Az idén megérkező keresetlevélre már az új Pp-t kell alkalmazni

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 4.
Rovat:

A még 2018. január 1-jét megelőzően postára adott keresetlevél elbírálására a 2016. évi CXXX. törvény  rendelkezései irányadók akkor, ha a keresetlevél már 2018 januárjában érkezik a bíróságra.


Az alapügy

Ami a tényállást illeti a felperes házastársi közös vagyon megosztása iránt a törvényszék hatáskörébe tartozó keresetet terjesztett elő 2018. január 2-án a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 20. § (1) bekezdése szerint.

Az elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet visszautasította. Megállapította, hogy a felperes által indított, házastársi közös vagyon megosztása iránti per a törvényszék hatáskörébe tartozik, ezért a perben a Pp. 72. § (1) bekezdése alapján a jogi képviselet kötelező. A felperes pedig ennek ellenére jogi képviselő közreműködése nélkül, írásban terjesztette elő a keresetlevelét, amelyet bár 2017. december 28-án adott postára, az 2018. január 2-án érkezett az elsőfokú bírósághoz, ezért annak elbírálására a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezletének (a továbbiakban: CKOT) 2017. november 20-21-i ülése 60. számú állásfoglalása alapján a 2018. január 1-jén hatályba lépett Pp.-t kell alkalmazni. Rámutatott arra, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.) és a Pp. alkalmazhatósága körében a keresetlevél beérkezésének van döntő jelentősége. E körben hivatkozott a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 2. § 2., 7. és 12. pontjaira, valamint a Büsz. 23-24. §-aira. A felperes keresetlevele 2018. január 2-án érkezett a bíróságra, azért arra a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni, ami a törvényszék hatáskörébe tartozó perekben kötelezően előírja a jogi képviselő igénybevételét. A felperes pedig a keresetlevelét jogi képviselő igénybevétele nélkül terjesztette elő, ezért az elsőfokú bíróság a keresetlevelet a Pp. 176. § (1) bekezdés l) pontja alapján visszautasította.

A fellebbezés tartalma

Az elsőfokú végzés ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben – tartalma szerint – a sérelmezett határozat megváltoztatását és a keresete érdemi tárgyalását kérte. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a keresetlevelét 2017. december 27-én írta meg és 28-án adta postára, ezért arra – álláspontja szerint – a 2018. január 1-jén hatályba lépő Pp.-t még nem kellett alkalmazni, ugyanis a Pp. 630. § (2) bekezdése szerint a keresetlevél mint okirat még 2018. január 1-jét megelőzően keletkezett, így arra az annak idején hatályban volt 1952-es Pp. szabályai az irányadók.

Az alperes észrevételei

Az alperes a fellebbezésre tett észrevételében a sérelmezett határozat helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az ügy az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt 2018. január 2-án indult, ezért a perre a Pp. rendelkezései az irányadók, ugyanis az ügy indulásának az időpontja nem a keresetlevél aláírásának és feladásának időpontjával egyezik meg, hanem a bírósághoz érkezés idejével, azzal az időponttal, amikor a bíróság a keresetlevelet mint kezdőiratot nyilvántartásba veszi. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Pp. kihirdetése és hatálybalépése között jelentős időt hagyott a jogalkotó az új jogszabály megismeréséhez.

[htmlbox BDT]

A Debreceni Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezést az ítélőtábla nem találta megalapozottnak.

A felperes megalapozatlanul hivatkozott a fellebbezésében arra, hogy ő a fellebbezését 2017. december 27-én készítette el és 2017. december 28-án adta postára, emiatt az 1952-es Pp. alkalmazandó rá, ugyanis sem az okirat elkészítésének, sem a postára adásnak nincs jelentősége az ügy megindulása szempontjából.

A Büsz. 2. § 12. pontja alapján kezdő irat minden olyan irat, amelynek a bíróságon nincs előzménye. Ilyen kezdő irat a felperes keresetlevele, amelyen a Büsz. 24. § (1) bekezdése alapján feltüntették az érkezésének időpontját. Ennek tanúsága szerint a felperes keresetlevele 2018. január 2-án érkezett az elsőfokú bírósághoz, ezért arra a Pp. rendelkezései az irányadóak. A Büsz. 92. § (1) bekezdés a) pontja alapján ugyanis a Pp. hatálya alá tartozik papír alapú kapcsolattartás esetén az a polgári ügy, amelyben a bírósági eljárást megindító irat 2018. január 1-jén vagy azt követően érkezett a bíróságra. Ezzel összhangban áll a CKOT 2017. november 20-21-i ülésén hozott, az elsőfokú bíróság által is helyesen hivatkozott 60. számú állásfoglalása, amely szerint a 2017. december hónapban postai úton vagy elektronikusan beküldött, de 2018. január hónapban a bírósághoz érkezett keresetlevél esetén az új polgári perrendtartást kell alkalmazni.

A felperes által hivatkozott Pp. 630. § (2) bekezdése a keresetlevél mint okirat kellékeire, nem pedig az ügy indulásának időpontjára tartalmaz rendelkezéseket, ezért nem irányadó abból a szempontból, hogy az 1952-es Pp. vagy a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni az adott perben.

Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes által megjelölt pertárgyértékre tekintettel a per a törvényszék hatáskörébe tartozik. Ebből következően pedig a perben a Pp. 72. § (1) bekezdése alapján kötelező a jogi képviselő igénybevétele. Mivel a felperes 2018. január 2-án jogi képviselet mellőzésével terjesztette elő a keresetlevelét, ezért az elsőfokú bíróság helyesen utasította vissza azt a Pp. 176. § (1) bekezdés l) pontjára hivatkozással.

Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 389. §-a alapján alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján, annak helyes indokaira tekintettel – utalással a Pp. 386. § (4) bekezdésére – helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Debreceni Ítélőtábla Pkf.IV.20.183/2018/2.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2018/4. számában 51. szám alatt jelent meg.

[htmlbox pp_termekek]

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.