Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai – 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Élettársi kapcsolat a Ptk. szerint meghatározott életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér. Sorozatunkban az élettársi kapcsolat családjogi hatásait vesszük górcső alá; az első részben az élettársi tartást, ezúttal pedig a lakáshasználatot elemezzük.

 

Az élettársi kapcsolat fogalmát a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:514. §- a határozza meg, mely szerint élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége, vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.

A fentiekből következik, hogy a házasság az élettársi kapcsolatnál egy magasabb státuszt keletkeztető jogintézmény, amely a legtöbb joghatást is vonja maga után. Ezek egyrészt személyi jellegűek (a hűség, a kölcsönös együttműködési és támogatási kötelezettség, a házastársak döntési jogköre, továbbá a lakóhely megválasztása, másrészt a házastársak névviselése), másrészt vagyonjogi jellegűek (a házastársi tartás, a közös lakás bontás utáni használata, illetve a házassági vagyonjogi rendszer).

Ezen felül azonban a Ptk. szerinti élettársi kapcsolatot nem szabad összekeverni a bejegyzett élettársi kapcsolattal sem, amelyet „bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló” 2009. évi XXIX. törvény tartalmaz, az azonos nemű személyek kapcsolatára vonatkozóan. Ez utóbbi szélesebb körű joghatásokkal bír, tekintettel arra, hogy a törvény alapján a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra is alkalmazni kell, eltekintve néhány kivételtől.

A házassághoz és a bejegyzett élettársi kapcsolathoz képest azonban a Ptk. szerinti élettársi kapcsolat családjogi hatásai közé csupán az élettársi tartást, valamint a lakáshasználatot soroljuk.

Cikkünk első részében a tartással foglalkoztunk, most a lakáshasználatot vesszük górcső alá.

Élettársi lakáshasználat, mint új fogalom

Az élettársi lakáshasználat intézményét az új polgári törvénykönyv alapította meg, ugyanis az 1959-es Ptk. még nem ismerte ezt a fogalmat. Idővel azonban felmerült annak igénye, hogy a kapcsolat megszűnésekor védelemben részesülhessen az az élettárs, aki sokat tett a kapcsolat fennmaradásáért, előremozdításáért, a közös életért. Ezen felül volt egy ennél súlyosabb oka is az új szabályok bevezetésének, méghozzá a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek helyzetének érdeke szerinti szabályozás.

Az élettársi lakáshasználat alapvetően a házasságra vonatkozó szabályokra épül, azonban néhány esetben mégis eltér attól, hiszen élettársak esetében egy kevésbé védett jogintézményről beszélhetünk. Ettől függetlenül természetesen a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek azonos szintű védelmet érdemel mindkét esetben.

A lakáshasználat szerződéses vagy bírói rendezése

A lakáshasználat rendezésére szolgáló szabályok az élettársi közös lakásra vonatkoznak, ami pedig a közös családi otthont jelenti. A házastársakhoz hasonlóan az élettársaknak is van lehetőségük arra, hogy már a kapcsolat létrejöttekor rendezzék szerződéssel a közös lakás használatát arra az esetre, ha az életközösség valamikor a jövőben megszűnne. Amennyiben azonban sem előzetesen rendező szerződés, sem pedig az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás nincs a felek között, abban az esetben bármelyik élettárs bírósághoz fordulhat, és kérheti a közösen használt lakás további használatának rendezését, amely függ attól, hogy közös, vagy kizárólagos jogcím alapján lakott lakásról beszélünk-e.

A közös jogcím alapján lakott lakás

A bíróság megoszthatja a lakáshasználatot, vagy az egyik élettársat feljogosíthatja a kizárólagos használatra és rendelkezhet a másik élettárs használati jogának megszűnéséről, továbbá a lakáshasználati jog ellenértéke fejében pénzbeli térítést ítélhet meg a lakásból távozó élettárs javára

Az élettársak által lakott lakás közös jogcíme lehet közös tulajdon, haszonélvezeti jog, vagy bérlőtársi jogviszony. Ezekben az esetekben a lakás további használatára a Ptk. a házastársakra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. Eszerint a bíróság megoszthatja a lakáshasználatot, vagy az egyik élettársat feljogosíthatja a kizárólagos használatra és rendelkezhet a másik élettárs használati jogának megszűnéséről, továbbá a lakáshasználati jog ellenértéke fejében pénzbeli térítést ítélhet meg a lakásból távozó élettárs javára.

