A felülvizsgálat engedélyezése körében elvi jelentőségű jogkérdésnek az a jogkérdés minősül, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze. Ehhez képest ténykérdés, illetve szerződésértelmezési kérdés a felülvizsgálat engedélyezését nem alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes és az alperes között mezőgazdasági támogatási szerződés jött létre, ami alapján az alperes vissza nem térítendő támogatás nyújtását, a felperes a támogatásnak a támogatói okiratban foglalt kötelezettségei teljesítésére fordítását vállalta. A támogatási kérelemben a felperes kijelentette, hogy az igényelt támogatásra vonatkozó jogszabályok, felhívás, az ahhoz tartozó általános útmutató, valamint az alperes által alkalmazott Általános Szerződési Feltételek által előírt valamennyi feltételt megismerte és betartja. A felhívás rögzítette az ún. vis maior esetek miatti részleges visszavonás esetén követendő eljárásrendet, a visszavonási kérelem benyújtásának rendjét. A felperes 2016-ban elsőéves kifizetési kérelmet, 2017-ben vis maior miatti részleges visszavonási kérelmet nyújtott be. A Magyar Államkincstár kifizető az előlegként folyósított és a kifizetési döntésben megállapított összeg különbözet visszafizetésére kötelezte a felperest, a döntés ellen kifogását pedig az alperes elutasította.
Az első- és másodfokú eljárás
A felperes keresetében az alperes különbözet megfizetésére kötelezését kérte. Az alperes szerint a felperes a visszavonási kérelem benyújtását követően köteles lett volna a kifizetési kérelme tekintetében is adatváltozási kérelmet előterjeszteni, amelyre az útmutatóban is felhívta a figyelmet, így a Magyar Államkincstár döntése kizárólag a felperes önhibából fakadó mulasztására vezethető vissza. Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, a másodfokú bíróság azonban az alperest a keresettel egyezően marasztalta.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
Az alperes a felülvizsgálat értékhatár miatti kizártsága okán külön beadványban a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben kérte, hogy a Kúria a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pont első fordulata (a joggyakorlat egységének biztosítása), illetve a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pont második fordulata (a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége) alapján engedélyezze a jogerős ítélet felülvizsgálatát.
A felülvizsgálat engedélyezése okának és a felvetett elvi jelentőségű jogkérdésnek a meghatározása körében előadta, hogy „a felülvizsgálati kérelem alapját annak a kérdésnek az elbírálása képezi, hogy a támogatásra jogosult személy által utóbb – jogszerű földhasználat hiányára alapított – területcsökkenés eredményeként a kedvezményezett köteles-e támogatási kérelme mellett kifizetési kérelmét is megfelelően módosítani, illetve a jogvita alapját képező ténykörülmények értékelése alapján alperes mint irányító hatóság, valamint a Magyar Államkincstár mint kifizető ügynökség és a támogatási jogviszonyban alperes teljesítési segédje eleget tett-e az adatváltozási kérelem előterjesztendőségére vonatkozó tájékoztatási kötelezettségének”.
Meglátása szerint a felek közötti támogatási jogviszony kiemelt társadalmi jelentőséggel bír az agrárszektor szereplői, gazdálkodói számára, az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott agrártámogatások jelentősége és a támogatásban részesülő személyek nagy száma alátámasztja a kérdés kiemelt társadalmi jelentőségét. A jogkérdés nagy számban előforduló, hasonló ténybeli alapon nyugvó ügyben merül fel, irányító hatóságként számos olyan peres eljárás alperese, amelyben a jogvita lényege ennek a kérdésnek az eldöntése, és amely eljárásokban az azonos jogkérdés elbírálása során az eljáró bíróságok eltérő tartalmú döntéseket hoztak.
A Kúria megállapításai
A Kúria nem találta megalapozottnak az alperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét. A Kúria a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pont első fordulata alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A fél az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan megjelölni, azzal, hogy engedélyezés iránti kérelmében elsőfokon jogerőre emelkedett határozatra nem, kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy legfelsőbb bírósági döntésekre hivatkozhat, kizárva ezzel annak a lehetőségét, hogy a nem végleges, a perorvoslati bíróság hatására utóbb változó ítéletek alapozzák meg a felülvizsgálat engedélyezését.
A Kúria rámutat: a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek nélkülözhetetlen tartalmi eleme a jogértelmezést igénylő „elvi jelentőségű jogkérdés” megfogalmazása, ilyennek az a jogkérdés minősül, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze. Az alperes által megfogalmazott tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelés nem jog-, hanem ténykérdés. Ez nem vetett fel jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel kapcsolatos jogkérdést, így a felülvizsgálat engedélyezését nem alapozhatja meg.
A kérelem módosítására irányuló kérdés nem jogszabály értelmezési, hanem szerződés értelmezési kérdés, amely ugyancsak nem tekinthető elvi jelentőségű jogkérdésnek. Így a felülvizsgálat engedélye alapjául szolgáló elvi jelentőségű jogkérdés hiányában az alperes jogegység hiányával, illetve a jogkérdés társadalmi jelentőségével kapcsolatos hivatkozásai sem voltak értelmezhetőek. Mindezek alapján a felülvizsgálat a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pont első fordulata alapján, a joggyakorlat egysége érdekében nem volt engedélyezhető.
A Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontja második fordulata szerinti engedélyezési okkal (a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségével) összefüggésben a Kúria hangsúlyozza, hogy a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel különösen akkor engedélyezhető a felülvizsgálat, ha a – jelen esetben meg nem határozott – jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti, és ebben az esetben is csak akkor, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. Kiemelte a Kúria, hogy ha a felsorolt eljárási szabályoknak nincs az adott egyedi ügyön túlmutató, attól elrugaszkodó, a Pp. felhívott szakaszainak alkalmazásában rejlő, általánosítható és a felülvizsgálati eljárás során vizsgálható értelmezési kérdése, a felülvizsgálat nem engedélyezhető. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát megtagadta.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv.V.21.323/2022/2.) a Kúriai Döntések 2023/3. számában 71. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 409. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a)–b) pont.
