Az ügyvédek sem mentesülnek a KATA szigorítás alól

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) az ügyvédség érdekképviseleti szervezeteként fordult a Pénzügyminisztériumhoz annak érdekében, hogy az ügyvédek a KATA szigorítás alól mentesüljenek, azonban a Pénzügyminisztérium szerint a kevés, nagyösszegű megbízást nem támogatja a jogalkotó.


A MÜK levelében leszögezte, hogy maximálisan támogatja a jogalkotó azon elképzelését, hogy a munkaviszonyban álló munkavállalók foglalkoztatásának “katás vállalkozásba” történő kiszervezése ellen fel kíván lépni. Ez ugyanis sérti a tisztességes versenyt, illetve munkavállalók jogait és az államháztartás bevételeit. Az ilyen adóelkerüléssel szembeni állami fellépést a MÜK üdvözölte.

A MÜK felhívja a figyelmet, hogy az ügyvédek esetében a megbízóval fennálló megbízási jogviszony, illetve az ügyvédi hivatás szabályozása kizárja, hogy a jogviszony leplezett munkaviszonynak minősüljön.

A MÜK emlékeztetett, hogy az ügyvédek számára vonatkozó korlátozás megszüntetése óta gyakori, hogy az ügyvédek tartós megbízás keretében látják el ügyfeleik jogi ügyeit. Számos praxis épül az állandó megbízásokra, amely mellett az ügyvédek számos egyéb egyedi megbízást is teljesítenek.

A KATA adózást választó ügyvédek esetében akár már havi 300.000,- Ft átalánydíjazás esetén is túllépi az adott ügyvéd a jogalkotó által bevezetett 3.000.000,- Ft-os korlátozást, anélkül, hogy esetükben a szürkefoglalkoztatás fennállna.

Ügyvédek esetében egy nagyobb értékű ingatlan-adásvétel, vagy egy sikerdíjas megbízás teljesítése is azzal a következménnyel járhat, hogy az egy számlában kiállított összeg meghaladja a hárommillió forintot. Ebben az esetben sem a munkaviszony leplezéséről van szó, a sikerdíj akár több éves megfeszített munka eredménye.

A MÜK által végzett felmérésben 1000 ügyvéd válaszolt, akiket 60%-ban hátrányosan érintett a KATA módosítása, annak ellenére, hogy az ügyvéd jogszabály alapján nem végezheti ügyvédi tevékenységét munkaviszonyban.

A MÜK a fentiekre tekintettel egy olyan javaslatot terjesztett a Pénzügyminisztérium elé, amely a legkevesebb adminisztrációs teherrel biztosítja, hogy az ügyvédség a továbbiakban is igénybe vehesse a KATÁ-t.

A MÜK javaslata szerint a 3.000.000,- Ft feletti 40 %-os büntetőadót adóelőlegként kellene kezelni, mert elképzelhető, hogy a mentesülés feltételei csak az év során, a számla kiállítását követően teljesülnek.

Ha az ügyvéd köteles adatot szolgáltatni, az a MÜK tapasztalata szerint az adatszolgáltatási kötelezettség önmagában kellő visszatartó erőt jelent és az ellenőrzési tevékenységet is fókuszálhatja.

Másrészt az adatszolgáltatás alapján létrehozható egy olyan statisztikai adatbázis, amely segíti az ellenőrzést az adónem működéséről is információt nyújt. A MÜK kezdeményezte, hogy az adatszolgáltatás minősüljön bevallásnak, amely komoly visszatartó erőt jelentene a hamis adatszolgáltatásokkal szemben.

A MÜK álláspontja szerint minden olyan tevékenységet mentesíteni kellene a büntetőadó alól, amelynek munkaviszonyban való folytatását jogszabály zárja ki, hiszen jogbizonytalanságot okoz, ha a jogalkotó ilyen tevékenységet kíván a munkaviszony keretei közé szorítani.

A MÜK kiemelte, hogy az ügyvédeken kívül az egészségügyet is hátrányosan érinti a módosítás, ahol a eddig is nehézséget jelentett a KATA szabályainak alkalmazása tevékenység sajátos jellege miatt. Az orvoshiány miatt egy orvos több egészségügyi szolgáltatónál is alvállalkozóként közreműködhet, így megbízásonként is elérheti a szankcióval sújtott értékhatárt.

A MÜK szerint a jogalkotási törvénybe ütköző inkoherenciát okoz, hogy a büntetőadót a kifizető levonhatja a helyi iparűzési adó alapjából alvállalkozói teljesítésre hivatkozással.

A MÜK arra is hivatkozott, hogy ha legalább három egymással kapcsolt viszonyban nem álló vállalkozás részére számláz az ügyvéd jogi tevékenységet az cáfolja a munkaviszony fennállását, mert a kamarai jogtanácsos csak két munkáltatóval állhat jogviszonyban.

A MÜK érvelése alapján az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó értékhatár nem tekinthető a munkaviszony megkerülésére irányuló fiktív számlázásnak, mert az a számlát befogadó részére is okozhat számviteli problémát.

A sajátos jellegű tevékenységekre a MÜK példaként hozta fel a GDPR bevezetését, amelyre tekintettel a NAIH is meghatározta azon adatkezeléseket, amelyek esetében hatásvizsgálatot kell folytatni. Ennek analógiájára a MÜK javaslatot tett arra, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezessen listát a sajátos tevékenységekről, mert így jogalkotás nélkül lehetne a KATA szabályait a gyakorlathoz igazítani.

