Az elévülés szabályai az új Ptk.-ban

Szerző: dr. Ócsai József
Dátum: 2014. április 18.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elévülés intézménye – bár szerkezetileg más helyen – megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban.


A polgári jog alapvető szabályai szerint a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése során mind a jogosultnak, mind pedig a kötelezettnek úgy kell eljárnia, ahogyan az tőle elvárható. Éppen erre tekintettel, ha a jogosult sem fektet kellő hangsúlyt arra, hogy a jogait érvényesítse viszonylag hosszú időn keresztül, úgy nem érdemli meg, hogy a bíróság segítséget nyújtson a számára az igénye érvényesítéséhez. E mellett az idő múlása a követelés bizonyítékainak elenyészéséhez vezethet, amely megnehezíti a valóságnak megfelelő igényérvényesítést.

Az idő múlásának kétféle anyagi jogi hatása lehet, egyrészről a jogvesztés, másrészről pedig az elévülés, azzal, hogy az előbbihez a törvény kifejezett rendelkezése szükséges. Az elévülés korábbi szabályai szerinti általános határidején az új törvény sem változtatott, az a gyakorlat alapján megfelelőnek bizonyult. Érdekesség, hogy az azt megelőző polgári alaptörvény az általános polgári elévülési határidőt harminckét évben határozta meg.

Az elévülés szabályait a mostani törvény a kötelmi jog általános szabályai közé helyezi a korábbi szerződéses rendelkezések közül, amelynek oka, hogy az elévülés szabályai nemcsak a szerződéses jogban, hanem a kötelmi követelések (pl. kártérítés) körében is irányadó.

I. Az időmúlás joghatása

Jogvesztéssel a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére a jogszabályban előírt határidő eltelte abban az esetben jár, ha azt jogszabály kifejezetten előírja. Ha a határidő nem jogvesztő, akkor arra az elévülés szabályait kell alkalmazni (Ptk. 6:21. §)

A joghatások ilyen elhatárolása a Ptk-ban új szabály, amely rögzíti a joggyakorlat által kialakított megkülönböztetést.

II. Az elévülés és joghatásai

Ha a Ptk. szabályai másként nem rendelkeznek, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis (Ptk. 6:22. §).

Legfontosabb változás itt, hogy eltérő elévülési időről kizárólag a Ptk. rendelkezhet, korábban ez más jogszabály alapján is lehetséges volt. Másrészről pedig az elévülési idő megváltoztatását írásban a törvény szélesebb körben engedi meg.

Ha a Ptk. másképp nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, amelyből az következik, hogy az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást az elévülésre tekintettel nem lehet visszakövetelni. A főkövetelés elévülésével az ahhoz tartozó mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelés elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. Az elévülést bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni (Ptk. 6:23. §).

Változás, hogy a Ptk. szabályai eltérhetnek az elévült követelés visszakövetelési tilalmától, a teljesített szolgáltatást nem lehet visszakövetelni az elévülésre tekintettel, illetőleg az elévülést nem lehet hivatalból figyelembe venni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben arra a felek nem hivatkoznak, úgy a bíróság e miatt nem utasíthat el követelést.

Új Ptk – társasági- és cégjogi változások

Az új Ptk. alapjaiban változtatta meg a társasági jog és a cégjog szabályait. A 2014. május 20-i szakmai előadáson és konzultáción szó lesz a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásairól, valamint arról is, hogyan érinti az új törvény a 2014. március 15. előtt alapított cégek működését. Előadóink kitérnek a Ptk.-ból kimaradó szabályok miatti új szabályozás kérdéskörére is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, dr. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kollégium-vezető helyettesének és dr. Noctha Tibornak, a PTE egyetemi docensének. Jöjjön el 2014. május 20-án szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

III. Az elévülés nyugvása és megszakítása

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból egy évnél – egyéves vagy annál rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra. Az itt meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, a megszakításra vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidő számítása kezdődik újból (Ptk. 6:24. §).

Változás itt, hogy kizárja az elévülés újbóli nyugvását az egyéves, illetve a három hónapos határidő alatt, a megszakítás szabályait azzal változtatja, hogy a megszakítástól nem a teljes eredeti elévülési idő, hanem a nyugvás következtében beálló határidők számítása kezdődik újból s egyben a korábbi szabályozásban ismert teljesítés halasztására vonatkozó szabályt elhagyja.

Az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg (Ptk. 6:25. §).

Nagyon fontos különbség az eddigi szabályozáshoz képest, hogy a kötelezett részére a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás nem elegendő az elévülés megszakításához, ehhez a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése szükséges, de még itt sem elég annak megindítása, a bíróság általi eljárást befejező jogerős érdemi határozat szükséges. Megszakítja az elévülést a csődeljárásban való bejelentés, valamint a követelés megegyezéssel történő módosítása és az egyezség is.

A szerző ügyvéd.

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.