Közterületnek minősülő magántulajdonú telek lehet telekadó tárgya
Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas, e minőségére tekintettel tett, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás – ide nem értve a szándékosan hamis kijelentés megtételét, valamint az öncélú gyalázkodást – alkotmányosan nem büntethető. A Kúria eseti döntése.
A tényállás
Z. község nyilvános, mindenki által hozzáférhető internetes honlapján tettek közzé egy olyan bejegyzést, amely három személyre vonatkozott, közöttük konkrétan nevesítve a község irányításához kötődő Pótmagánvádlót. A bejegyzés a következőket tartalmazta:
„..megsérteném a pótmagánvádló érdekeit, akinek ha sikerült felvetetnie a faluval bizonyos összeget, ő maga két milcsit nem tud zsebre rakni, mint bróker.”
A bejegyzés bevezető és befejező része pedig a következőképp hangzott:
„Miért nem fejlődik a falu? Egyszerű a válasz, nem hozzáértők irányítják” illetve „…álljanak már félre. Jelentkezzenek azok a tehetséges fiatalok, akik nem egyéni érdekeket akarnak képviselni.”
Az Első és Másodfokú eljárás
A Balassagyarmati Járásbíróság, mivel álláspontja szerint a vád tárgyává tett cselekmény nem minősült bűncselekménynek, a Pótmagánvádló által rágalmazás vétsége miatt kezdeményezett büntetőeljárást megszüntette. A Balassagyarmati Törvényszék a fellebbezést követően az elsőfokú végzést helybenhagyta.
A felülvizsgálati indítvány tartalma
A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatok hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak az eljárás lefolytatására utasítását kérte a Pótmagánvádló, mivel szerinte az eljárás megszüntetése jogszabálysértő volt, a cselekmény minősítését pedig tévesen végezte el a bíróság. Álláspontja szerint a terhelt által az interneten közzétett nyilatkozattal kapcsolatban egyértelműen megállapítható a bűncselekmény.
A Kúria megállapításai
A régi Btk. (1978. évi IV. törvény) 179. § (1) bekezdésében meghatározott rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, hangsúlyozta a Kúria. A minősített esethez szükséges továbbá, hogy a rágalmazást aljas indokból vagy célból, nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva kövessék el.
A rágalmazás és a becsületsértés között alapvető különbség, hogy a rágalmazást csak tény állításával lehet elkövetni, míg a becsületsértés ténynek meg nem felelő kifejezés használatával (egyéb cselekmény kifejtésével) valósulhat meg.
A korábbi bírói gyakorlatot idézve (BH2009. 135.) hangsúlyozta a Kúria, hogy tény állításán olyan, a sértett magatartását egyedileg felismerhetően meghatározó nyilatkozatot, kijelentést kell érteni, aminek tartalma valamely múltban megtörtént vagy jelenben történő esemény, jelenség, állapot. Hogy a cselekmény alkalmas-e a becsület csorbítására vagy sem, azt nem a sértett szubjektív értékítélete, hanem a tényállítás objektív értelmezése alapján és a társadalomban kialakult általános felfogás szerint kell megítélni.
A közzétett bejegyzésben foglaltak nem értelmezhetőek becsület csorbítására alkalmas tény állításának vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatának, illetőleg gyalázkodó, becsületsértő kijelentésnek sem – állapította meg a Kúria. Mindezek alapján a kérdéses bejegyzés közzétételével a terhelt bűncselekményt nem valósított meg.
Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
---|
2014. 05. 30.: Kft. változások és az új Ptk. – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. |
A rágalmazás és becsületsértés tényállásainak alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog által alkotmányosan védett, így nem büntethető véleménynyilvánítás köre tágabb legyen, mint más személyeknél. Ez olvasható ki már az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatából is, és azóta is ez a töretlen bírói gyakorlat.
A hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas, e minőségére tekintettel tett, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás – ide nem értve a szándékosan hamis kijelentés megtételét, valamint az öncélú gyalázkodást – alkotmányosan nem büntethető. Így a bejegyzés bevezető és befejező részében kifejtettekkel a terhelt kizárólag a szabad véleménynyilvánítási jogát gyakorolta, még akkor is, ha a Pótmagánvádló közéleti tevékenységét negatívan értékeli.
Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt elutasította.
Az ismertetett döntés (Bfv.I.1225/2013/5.szám) a Kúria honlapján, 2014. január 28-án jelent meg.
Az ingatlan-nyilvántartás szerint magántulajdonú telek a települési önkormányzat helyi adó rendelete alapján telekadó tárgya lehet – a Kúria eseti döntése.
Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.
Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!