Az irodagondnok szerepe

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben áttekintjük az irodagondnok kirendelését, jogállását és feladatköreit.

Az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) állapítja meg az irodagondnokokra vonatkozó alapvető szabályokat.

Ki rendeli ki az irodagondnokot?

Az Üttv. úgy rendelkezik, hogy az irodagondnokot a területi ügyvédi kamara jelöli ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül.

Tehát a kirendeléshez az irodagondnoknak előzetesen nyilvántartásba kell vetetnie magát a területi ügyvédi kamaránál. A sürgős eljárási kényszerre tekintettel nyilvántartásba vételhez nem szükséges elnökségi határozat. A nyilvántartásba vételről a területi kamara ügyintézője 8 napon belül határoz.

A területi ügyvédi kamara kérelemre az ügyvédi kamarai nyilvántartásban az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultságát bejegyzi annak a legalább ötéves ügyvédi gyakorlattal rendelkező ügyvédnek, aki a kamara tagja. Nem jegyezhető be az irodagondnoki tevékenység folytatására való jogosultsága annak,

• aki ellen fegyelmi eljárás folyik vagy fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
• akinek folyamatban van a kamarai tagságának törlésére irányuló eljárás, vagy
• aki a tevékenységét szünetelteti.

Mikor kell irodagondnokot kirendelni?

• Ha az ügyvéd, európai közösségi jogász elhunyt és ügyvédi irodájának nem marad ügyvédi tevékenységet gyakorló tagja,
• Ha az ügyvéd vagy európai közösségi jogász,
  • ügyvédi tevékenysége folytatásában akadályoztatva van és nincs helyettese, vagy
  • területi kamarai tagsága megszűnt, illetve az európai közösségi jogászt az ügyvédi kamarai nyilvántartásból törölték, és folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról, iratainak vagy e törvény szerint vezetett nyilvántartásainak elhelyezéséről nem gondoskodott.
• A jogutód nélkül megszűnő ügyvédi iroda részére, ha
  • nem nyújtja be közzétételre a leltárral alátámasztott, taggyűlés által jóváhagyott nyitó és záró mérlegét és a vagyonfelosztási javaslatot,
  • nem terjeszti elő a záró elszámolását az ügyfelekkel történő elszámolásról és a letétek kifizetéséről,
  • nem igazolja, hogy a folyamatban lévő ügyei ellátásáról gondoskodott, vagy
  • nem igazolja, hogy gondoskodott az ügyfeleket megillető iratok kiadásáról, a nem selejtezhető iratok megőrzéséről, illetve levéltárban történő elhelyezéséről,
• a felszámolási eljárás alatt álló ügyvédi iroda részére.

Az irodagondnok feladatai

Az irodagondnok a 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat szerint a kijelölő határozat kézhezvételét követően haladéktalanul megkísérli a gondnokolt irodába való bejutást.

A gondnokolt ügyvéd vagy európai közösségi jogász irodahelyiségét az irodagondnok első alkalommal legalább két másik személy – amennyiben az együttműködésre kötelezett ügyvéd elhunyt, vagy a kötelezettségei teljesítését lehetetlenné tévő állapotban van, és az lehetséges, ismert örökös, közeli hozzátartozó, területi ügyvédi kamara elnökségi tagja vagy alkalmazottja, a területi ügyvédi kamara irodagondnoki tevékenység gyakorlására jogosult tagja, valamint a felszámoló jelenlétében nyithatja fel, akik aláírásukkal tanúsítják az eljárás jogszerűségét.

Ha a gondnokolt irodahelyiségének felnyitása két egymást követő alkalommal meghiúsul, és ezt az irodagondnok a területi ügyvédi kamara részére a második sikertelen kísérletet követő három munkanapon belül hitelt érdemlően igazolja, a területi ügyvédi kamara a honlapján közzéteszi az irodagondnoki kijelölés tényét, azt, hogy az eljárás eredménytelen volt, és az eredménytelenség okát.

