Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A március 15-én hatályba lépett új Polgári törvénykönyv és benne az új Családjogi könyv alapvető változásokat hozott a szülői felügyeleti jogok szabályozásában. A változások nem annyira az együtt élő szülőket érintik, mint inkább azokat, akiknek az útjai különváltak, és így kénytelenek eldönteni: gyermekük melyik szülő háztartásában éljen a továbbiakban, a különélő szülő pedig milyen módon tartsa a kapcsolatot a gondoskodása alól kikerülő gyermekkel.
Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) Családjogi könyve alapvető változásokat jelent a szülői felügyeleti jogok szabályozásában. Ezek számbavételéhez először át kell tekintenünk, hogyan alakult eddig a különköltöző párok esetében a gyermekek sorsa.
Ha a szülők úgy döntöttek, hogy elválnak, illetve megszüntetik az életközösségüket, idén március 15-ig, azaz az új Ptk. hatálybalépéséig mindenekelőtt arról kellett dönteniük, hogy gyermeküket melyik szülőnél helyezik el. Az elhelyezés azt jelentette, hogy az a szülő gyakorolta a szülői felügyeleti jogokat, akinek a háztartásában maradt a gyermek, a különélő szülő felügyeleti jogai pedig szüneteltek, kivéve néhány nagyon fontos kérdést, így például a gyermek iskola- és pályaválasztása, továbbá nevének és tartózkodási helyének megváltoztatása. Ezekben az ügyekben a különélő szülő együttdöntési joga továbbra is megmaradt.
Az együttdöntési jog a gyakorlatban azt jelenti, hogy óvodába, iskolába csak a két szülő együttes döntésével (aláírásával) lehet beíratni a gyermeket, amihez az oktatási intézmények nem mindig ragaszkodtak, ezzel csorbítva a különélő szülő jogait.
A névváltoztatásnál az együttdöntési jog egyértelmű, mivel a szülők csak közösen adhatják be az ehhez szükséges kérelmet. Számos félreértésre adott okot azonban az a jog, hogy a különélő szülő hozzájárulása kell a tartózkodási hely megváltoztatásához. Sokan azt hitték ugyanis, hogy beleszólhatnak abba, volt házastársuk, élettársuk a város vagy az ország mely pontjára költözhet. Ez azonban soha nem volt így. A Legfelsőbb Bíróság, ma Kúria precedensjoga kialakította ugyanis azt az értelmezést, hogy a tartózkodási hely megváltoztatása azt jelenti: a gyermek kikerül az őt nevelő szülő háztartásából, például mert a nagyszülők családjukba fogadják, vagy mert kollégiumba költözik. Ha ilyen helyzet áll elő, minden esetben mindkét szülő egyetértése szükséges. Ettől függetlenül pedig a gyermeket nevelő szülő gyermekével együtt oda költözik – az országon belül – ahová akar. Csupán a tartós külföldre település az, amihez mindkét szülő hozzájárulása kell. A Kúria – és egyéb bíróságok – által kialakított ítélkezési gyakorlat bekerült az új Ptk. Családjogi könyvébe, így március 15-étől törvényerőre emelkedik, hogy a különélő szülőnek nincs beleszólási joga abba, volt párja az országon belül hol akar letelepedni.
Gyakori probléma volt március 15-éig, hogy a különélő szülő csak akkor vihette el a gyermekét rövidebb külföldi üdülésre, például nyaralni vagy síelni, ha a másik szülő ebbe beleegyezett. Az új Polgári törvénykönyvvel ez is megváltozott.
A gyermek elhelyezésével párhuzamosan a szülők úgy is dönthettek, hogy megmarad a közös szülői felügyeleti joguk, és a jövőben is minden, a gyermekkel kapcsolatos kérdésben közösen döntenek. Közös szülői felügyeleti jogot a bíróság nem rendelhetett el, ezt csak egyezségben, közösen lehetett kikötni. A közös szülői felügyelet mellett is rendelkezni kellett ugyanakkor a különélő szülő kapcsolattartási jogáról, azaz arról, hogy ezt mikor, milyen módon és rendszer szerint gyakorolja, valamint a tartásdíjról.
Apa és lánya. A különélő szülő mostantól külföldön is szabadon, volt párja „engedélye” nélkül is nyaralhat a gyermekével
Sokan úgy gondolták, gondolják, hogy a gyermekelhelyezés gordiuszi csomóját azzal vágják át, hogy a gyermekük felváltva tartózkodik az egyik, majd a másik szülőnél (egy hét itt, egy hét ott). Mivel a magyar jog az úgynevezett „váltott gondoskodást” nem ismeri, a gyakorlatban az történt, hogy a gyermeket elhelyezték az egyik szülőnél, és a másik kapcsolattartását oly módon szabályozták, hogy minden második héten láthatja gyermekét hétfő reggeltől vasárnap estig.
