Elveszik a társasházi lakástulajdon?


Az interneten rohamosan terjedő fakenews szerint a társasházak jogi személyekké alakulnak és a magántulajdonú lakásokból társasházi közös tulajdon lesz.

Ahogy a közismert vicc tartja:

  • „Hallottad, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?
  • A hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Volgákat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.”

Hát valahogy így állunk a társasházak jogi személlyé alakulásának a külön tulajdont és közös tulajdont érintő kérdéseivel is.

A Világgazdaság cikke által idézett dr. Kovács Krisztián ügyvéd, egyetemi oktató közleményben tette közzé, hogy a kormány honlapjára felkerült egy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény-tervezet, amely kimondja, hogy a társasházak jogi személlyé alakulására vonatkozó módosítást, 2026. január 1-jén lép csak hatályba, az eddig tervezett 2023. július 1. helyett.

Amennyiben a módosítás idén hatályba lépett volna, úgy az akkor sem érintette volna a külön tulajdonba tartozó lakásokat, tehát a lakások nem válnak, illetve váltak volna a társasházi közös tulajdon részévé.

A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvénnyel a jogi személyek – kiváltképp a Ptk-ban nem szabályozott jogi személyek-  illetve jelenleg jogi személynek nem minősülő szervezetek nyilvántartására vonatkozó egységes szabályozás kidolgozása volt a jogalkotó célja.

A 2021. XCII. törvény állapítja meg a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok nyilvántartására, a bírósági nyilvántartási eljárásra, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzétételével összefüggő eljárásra, a nyilvántartott adatokra és okiratokra vonatkozó információ biztosítására, továbbá a nyilvántartással összefüggő egyes perekre vonatkozó alapvető szabályokat. Felváltva ezzel a jelenleg széttagolt szabályozást (pl. fiókteleptv., Civil tv., Ptk., Társasházi tv.)

A 2021. XCII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint a jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.
A (2) bekezdés kimondja, hogy törvény előírhatja jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanynak a jogi személyek nyilvántartásába való bejegyzését is.

A Világgazdaság által megkérdezett Kovács Krisztián ügyvéd, egyetemi oktató hangsúlyozta „a módosítás a társasházakra vonatkozóan is technikai jellegű, és kizárólag az egységes nyilvántartást, adatkezelést, a döntési mechanizmusok átláthatóságát és a jogbiztonságot szolgálja.”

A társasházakban élők valójában semmit nem fognak érezni belőle, ha majd hatályba lép. Ha mégis, az csak hasznos lesz számukra, mert egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a közös tulajdonról szóló döntéseket és nyilvánossá a legfontosabb információkat- nyilatkozta a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének jogvégzett alapító elnöke korábban a Világgazdaságnak.


Kapcsolódó cikkek

2023. május 26.

A pertárgy értéke és az illeték mértéke marasztalási jellegű igényen alapuló jogorvoslati eljárásban

Ha kereset a szerződés érvénytelenségére hivatkozással a teljesített szolgáltatás állított túlfizetése miatt az alperes marasztalására irányul, a pertárgy értéke a keresetben megjelölt marasztalási összeg. Az ítélet elleni fellebbezés esetén a jogorvoslati illeték alapja (a vitássá tett követelés) a felperes fellebbezésében fenntartott marasztalási igény.

2023. május 23.

Kompakt Kommentár a versenytörvényhez – 4. rész

A versenytörvényhez íródott, a Wolters Kluwer kiadó gondozásában megjelenő kompakt kommentárt bemutató sorozatunkban ezúttal A Gazdasági Versenyhivatal című fejezetből olvashatnak egy részletet.