Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szerzőnk részletesen bemutatja, hogy milyen típusú, esedékességű és összegű követeléseket lehet az európai fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíteni.
Azt, hogy európai fizetési meghagyás útján milyen követelés érvényesíthető, az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Eufmhr.) 2., 3. és 4. cikke együtt határozza meg. Európai fizetési meghagyásos eljárás az olyan követelés behajtása végett kezdeményezhető, amely
– határon átnyúló (Eufmhr. 3. cikk)
– polgári, illetve kereskedelmi ügyből ered (Eufmhr. 2. cikk), s
– a kérelem benyújtásának időpontjában esedékes (Eufmhr. 4. cikk)
– meghatározott összegű (Eufmhr. 4. cikk)
– pénzösszeg fizetésére irányul (Eufmhr. 4. cikk).
a) Jóllehet az esedékesség fogalmát nem a tagállamok nemzeti joga szerint, hanem a közösségi jog alapján, önállóan kell értelmezni, esedékes követelés alatt általában olyan követelést kell érteni, amelynek teljesítési határideje lejárt. Azt, hogy az érvényesíteni kívánt követelés esedékes-e, a követelésre alkalmazandó jog határozza meg. [Gruber, Urs Peter: Verordnung (EG) Nr 1896/2006 des Europäischen Parlaments und des Rates vom 12. Dezember 2006 zur Einführung eines Europäischen Mahnverfahrens. In Rauscher, Thomas (szerk.): Europäisches Zivilprozess- und Kollisionsrecht EuZPR / EuIPR Kommentar. 4. kiad. 2. köt., Otto Schmidt KG, Köln, 2015, 285. o.]
Ahhoz, hogy a követelés európai fizetési meghagyás útján érvényesíthető legyen, annak a kérelem benyújtásának (azaz az eljáró bírósághoz való megérkezésének) időpontjában kell esedékesnek lennie. Ebből következően a kérelem benyújtását követően esedékessé váló követelés tekintetében benyújtott kérelmet el kell utasítani. Mivel azonban a kérelem-formanyomtatványon a jogosultnak nem kell külön nyilatkoznia arról, hogy az érvényesíteni kívánt követelés lejárt-e, elvileg olyan tartozás behajtását is kezdeményezheti, amely csak később (azaz a kérelem bírósághoz való érkezése után) válik esedékessé. Az eljáró bíróság – a kérelmen rendelkezésre álló adatok hiányában – nem tudja vizsgálni, hogy a követelés valóban esedékes-e, így az esetlegesen így érvényesített, a kérelem benyújtásakor nem esedékes tartozást tartalmazó európai fizetési meghagyással szemben a kötelezett ellentmondással élhet, és az ennek folytán lezajló peres eljárásban hozhatja fel kifogásait. (Pernfuß, Andreas: Die Effizienz des Euro…
Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.
