhat, ennek leghosszabb mértéke 5 év. Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó részében semmis.

Sajátos rendelkezés a 3:79. §, mely szerint, ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól.

A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.

3:80. §[Az ügyvezetés feladatai]
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tagfelvétel.

Az egyesület tagjai és vezető tisztségviselői felelősségével külön írásban foglalkozunk.
 

A szerző ügyvéd

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 07.:  Az érvénytelenség az Új Ptk.-ban – Dr. Darázs Lénárd

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit

2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás

2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

 

Kapcsolódó cikkek:


AB: szabálysértés volt a szovjet emlékmű leöntése
2019. február 21.

AB: szabálysértés volt a szovjet emlékmű leöntése

Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Törvényszék 23.Szef.27/2017/3. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Stumpf István, Szabó Marcel és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Pokol Béla és Szívós Mária különvéleményt csatoltak.

Ingatlan-nyilvántartás a gyakorlatban
2019. február 20.

Ingatlan-nyilvántartás a gyakorlatban

Cikkünkben a Pest Megyei Kormányhivatal ingatlan-nyilvántartási osztályvezetőinek értekezletén elhangzott gyakorlati kérdések földhivatali megítéléséről olvashatnak.

Jogszabályfigyelő 2019 – 7. hét
2019. február 18.

Jogszabályfigyelő 2019 – 7. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/18–22. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.