Az önkormányzat nem szedhet úthasználati díjat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Használati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a használaton alapuló útfenntartási hozzájárulási díj megállapítására a helyi önkormányzatok törvényi felhatalmazással nem rendelkeznek -állapította meg Kúria.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal indítványára megsemmisítette Gödöllő város útjainak és lakókörnyezetének védelméről, a település egyes területeire való behajtás rendjéről és a fizetendő díjakról szóló 14/2021. (V. 17.) önkormányzati rendeletének útfenntartási hozzájárulási díj bevezetésére vonatkozó egyes rendelkezéseit és megállapította, hogy az önkormányzati rendelet kihirdetett, de még hatályba nem lépett rendelkezései sem lépnek hatályba.

home office

A Kúria megállapította, hogy a helyi önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében a közút használatát kötheti engedélyhez, ugyanakkor a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (1) bekezdésében foglalt előírásból következően az engedély kiadását törvényi felhatalmazás hiányában nem teheti fizetési kötelezettségtől függővé. A közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. törvény két területen, egyrészt az országos közutak közlekedési célú használata esetében, másrészt a közutak nem közlekedési célú használatakor ad felhatalmazást díjfizetési kötelezettség megállapítására a helyi önkormányzatoktól eltérő jogalanyok részére. Használati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a használaton alapuló útfenntartási hozzájárulási díj megállapítására a helyi önkormányzatok törvényi felhatalmazással nem rendelkeznek.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.