Az elévülés szabályai az új Ptk.-ban

Szerző: dr. Ócsai József
Dátum: 2014. április 18.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elévülés intézménye – bár szerkezetileg más helyen – megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban.


A polgári jog alapvető szabályai szerint a jogok érvényesítése és a kötelezettségek teljesítése során mind a jogosultnak, mind pedig a kötelezettnek úgy kell eljárnia, ahogyan az tőle elvárható. Éppen erre tekintettel, ha a jogosult sem fektet kellő hangsúlyt arra, hogy a jogait érvényesítse viszonylag hosszú időn keresztül, úgy nem érdemli meg, hogy a bíróság segítséget nyújtson a számára az igénye érvényesítéséhez. E mellett az idő múlása a követelés bizonyítékainak elenyészéséhez vezethet, amely megnehezíti a valóságnak megfelelő igényérvényesítést.

Az idő múlásának kétféle anyagi jogi hatása lehet, egyrészről a jogvesztés, másrészről pedig az elévülés, azzal, hogy az előbbihez a törvény kifejezett rendelkezése szükséges. Az elévülés korábbi szabályai szerinti általános határidején az új törvény sem változtatott, az a gyakorlat alapján megfelelőnek bizonyult. Érdekesség, hogy az azt megelőző polgári alaptörvény az általános polgári elévülési határidőt harminckét évben határozta meg.

Az elévülés szabályait a mostani törvény a kötelmi jog általános szabályai közé helyezi a korábbi szerződéses rendelkezések közül, amelynek oka, hogy az elévülés szabályai nemcsak a szerződéses jogban, hanem a kötelmi követelések (pl. kártérítés) körében is irányadó.

I. Az időmúlás joghatása

Jogvesztéssel a jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére a jogszabályban előírt határidő eltelte abban az esetben jár, ha azt jogszabály kifejezetten előírja. Ha a határidő nem jogvesztő, akkor arra az elévülés szabályait kell alkalmazni (Ptk. 6:21. §)

A joghatások ilyen elhatárolása a Ptk-ban új szabály, amely rögzíti a joggyakorlat által kialakított megkülönböztetést.

II. Az elévülés és joghatásai

Ha a Ptk. szabályai másként nem rendelkeznek, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis (Ptk. 6:22. §).

Legfontosabb változás itt, hogy eltérő elévülési időről kizárólag a Ptk. rendelkezhet, korábban ez más jogszabály alapján is lehetséges volt. Másrészről pedig az elévülési idő megváltoztatását írásban a törvény szélesebb körben engedi meg.

Ha a Ptk. másképp nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, amelyből az következik, hogy az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást az elévülésre tekintettel nem lehet visszakövetelni. A főkövetelés elévülésével az ahhoz tartozó mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelés elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. Az elévülést bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni (Ptk. 6:23. §).

Változás, hogy a Ptk. szabályai eltérhetnek az elévült követelés visszakövetelési tilalmától, a teljesített szolgáltatást nem lehet visszakövetelni az elévülésre tekintettel, illetőleg az elévülést nem lehet hivatalból figyelembe venni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben arra a felek nem hivatkoznak, úgy a bíróság e miatt nem utasíthat el követelést.

Új Ptk – társasági- és cégjogi változások

Az új Ptk. alapjaiban változtatta meg a társasági jog és a cégjog szabályait. A 2014. május 20-i szakmai előadáson és konzultáción szó lesz a gazdasági társaságok szervezetének és működésének változásairól, valamint arról is, hogyan érinti az új törvény a 2014. március 15. előtt alapított cégek működését. Előadóink kitérnek a Ptk.-ból kimaradó szabályok miatti új szabályozás kérdéskörére is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, dr. Kenesei Juditnak, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága kollégium-vezető helyettesének és dr. Noctha Tibornak, a PTE egyetemi docensének. Jöjjön el 2014. május 20-án szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

III. Az elévülés nyugvása és megszakítása

Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból egy évnél – egyéves vagy annál rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra. Az itt meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, a megszakításra vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidő számítása kezdődik újból (Ptk. 6:24. §).

Változás itt, hogy kizárja az elévülés újbóli nyugvását az egyéves, illetve a három hónapos határidő alatt, a megszakítás szabályait azzal változtatja, hogy a megszakítástól nem a teljes eredeti elévülési idő, hanem a nyugvás következtében beálló határidők számítása kezdődik újból s egyben a korábbi szabályozásban ismert teljesítés halasztására vonatkozó szabályt elhagyja.

Az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése, a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség, a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg (Ptk. 6:25. §).

Nagyon fontos különbség az eddigi szabályozáshoz képest, hogy a kötelezett részére a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás nem elegendő az elévülés megszakításához, ehhez a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése szükséges, de még itt sem elég annak megindítása, a bíróság általi eljárást befejező jogerős érdemi határozat szükséges. Megszakítja az elévülést a csődeljárásban való bejelentés, valamint a követelés megegyezéssel történő módosítása és az egyezség is.

A szerző ügyvéd.

Kapcsolódó cikkek:


Mikor kezdődik a munkaidő?
2019. január 22.

Mikor kezdődik a munkaidő?

Mit jelent a reggel nyolcórai munkakezdés? Ekkor a munkavállalónak már „harca készen” kell állnia a munkahelyén, vagy ekkor csak a munkavégzésre való felkészülés veszi kezdetét? Része a munkaidőnek, amíg a munkavállaló beöltözik a munkavédelmi ruhába, vagy amíg telepíti a napi frissítéseket a számítógépére?

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét
2019. január 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.

A Földtörvény változásai
2019. január 21.

A Földtörvény változásai

Január 11-i hatállyal ismét változott a földforgalmi törvény, amellyel a jogalkotó a helybenlakó szomszédokat, a kertészeti tevékenységet végzőket és a vetőmagelőállítókat kívánta kedvezőbb helyzetbe hozni.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.