Az új Ptk. Családjogi könyvében március 15-étől az a legfontosabb változás, hogy a bíróságoknak és a bíróságok előtt kötött egyezségeknek nem kell többé arról rendelkezniük, a gyermeket melyik szülőnél helyezik el. Ehelyett azt kell eldönteni, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat. A törvény nem mondja ki többé, hogy a különélő apa vagy anya szülői felügyeleti jogai szünetelnek, csupán azt, hogy azokat nem tudja gyakorolni. Ezekkel az új rendelkezésekkel talán sikerül elejét venni a szétváló szülők közt késhegyig menő vitáknak, és annak, hogy hiúsági kérdést csináljanak abból, a jövőben melyikük neveli a gyermeket.
Ha a bíróság úgy rendelkezik, hogy az egyik szülő gyakorolja a felügyeleti jogokat, az együttdöntési jog továbbra is megmarad a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása kérdésében.
A különváló szülők továbbra is megállapodhatnak abban, hogy közösen gyakorolják felügyeleti jogaikat, de nem kell többé kimondaniuk, hogy a gyermek – ennek ellenére – melyiküknél lesz elhelyezve. Ehelyett arról kell rendelkezniük, hol lesz a gyermek lakhelye, amit akár mindkét szülőnél is kijelölhetnek. A közös felügyeleti jog kikötése esetén részletezni kell, hogy mi módon fog megvalósulni a szülők közti együttműködés, viszont nem kell szabályozni a kapcsolattartást.
Sajátos új szabály, hogy ha a szülők nem tudnak megegyezni a közös felügyeleti jog kikötésében, kérelemre, a bíróság dönthet úgy, hogy a szülői felügyeleti jogokat az anya és az apa közt megosztja.
A fenti két módosítással a magyar jog – gyakorlatilag – bevezette a váltott gondoskodást, ami ezentúl nemcsak közös megegyezéssel, hanem bírói döntéssel is kimondható.
Az új Polgári törvénykönyv szerint ezentúl a különélő szülő is elviheti külföldi üdülésre a gyermekét, ehhez pedig nem szükséges a másik szülő beleegyezése.
A különélő anya és apa ezentúl köteles tájékoztatni egymást minden olyan kérdésben, amiben a szülői felügyeleti jogukat a másik nélkül gyakorolták.
Fontos változás az is, hogy ha a különélő szülők a közösen gyakorolt felügyeleti jogok körében nem tudnak megegyezni, minden esetben a gyámhivatalhoz fordulhatnak vitájuk eldöntése érdekében, és nem a bírósághoz (mint korábban). Ez sokkal gyorsabb megoldást hoz nekik, mert a gyámhivatal eljárási határideje 30 nap, és nem kell hónapokat várni, míg a bíróság kitűz egy tárgyalást.
Az új Ptk. szerint, ha a jogaikat közösen gyakorló anya és apa nem kezelik megfelelően gyermekük vagyonát (vagyis úgy, mintha az a sajátjuk lenne), akkor a gyámhatóság felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, és számadást is elrendelhet, valamint kötelezheti a szülőket, hogy adjanak biztosítékot, vagy bizonyos vagyontárgyakat szolgáltassanak be a gyámhatóságnak. Azonban ez csak szankciós jelleggel rendelhető el. Megszűnik tehát az a régi szabályozás szerint fennálló kötelezettség, hogy a gyermek pénzét és értéktárgyait be kelljen szolgáltatni a gyámhatósághoz. Ennek általában akkor volt gyakorlati jelentősége, amikor a gyermek tulajdonában álló ingatlant a szülők értékesítették, és nem vettek nyomban másik ingatlant utódjuk nevére. De előfordulhatott olyan is, hogy a gyermek örökölt vagy ajándékba kapott készpénzt, illetve értéktárgyat. Március 15-ével megszűnt az a kötelezettség, hogy ilyenkor a vételárat vagy a kapott készpénzt gyámhatósági fenntartásos betétkönyvbe kelljen helyezni, illetve az értéktárgyakat beszolgáltatni. Sőt, a beszolgáltatott pénzeket és értéktárgyakat a gyámhivataloknak március 15-e után ki kell adniuk a vagyonkezelő szülőknek.
Számos érdekes változás van a tartásdíj fizetési kötelezettség, a kapcsolattartási jog és az élettársak jogainak szabályozásában is, ám ezek külön írás témái lehetnek.
A szerző ügyvéd
| Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
|---|
|
2014. 03. 07.: Az érvénytelenség az Új Ptk.-ban – Dr. Darázs Lénárd 2014. 03. 28.: A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.: A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.: Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.: Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt |
