Az önkormányzati vezetők is bírálhatóak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas, e minőségére tekintettel tett, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás – ide nem értve a szándékosan hamis kijelentés megtételét, valamint az öncélú gyalázkodást – alkotmányosan nem büntethető. A Kúria eseti döntése.

A tényállás

Z. község nyilvános, mindenki által hozzáférhető internetes honlapján tettek közzé egy olyan bejegyzést, amely három személyre vonatkozott, közöttük konkrétan nevesítve a község irányításához kötődő Pótmagánvádlót. A bejegyzés a következőket tartalmazta:

„..megsérteném a pótmagánvádló érdekeit, akinek ha sikerült felvetetnie a faluval bizonyos összeget, ő maga két milcsit nem tud zsebre rakni, mint bróker.”

A bejegyzés bevezető és befejező része pedig a következőképp hangzott:

„Miért nem fejlődik a falu? Egyszerű a válasz, nem hozzáértők irányítják” illetve „…álljanak már félre. Jelentkezzenek azok a tehetséges fiatalok, akik nem egyéni érdekeket akarnak képviselni.”

Az Első és Másodfokú eljárás

A Balassagyarmati Járásbíróság, mivel álláspontja szerint a vád tárgyává tett cselekmény nem minősült bűncselekménynek, a Pótmagánvádló által rágalmazás vétsége miatt kezdeményezett büntetőeljárást megszüntette. A Balassagyarmati Törvényszék a fellebbezést követően az elsőfokú végzést helybenhagyta.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására utasítását kérte a Pótmagánvádló, mivel szerinte az eljárás megszüntetése jogszabálysértő volt, a cselekmény minősítését pedig tévesen végezte el a bíróság. Álláspontja szerint a terhelt által az interneten közzétett nyilatkozattal kapcsolatban egyértelműen megállapítható a bűncselekmény.

A Kúria megállapításai

A régi Btk. (1978. évi IV. törvény) 179. § (1) bekezdésében meghatározott rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, hangsúlyozta a Kúria. A minősített esethez szükséges továbbá, hogy a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva kövessék el.

A rágalmazás és a becsületsértés között alapvető különbség, hogy a rágalmazást csak tény állításával lehet elkövetni, míg a becsületsértés ténynek meg nem felelő kifejezés használatával (egyéb cselekmény kifejtésével) valósulhat meg.

A korábbi bírói gyakorlatot idézve (BH2009. 135.) hangsúlyozta a Kúria, hogy tény állításán olyan, a sértett magatartását egyedileg felismerhetően meghatározó nyilatkozatot, kijelentést kell érteni, aminek tartalma valamely múltban megtörtént vagy jelenben történő esemény, jelenség, állapot. Hogy a cselekmény alkalmas-e a becsület csorbítására vagy sem, azt nem a sértett szubjektív értékítélete, hanem a tényállítás objektív értelmezése alapján és a társadalomban kialakult általános felfogás szerint kell megítélni.

A közzétett bejegyzésben foglaltak nem értelmezhetőek becsület csorbítására alkalmas tény állításának vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatának, illetőleg gyalázkodó, becsületsértő kijelentésnek sem – állapította meg a Kúria. Mindezek alapján a kérdéses bejegyzés közzétételével a terhelt bűncselekményt nem valósított meg.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk. – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és jelentkezés itt!

A rágalmazás és becsületsértés tényállásainak alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog által alkotmányosan védett, így nem büntethető véleménynyilvánítás köre tágabb legyen, mint más személyeknél. Ez olvasható ki már az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatából is, és azóta is ez a töretlen bírói gyakorlat.

A hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas, e minőségére tekintettel tett, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás – ide nem értve a szándékosan hamis kijelentés megtételét, valamint az öncélú gyalázkodást – alkotmányosan nem büntethető. Így a bejegyzés bevezető és befejező részében kifejtettekkel a terhelt kizárólag a szabad véleménynyilvánítási jogát gyakorolta, még akkor is, ha a Pótmagánvádló közéleti tevékenységét negatívan értékeli.

Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasította.

Az ismertetett döntés (Bfv.I.1225/2013/5.szám) a Kúria honlapján, 2014. január 28-án jelent meg.

---