Az irodagondnok, adott esetben az irodavezetővel együttműködve, ellátja

• az ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda ügyeiben a halaszthatatlan jogi cselekményeket,
• rendelkezési jogot nyer a letéti számla és az ügyvéd, európai közösségi jogász által az ügyfelektől átvett vagyontárgyak, valamint – a csőd- és felszámolási eljárások kivételével – az ügyvédi iroda fizetési számlái felett,
• megkísérli a kikötött, de még ki nem fizetett ügyvédi díjak beszedését, és
• jogosult az ügyvéd, ügyvédi iroda irataiba betekinteni, vagy
• ha ezt az irodavezető elmulasztja, akkor
  • felméri az ügyvédi iroda vagyoni helyzetét,
  • követeléseit behajtja,
  • tartozásait kiegyenlíti,
  • jogait érvényesíti, kötelezettségeit teljesíti,
  • vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont az ügyvédi iroda tagjai, illetve örökösei között pénzben vagy természetben felosztja és
  • az ügyvédi iroda működését megszünteti.

Az irodagondnok feladatai ellátása érdekében jogosult az ügyvéd, az európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi iroda képviseletére.

Az irodagondnok az irodahelyiség felnyitását követően nyomban leltárt vesz fel az irodában található vagyontárgyakról és iratokról. A leltár valóságnak való megfelelését a jelenlévő személyek aláírásukkal tanúsítják.

A z irodagondnokkal együttműködésre kötelezett ügyvéd köteles

• biztosítani az irodagondnok számára az irodahelyiségbe való bejutást,
• az irodagondnok rendelkezésére bocsátani a folyamatban lévő ügyek iratait,
• megadni a szükséges hozzáférést a nyilvántartásaihoz,
• megadni a fizetési számla és a letéti számla feletti rendelkezési jog gyakorlásához szükséges információkat.

Az irodagondnok a folyamatban lévő ügyek felmérését követően átveszi a gondnokolt fizetési számlája és letéti számlája feletti rendelkezési jogot, betekint a letéti nyilvántartásban és adatot igényel a területi ügyvédi kamarától arról, hogy a gondnokolt ügyvédet folyamatban lévő ügyben kirendelt védőként kijelölték-e.

Az irodagondnok a kijelölő határozat véglegessé válását, vagy ha a határozat azonnal végrehajtható, kézhezvételét követően harminc napon belül nyitó jegyzőkönyvet vesz fel, amely a kijelölés keretei között szükség szerint tartalmazza:

• a leltár eredményét,
• a folyamatban lévő ügyeket, a lezárt ügyek nem selejtezett iratainak őrzési helyét,
• a fizetési számla egyenlegét, számát és a számlavezető pénzintézet nevét,
• a letéti számla egyenlegét, számát és a számlavezető pénzintézet nevét,
• azoknak az ügyeknek a felsorolását, amelyekhez letét kapcsolódik és a letét megjelölését,
• a szigorú számadású nyomtatványok jegyzékét,
• a gondnokolt iroda vagyonát, beleértve a gondnokolt iroda követeléseit és ismert tartozásait.

Az irodagondnok a gondnokolt vagyonának felmérése érdekében elszámol a folyamatban lévő ügyekben érintett ügyfelekkel, megkeresi az ismert hitelezőket a követelés nem vitatott összegének megállapítása iránt, a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján két alkalommal hirdetményt tetet közzé, amelyben felhívja az ügyvédi iroda esetleges hitelezőit igényüknek a második közzétételt követő negyven napon belüli bejelentésére.

Az igénybejelentési határidő leteltét követően az irodagondnok követelésjegyzéket készít, amely elkülönítetten tartalmazza a vitatott és a nem vitatott követeléseket, és – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a nem vitatott követeléseket kifizeti a hitelezőknek, ha azokat a gondnokolt vagyona fedezi.

Az irodagondnok a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon felosztására javaslatot készít, amelyről az iroda tagjai az alapító okirat szerint döntenek.

A tagok az alapító okirat szerint dönthetnek a vitatott követelések engedményezéséről, valamint – ha a gondnokolt vagyona a követeléseket nem fedezi – a fennmaradó tartozások átvállalásáról a polgári jog szabályai szerint.

