Azt, hogy európai fizetési meghagyás útján milyen követelés érvényesíthető, az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Eufmhr.) 2., 3. és 4. cikke együtt határozza meg. Európai fizetési meghagyásos eljárás az olyan követelés behajtása végett kezdeményezhető, amely
– határon átnyúló (Eufmhr. 3. cikk)
– polgári, illetve kereskedelmi ügyből ered (Eufmhr. 2. cikk), s
– a kérelem benyújtásának időpontjában esedékes (Eufmhr. 4. cikk)
– meghatározott összegű (Eufmhr. 4. cikk)
– pénzösszeg fizetésére irányul (Eufmhr. 4. cikk).
a) Jóllehet az esedékesség fogalmát nem a tagállamok nemzeti joga szerint, hanem a közösségi jog alapján, önállóan kell értelmezni, esedékes követelés alatt általában olyan követelést kell érteni, amelynek teljesítési határideje lejárt. Azt, hogy az érvényesíteni kívánt követelés esedékes-e, a követelésre alkalmazandó jog határozza meg. [Gruber, Urs Peter: Verordnung (EG) Nr 1896/2006 des Europäischen Parlaments und des Rates vom 12. Dezember 2006 zur Einführung eines Europäischen Mahnverfahrens. In Rauscher, Thomas (szerk.): Europäisches Zivilprozess- und Kollisionsrecht EuZPR / EuIPR Kommentar. 4. kiad. 2. köt., Otto Schmidt KG, Köln, 2015, 285. o.]
![](https://jogaszvilag.hu/wp-content/uploads/sites/2/2020/07/eufmh_nagykommentar_megjelent.jpg)
Ahhoz, hogy a követelés európai fizetési meghagyás útján érvényesíthető legyen, annak a kérelem benyújtásának (azaz az eljáró bírósághoz való megérkezésének) időpontjában kell esedékesnek lennie. Ebből következően a kérelem benyújtását követően esedékessé váló követelés tekintetében benyújtott kérelmet el kell utasítani. Mivel azonban a kérelem-formanyomtatványon a jogosultnak nem kell külön nyilatkoznia arról, hogy az érvényesíteni kívánt követelés lejárt-e, elvileg olyan tartozás behajtását is kezdeményezheti, amely csak később (azaz a kérelem bírósághoz való érkezése után) válik esedékessé. Az eljáró bíróság – a kérelmen rendelkezésre álló adatok hiányában – nem tudja vizsgálni, hogy a követelés valóban esedékes-e, így az esetlegesen így érvényesített, a kérelem benyújtásakor nem esedékes tartozást tartalmazó európai fizetési meghagyással szemben a kötelezett ellentmondással élhet, és az ennek folytán lezajló peres eljárásban hozhatja fel kifogásait. (Pernfuß, Andreas: Die Effizienz des Euro…