A Pénzügyminisztérium a MÜK-nek küldött válaszában kifejtette, hogy a KATA újraszabályozásának célja, hogy kiküszöbölje a KATA visszaélésszerű, eredeti jogalkotói céllal ellentétes igénybevételének lehetőségét, illetve, hogy a munkaviszonyt ne lehessen vállalkozói jogviszonnyá alakítani.

A Pénzügyminisztérium szerint a másik jogalkotói cél azon sajátos paici helyzetű vállalkozások segítése volt, amelyek közvetlenül a lakosság számára értékesítik a saját alacsony volumenű szolgáltatásaikat.

A jogalkotó célja tehát nem a csak néhány megrendelő részére szolgáltatást nyújtó vállalkozók és ezáltal közvetve a megrendelő adóoptimalizálásának segítése volt, hanem a lakosságot ellátó mikrovállalkozások támogatása és adminisztrációs terheik csökkentése. Ezen vállalkozói kör esetében volt a kedvező adózással és adminisztrációval jelentős fehéredés elérhető.

A nagy értékű kevés megrendelőnek nyújtott szolgáltatás és a munkaviszonyok tömeges vállalkozói jogviszonnyá alakítása a jogalkotói céllal egyaránt ellentétes, érdemi fehéredés nem következik be, a költségvetési áldozat ugyanakkor jelentős.

A Pénzügyminisztérium szerint a két vállalkozói réteg helyzete eltérő, teherviselő képessége és adminisztrációs kötelezettsége is más annak, aki naponta kis összegekből rakja össze árbevételét, mint annak, aki néhány nagy összegű szerződéssel rendelkezik.

A Pénzügyminisztérium kiemelte, hogy a KATA adózást választó ügyvéd adóterhe nem emelkedik, mert a 40%-os mértékű különadó nem őt, hanem a neki bevételt juttat kifizetőt, vagyis a megbízóját terheli. A megbízó ugyan figyelembe fogja venni ezen plusz költségeket, de a piaci viszonyok fogják eldönteni, hogy ez versenyhátrányt jelent-e az ügyvéd számára. A Pénzügyminisztérium  számításai szerint az adózás ebben az esetben is kedvezőbb lesz mindkét fél számára, mintha az általános szabályok szerint adóznának.

A Pénzügyminisztérium szerint a KATA egy válaszható adónem, ezért amennyiben az ügyvéd úgy ítéli meg, hogy nem ez a legkedvezőbb adózási mód, úgy mást is választhat, amelynek kiválasztásában segítséget nyújthatnak a Pénzügyminisztérium honlapján található kalkulátorok.

(mük.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt
2021. március 6.

Gazdaságvédelmi intézkedések a szigorítások miatt

A védelmi intézkedések szigorítása szükségessé tette a gazdaságba történő beavatkozást és új gazdaságvédelmi intézkedések meghozatalát. A péntek éjszaka 23:41-kor kihirdetett rendelet rendelkezik a szocho, rehabilitációs hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség megfizetése alóli mentességről, bértámogatásról, internet támogatásról és a bérleti díj alóli mentességről.

Szigorították a védelmi intézkedéseket
2021. március 5.

Szigorították a védelmi intézkedéseket

Kihirdetésre került a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló Korm. rendelet, mely további korlátozásokat vezet be a kijárási tilalmon kívüli időszakra (reggel 5 óra és este 8 óra között) március 8-ától.

Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján
2021. március 5.

Elfogultság a közigazgatási perrendtartás alapján

A bíró pártatlanságát nem teheti kétségessé más ügyekben kifejtett jogi álláspontja, meghozott döntései, vagy akár az a tény, hogy a korábbi ügyben valamely fél vagy érdekelt számára kedvezőtlen határozatot hozott – a Kúria eseti döntése.

Bizalmi vagyonkezelés a házassági vagyonjogban
2021. március 4.

Bizalmi vagyonkezelés a házassági vagyonjogban

A Wolters Kluwer kiadó gondozásában, dr. Békés Balázs szerkesztésében megjelent, A bizalmi vagyonkezelés kézikönyve című kiadvány multidiszciplinárisan mutatja be a bizalmi vagyonkezelést, részletesen tárgyalja a polgári jogi, adójogi, büntetőjogi, nemzetközi magánjogi és a közigazgatási felügyeleti szabályokat, illetve külön angol nyelvű fejezetekben, külföldi szerzők mutatják be számos ország trust, illetve vagyonkezelési előírásait. Cikksorozatunk következő részében a bizalmi vagyonkezelés és a házassági vagyonjog összefüggéseit mutatjuk be a könyv vonatkozó részletének a segítségével. A részlet szerzője dr. Menyhárd Attila.

Az apai jogállást keletkeztető tények
2021. március 3.

Az apai jogállást keletkeztető tények

A Wolters Kluwer gondozásában harmadik kiadásban, ugyanakkor nagykommentárként jelentek meg az év elején a Polgári Törvénykönyv magyarázatai. Szerkesztői – csakúgy, mint a 2014-es első és a 2018-as második kiadásban – Vékás Lajos és Gárdos Péter. Szerzői is ugyanazok a neves jogászok: egyetemi tanárok, bírák és ügyvédek, akik már magának a kódexnek a megalkotásában is jelentős feladatot vállaltak. Az új kiadás teljes körűen feldolgozza a felsőbírósági gyakorlatot is, amely több területen csak az elmúlt néhány évben bontakozott ki. Cikksorozatunkban ezúttal az apai jogállás keletkezéséről írt magyarázat egy részletét olvashatják el.