Az irodagondnok a kijelölés keretei között szükség szerint jogosult

• megtenni minden olyan cselekményt, amelyek a gondnokolt és ügyfele károsodástól való megóvását szolgálják,
• intézkedni a gondnokolt követeléseinek behajtása iránt,
• értesíteni a gondnokolt ügyfelét, az ügyében eljáró hatóságot, bíróságot vagy más érintett személyt
• arról, hogy az a) pont szerinti esetben a gondnokolt helyett az irodagondnok jár el, vagy
• a képviseleti jog megszűnéséről, és annak okáról,
• a gondnokolt ügyfelei részére az őket megillető iratokat kiadni, az ügyfélnek ki nem adható, az Üttv. alapján megőrzési kötelezettséggel terhelt iratokat a levéltárban elhelyezni, az ilyen kötelezettséggel nem terhelt, az ügyfélnek ki nem adható iratokat selejtezni,
• elvégezni az Üttv. 85. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat, ennek során, ha a pénzügyi szolgáltató nem biztosítja a jelen szabályzatban foglalt feladatok teljesítéséhez szükséges mértékben a gondokolt fizetési számlája feletti rendelkezést, a behajtott követeléseket az irodagondnok elkülönített alszámlán kezeli.

Az irodagondnok eljárásának befejeztével záró jegyzőkönyvet készít, amely szükség szerint tartalmazza:

• ügyenként az ügy lezárásának módját,
• a letétek kifizetését vagy kiadását,
• a befolyt munkadíjakat,
• a be nem folyt munkadíjakat, a behajtás akadályával,
• a fizetési számla vagy alszámla egyenlegét,
• a letéti számla egyenlegét,
• a vagyon felosztásának és kiadásának módját,
• azt, hogy az ügyfélnek korábban ki nem adott iratokat az irodagondnok kinek adta át,
• a levéltárba helyezett iratok jegyzékét,
• a selejtezett iratok jegyzékét,
• a szigorú számadású nyomtatványok jegyzékét,
• az eljárás eredménytelensége esetén az eredménytelenség tényét és okát,
• az irodagondnok eljárásával összefüggő egyéb lényeges tényeket és körülményeket.

A záró jegyzőkönyvet az irodagondnok 15 napon belül megküldi a területi ügyvédi kamarának, és kéri a kijelölés megszüntetését.

Az irodagondnok a területi ügyvédi kamara elnöksége által meghatározott, a területi ügyvédi kamarát terhelő ellenérték fejében vállalhatja az iratőrzési kötelezettség alá eső iratok szabályszerű megőrzését.

Az irodagondnok az ügyvéd halála esetén az elhunyt örökösei javára beszedett munkadíjat a közjegyző – hagyatéki eljárás hiányában az ismert örökösök együttes – rendelkezése alapján jogosult kiadni, vagy ha az iroda jogutód nélküli megszűnésére tagjának halála miatt kerül sor, az irodagondnok a közjegyző – hagyatéki eljárás hiányában az ismert örökösök együttes – rendelkezése alapján jogosult a hagyatéki vagyonba tartozó vagyontárgyat elidegeníteni, követelést hagyatéki vagyonba tartozó pénzeszközzel kielégíteni, a hagyatéki vagyon részét képező bármely vagyonelemet az örökösnek, vagy harmadik személynek kiadni.

Az irodagondnok díjazása

Az irodagondnok a tevékenységéért kamarai szabályzatban meghatározott mértékű díjazásra jogosult, amelyet az, illetve annak a jogutódja köteles viselni, akinek a számára az irodagondnokot kijelölték. Amennyiben az irodagondnok díja behajthatatlan, azt a területi kamara viseli. A díjazást a 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat határozza meg, amely úgy rendelkezik, hogy „az irodagondnok eljárásáért negyvenezer forinttól kétszázezer forintig terjedő díjazásra jogosult, amely díj tartalmazza az irodagondnoki feladatok ellátásával rendszerint együtt járó költségek megtérítését is. A díj összegét a területi ügyvédi kamara állapítja meg.”

Az irodagondnok ezen kívül jogosult egyéb költségei megtérítését kérni. Az eljárásával összefüggésben felmerülő egyéb indokolt költségeket, az azok alapjául szolgáló tények megjelölésével köteles azok esedékessé válását megelőzően legalább 5 munkanappal az elnöknek bejelenteni, és azok indokoltságát legalább valószínűsíteni.

Az irodagondnok az elvégzett tevékenysége arányában jogosult díjazásra, ha

• a kijelölést a területi ügyvédi kamara a záró jegyzőkönyv elkészítése előtt szünteti meg,
• a kijelölés oka megszűnt,
• az irodagondnok eljárása az ellenőrzési körén kívül eső okból eredménytelen volt.

Nem jogosult díjazásra az irodagondnok, ha az irodagondnoki feladataiból fakadó lényeges kötelezettségét megszegi vagy eljárása az ellenőrzési körébe tartozó okból a kijelölésben meghatározott időn belül eredménytelen volt.

---