Az ügyvédség jelentős éve lesz 2018


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Teendő van bőven, hiszen 2018-ban új ügyvédi törvény lép hatályba, így rengeteg szabályzatot kell megalkotnia a Magyar Ügyvédi Kamara testületeinek. Emellett fontos, hogy a jogtanácsos kollegák integrációja is sikerrel megtörténjen – fogalmazott a Jogászvilág.hu-nak adott interjújában dr. Tóth M. Gábor, a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával augusztus 20. alkalmából kitüntetett kamarai vezető.


Az államalapítás és államalapító Szent István király emléke alkalmából dr. Áder János Köztársasági Elnök – dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztésére – a nemzeti ünnepen Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést adott dr. Tóth M. Gábor ügyvédnek, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi tagjának, elismerve szakmai és közéleti munkáját az igazságszolgáltatás és a kamara rendszerében.

A rangos elismerés változtat-e valamit a jövőbeni elképzelésein?

Alapvetően természetesen nem. Ez a kitüntetés egy fontos visszacsatolás számomra, hogy a hivatásomért végzett munka nem volt haszontalan, és hogy már elég hosszú időt töltöttem a pályán ahhoz, hogy ilyen rangos elismerésben részesüljek. De teendő van bőven, hiszen 2018-ban új ügyvédi törvény lép hatályba és ennek megfelelően rengeteg szabályzatot kell megalkotni és ebben – mivel a normaalkotás joga és felelőssége a Magyar Ügyvédi Kamara testületeit illeti és terheli – oroszlánrészt kell vállalnia az országos hivatásrendnek. Fontos továbbá, hogy a jogtanácsos kollegáknak az integrációja legalább olyan sikerrel és zökkenők nélkül történjék meg, mint a ’90-es évek elején. Természetesen én is folytatom ugyanazzal a lendülettel, ahogy eddig is, és az ügyvédi praxisomban jelentkező kihívásokat, illetve a kamarai közéletben rám háruló feladatokat is igyekszem minél nagyobb szakmaisággal, hivatástudattal ellátni.

Miként sodródott az élete az ügyvédi hivatás felé?

A humán tárgyak iránti vonzódás, és a reáltárgyakhoz való erősen tartózkodó hozzáállás már az általános iskolában érezhető volt és ez az olló később csak szélesedett. De azt is mondhatnám, hogy a pályaválasztás már otthon eldőlt, mivel szüleim is jogászok voltak, Édesapám ügyészként a „másik oldalt” képviselte, szolgálta mintegy 40 éven át. Az ő életpályája, jogászi hozzáállása számomra példaértékű volt és innen jött az, hogy a büntetőjog eleve egy kedvelt, kiemelt tantárgy volt az egyetemen. Nagyon jó szemináriumvezetőm volt dr. Pálinkás György bíró úr személyében, akinek az óráin – dacára a csütörtöki bulik utáni pénteki korai kezdésnek – mindig nagy érdeklődéssel vettem részt. Sokáig azt terveztem, hogy magam is ügyészként fogok dolgozni, de a gondviselés más utat szánt nekem. Évtizedes tetszhalotti állapot után az ELTE-n ismét megrendezték a kari perbeszédversenyt, melyet ügyészi kategóriában megnyertem. A valamennyi hivatásrendet felvonultató zsűriben helyet foglalt dr. Bánáti János is, a Budapesti Ügyvédi Kamara akkori elnöke, aki a verseny végeztével felajánlotta, ha mégis úgy gondolnám, hogy a védői pályát választom, akkor az ügyvédjelölti időszakomat töltsem a Bánáti Ügyvédi Irodában. Ezt nagy megtiszteltetésként el is fogadtam. Az ügyvédi irodából kikerülve komplett tudással és szilárd alapokkal rendelkeztem útravalóul, mely nem csak a büntetőjog területén jelentkezett, mivel dr. Bánátiné dr. Makray Ilonától módom volt megtanulni a klasszikus polgári jog és a gazdasági jog különböző területeit is.

Mit gondol, édesapja büszkébb lett volna, ha továbbviszi az ügyészi hivatást?

Édesapám szerint – aki biztos örült volna, ha én is ügyész leszek – Bánáti elnök úr felajánlása egy olyan soha vissza nem térő alkalom volt, amit gondolkodás nélkül kellett elfogadni, hiszen egy ilyen irodában, mint az övé, elsajátíthatom a szakma és a nagybetűs hivatás minden csínját-bínját. Utólag az élet igazolta a döntés helyességét, és véleményem szerint a személyiségemnek is jobban fekszik az ügyvédi pálya szabadsága, mint az ügyészi hierarchizált szervezet.