a.) megosztott lakáshasználat

Ahhoz, hogy a bíróság a megosztott lakáshasználatról dönthessen, szükség van arra, hogy a lakás alkalmas legyen arra: bizonyos helyiségeket a felek kizárólagosan, más helyiségeket pedig közösen használjanak. Ehhez akár kisebb átalakításokat is elrendelhet a bíróság, ha szükség van rá. Fontos azonban, hogy hiába megosztható önmagában az ingatlan, amennyiben az egyik élettárs a többi érintettel szemben felróható magatartást tanúsított, abban az esetben a lakáshasználat megosztása nem indokolt, hiszen akár a gyermek, akár a másik élettárs érdekét ez súlyosan sértené. Két esetben pedig mellőzhető a megosztás, ha az egyik élettárs már megoldotta lakhatását, vagyis önként elköltözött a közösen használt lakásból (visszatérési szándék nélkül), illetve ha az egyik élettársnak van beköltözhető másik lakása. Ezekben az esetekben is azonban mérlegelni szükséges a kiskorú lakáshasználatát, mivel csak akkor lehet a megosztást mellőzni, amennyiben a kiskorú érdeke is ezt támasztja alá.

b.) használati jog megszüntetéséről döntés

Amennyiben a lakás adottságainál fogva nem megosztható, vagy a bíróság nem rendelheti el a megosztást (például az egyik élettárs felróható magatartása okán), abban az esetben a bíróság az egyik élettárs lakáshasználati jogát megszünteti és kötelezi az ingatlan elhagyására.

Ha az osztott lakáshasználat elvileg elrendelhető lenne, azonban az egyik élettárs felajánl a másik részére olyan cserelakást, amely a gyermek érdekének is megfelelő, akkor ebben az esetben is megszüntethető az elköltöző élettársnak a közös lakásra vonatkozó használati joga.

A bíróság bármelyik megoldást is választja, a legfontosabb szempont, hogy a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek érdekeit figyelembe véve döntsön a lakáshasználatról. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyermek lakhatását kizárólag a közös lakásban kell biztosítani, hanem a bíróságnak olyan megoldást kell választania, amely által a gyermek nem válik hajléktalanná, vagyis a lakhatása megnyugtatóan rendezésre kerül.

Kizárólagos jogcím alapján lakott lakás

Amennyiben nem közös lakásról beszélünk, hanem az egyik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakásról, abban az esetben természetesen az élettársi kapcsolat megszűnésével a másik élettárs lakáshasználati joga megszűnik, hiszen az a fél használhatja tovább a lakást, akinek erre önálló jogcíme van.

Ám a bíróság egy esetben mégis feljogosíthatja a másik élettársat is a további használatra, amennyiben a közös kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosításához erre szükség van és az életközösség legalább egy évig fennállt.

Ebben az esetben elsősorban szintén a használat megosztásáról dönt a bíróság, amennyiben ez lehetséges. A gyermek érdekében azonban a bíróság dönthet arról is, hogy azt az élettársat jogosítja fel kizárólagos használatra a lakásban, aki a tulajdonjoggal, vagy haszonélvezeti joggal (mint önálló jogcímmel) nem rendelkezik. Fontos tudni azonban, hogy a bérleti jog esetében erre a döntésre egyáltalán nincs mód és alapesetben is csak kivételesen indokolt esetben lehetséges, vagyis ha a közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható. Ebben az esetben a kizárólagos használatra feljogosított élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.

Természetesen ezekben az esetekben is figyelembe kell venni azt a kitételt, hogy sem az osztott, a kizárólagos használatra nem tarthat igényt az a volt élettárs, akinek van más beköltözhető (vagy egyoldalú nyilatkozattal azzá tehető) lakása.

[htmlbox ptk_kommentar_2018]

Lakáshasználat újrarendezése

Bármelyik élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését a bíróságtól abban az esetben, ha a lakáshasználat a lényeges jogi érdekét, vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti abból kifolyólag, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben változás történt. Erre akkor is lehetőség van, ha a felek maguk rendezték a közös jogcímen lakott lakás használatát, vagy ennek rendezését a bíróságtól korábban kérték.

Ettől függetlenül azonban a volt élettárs a használat megosztása után a másik élettárs bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését a törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján is kérheti.

dr. Dénesné dr. Orcsik Judit

Igazságügyi mediátor, családjogi szakjogász

---