Nem hitelesíthető az azonos kérelmező részéről, ismételten benyújtott szó szerint ugyanaz a népszavazásra javasolt kérdés, ha nem igazolható kétséget kizáróan, hogy a kezdeményezés ténylegesen a választói közvetlen hatalomgyakorlás érvényesítését szolgálja – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: Alaptörvény B. Cikk (4) bekezdés; 2013. évi CCXXXVIII. törvény 11. §.
Ami a tényállást illeti, a kérelmező népszavazási kérdésének („Akarja-e, hogy az Országgyűlés vonja meg a bizalmát a kormánytól?”) hitelesítését 2022. októberében a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) megtagadta. Felülvizsgálati kérelmét a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel a kérelem nem tartalmazta a bírósági felülvizsgálati kérelem egyik kötelező tartalmi elemét (személyi azonosító). A kérelmező a népszavazásra javasolt, a korábbi kérdéssel szó szerint megegyező kérdését 2023. január 3-én ismét benyújtotta hitelesítésre.
Meglátása szerint a kérdés benyújtása nem új kezdeményezés, azt az előző kezdeményezés ismételt beadásának kell tekinteni, ugyanis az előző kezdeményezését sem a Kúria, sem az Alkotmánybíróság nem vizsgálta meg érdemben. Az NVB megtagadta a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését, mivel az szerinte az a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvébe ütközik. A kérelmező ugyanis ugyanazon kérdés benyújtásával úgy szerette volna ismételten döntési helyzetbe hozni az NVB-t, hogy szándéka valójában nem az adott kérdésben foglaltak elérésére irányult, hanem kizárólag saját nézeteinek hangoztatására. Ezzel az NVB munkáját és a népszavazás intézményét el akarta téríteni azok alkotmányos rendeltetésétől.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A kérelmező sérelmezte, hogy az NVB úgy tagadta meg az ismételten benyújtott kérdés hitelesítését, hogy az új eljárás keretében magát a feltenni kívánt kérdést egyáltalán nem vizsgálta. Álláspontja szerint az eljárás befejezése és a kérdés jogerős elbírálása nem ugyanazt jelenti. Ha ugyanis a kérdést korábban érdemben és jogerősen nem bírálták el, akkor az ismételten benyújtott kérdést nem lehet jogszerűen megtagadni azon az alapon, hogy azt egyszer már jogerősen elbírálták. Azért terjesztette elő ismét ugyanazt a kérdést, mert magát a kérdést jogerősen nem bírálták el.
A Kúria megállapításai
A Kúria megállapította, hogy a kérelmező által népszavazásra javasolt kérdés hitelesíthetőségéről az NVB érdemben, részletesen indokolt döntést hozott. Ezzel szemben a kérelmező további jogorvoslattal élt, a Kúriához és az Alkotmánybírósághoz is fordult, így a 2022. októberében kezdeményezett népszavazási eljárás már jogerősen, véglegesen lezárult. A népszavazási törvény (Nsztv.) 10. § (2) bekezdése szerint az NVI elnökének határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye, de a szervező a kérdést ismételten benyújthatja. Az ismételt benyújtás tehát az NVI elnökének elutasító határozatát követően igénybe vehető jogi eszköz, az az NVB érdemi határozatával kapcsolatban nem értelmezhető. A hitelesítésre másodszor ismételten benyújtott kérdés ezért új kezdeményezésnek minősül.
Bár ugyanazon kérdés más szervező által hitelesítésre benyújtása, illetve azonos szervező részéről a korábbitól valamelyest eltérő kérdés benyújtása nem kizárt, azonban ekkor is, a joggyakorlás esetlegesen rendeltetésellenes voltát az eset körülményeinek mérlegelésével vizsgálni kell. Alanyi és a tárgyi egyezőség ezt a kontrollt szintén és különösképpen indokolttá teszi.
Az Nsztv. 11. § (1) bekezdése szerint az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az e törvényben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdése szerint pedig a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A közvetlen hatalomgyakorlás alapvető intézménye az országos népszavazás.
A Kúria hangsúlyozta, a népszavazási eljárás megindítása nem lehet öncélú, az eljárási szabályok alkotmányos rendeltetése az, hogy a nép akarata kinyilvánításának garanciális keretéül szolgáljon. Kiemelte továbbá azt is, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kiterjed a népszavazási eljárásra is, annak minden szakaszára, így a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítésére is. A rendeltetésszerű joggyakorlás és a joggal való visszaélés kritériumait tételesen nem lehet felsorolni, a jogalkalmazónak kell megítélnie, hogy az adott helyzetben a jog rendeltetésének megfelelően gyakorolta-e jogát a jogosult. Azt, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlás mikor jelentheti önmagában (egyedüli, önálló tényállási elemként) a hitelesítés megtagadásának okát, az adott ügy speciális körülményei dönthetik el. A közvetlen hatalom gyakorlásával össze nem férő, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül az a népszavazási kezdeményezés, amely a politikai közösség döntési helyzetbe hozásának valódi szándéka nélkül, az eljárási szabályok visszaélésszerű alkalmazásával kezdeményez népszavazást.
A jog gyakorlása akkor áll összhangban az országos népszavazás Alaptörvényben meghatározott rendeltetésével, ha a népszavazás kezdeményezője annak tudatában nyújtja be hitelesítésre a népszavazásra javasolt kérdést, hogy azzal majd olyan állásfoglalásra készteti a választópolgárokat, amelynek eredménye meghatározott tartalmú döntéshozatalra kötelezi az Országgyűlést. Rendeltetésellenes a joggyakorlás akkor, ha az országos népszavazási kezdeményezéshez való jog és az eljárási jogosultságok gyakorlása nyilvánvalóan nem az eljárás céljának elérésére, hanem egyéni érdekek érvényesítésére irányul. Jogellenes az olyan kezdeményezés, amely pusztán formálisan felel meg a jogszabályi előírásoknak, de a konkrét tényállás vizsgálatakor feltárt körülményekből egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeltetésének megfelelően élt jogával.
Az azonos kérelmező azonos kérdést célzó, jogerősen érdemben korábban elbírált, újabb hitelesítési kezdeményezése jelen esetben azt eredményezte, hogy a népszavazási kérdés választói közösséget érintő tartalma teljességgel háttérbe szorult a kérelmezői vélt jogérvényesítési törekvés ellenében. A kérelmezőnek az elérni kívánt országgyűlési döntést szem előtt tartva kell kérdését megfogalmaznia, továbbá, az eljárás során tett nyilatkozataiban, érvelésében folyamatosan e szempont érvényre juttatására kell törekednie. A Kúria megítélése szerint a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a kérelmező a jogintézmény tartalmától elszakított alkalmazásával kívánt népszavazást kezdeményezni. A kérelmező állítása szerint azért terjesztette elő ismét ugyanazt a kérdést, mert álláspontja szerint azt még nem bírálták el jogerősen. Ezzel maga is elismerte, hogy az újbóli benyújtással ténylegesen nem a közvetlen hatalomgyakorlás, hanem a korábban benyújtott kérdés hitelesíthetőségének Kúria, illetve Alkotmánybíróság általi érdemi vizsgálatának elérése volt a célja. A kérelmező népszavazási kezdeményezése tehát nem a népszavazás alkotmányos céljának megvalósítására irányult, így joggyakorlása rendeltetésellenes, a jóhiszeműség elvébe ütközik. Mindezek alapján a Kúria az NVB felülvizsgálni kért határozatát helybenhagyta.
Az ismertetett döntés (Kúria Knk.VI.39.033/2023/2.) a Kúriai Döntések 2023/10. számában 261. szám alatt jelent meg.