Talán a személyes emlékek miatt is, 2008 óta szervezte a BÜK büntetőjogi jelölti perbeszédversenyét, melyben a BÜK részéről zsűritagként is néhányszor közreműködött. Segít a jelöltek oktatásában, illetve 2009 óta cenzorként vesz részt az IM Jogi Szakvizsga Bizottsága mellett a szakvizsgáztatásban büntetőjog és büntető-eljárásjog tárgyakból. Hogy látja, mennyire felkészültek a mai fiatalok?

Dr. Tóth M. Gábor ügyvéd (balról) a kitüntetés átvételekor

Az egyetemtől kezdve – ahol az előkészítőn történelmet oktattam – volt bennem affinitás az oktatásra. A tudást átadni alapvetően jó dolog, főleg ha van rá érdeklődő, fogékony hallgatóság is. Ebben, azt gondolom, a mai fiatal kollegák jól állnak. Amit az egész szakvizsga reformja keretében viszont át kell gondolni, az a jogterületi specializáció, illetve az egyes jogterületeken megszerezhető gyakorlati tudás számonkérése. A Budapesti Ügyvéd Kamara Oktatási Bizottsága – Hidasi elnök úr vezetésével – ebben nagyon hatékony munkát végez, és ezt a tudásbázist talán célszerű lenne mások számára is hozzáférhetővé tenni.

Milyen jogterületeken szokott még képviseletet vállalni a büntetőjog mellett?

Mivel évekig voltam az egyik legnagyobb hazai bulvárújság jogi képviselője, ez lehetővé tette, hogy alperesi pozícióból a sajtó- és személyiségi jogi pereknek a belső rejtelmeit átéljem és viszonylag nagy jártasságra tegyek szert. A megbízásom azóta megszűnt, de az ezzel kapcsolatos tudást ma már többnyire felperesi oldalon hasznosítom. 

Számos ügye szerepelt a nyilvánosság előtt.

Szerencsére az élet megadta, hogy jó néhány olyan ügyben vállalhattam szerepet az évek során, amely a közvélemény által ismert volt, a sajtó érdeklődésére is számot tartott, de sok olyan ügy is volt, amire szakmailag büszkébb vagyok, jogilag még nagyobb kihívást is jelentett. A sajtó általában azon ügyeket kapja fel, amik a büntetőjoghoz kötődnek, és az én szakmai életemben is volt néhány olyan ügy, ahol védőként vagy sértetti képviselőként részt vettem. 

Milyen szakmai és közéleti változások várhatóak a közeljövőben?

Jövőre hatályba lépnek az új perrendtartási szabályok, amely hatalmas kihívás az ügyvédek számára. Míg a büntetőeljárás terén ez főleg az új szabályok és jogintézmények megismerését és a gyakorlatban való alkalmazását jelenti, addig a polgári perjog terén ezen felül meg kell barátkoznunk azzal az új perrendi szemlélettel, mely a jogi képviselők szakmai felkészültségét és ezáltal a felelősségét helyezi a per középpontjába. Ehhez a kamara a szükséges oktatási, intézményi hátteret biztosítja. Ennek az egyik következő állomása a nagy népszerűségnek örvendő, szeptember 22-24. között megrendezendő Bűnügyi Védői Konferencia lesz Szegeden, melynek középpontjában az új kódex áll. Első kézből juthatnak az ügyvédek fontos információkhoz az új törvény alkalmazásával kapcsolatosan dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, dr. Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese, dr. Frech Ágnes, az OBH-hoz beosztott bíró, dr. Bánáti János MÜK-elnök, dr. Kadlót Erzsébet, dr. Békés Ádám és dr. Csomós Tamás ügyvédektől mint előadóktól. Fontos, hogy az ügyvédség komoly mennyiségű új ismeretanyagra tegyen szert, képzett és aktív részese legyen ennek a quasi kreditrendszernek. Jövőre a kamarában is választás lesz, mely után remélem ismét a békés szakmai érdekvédelem időszaka köszönt ránk.

Családapaként és ügyvédként szabadidejében mire jut idő?

Igyekszem a szabadidőm nagy részét a családommal, gyerekeimmel tölteni, nagyon szeretek olvasni, utazni, síelni és néhány éve a horgászat mellett rátaláltam a vadászatra is. Ezen túlmenően intenzíven ápolom a gimnáziumi és egyetemi baráti kapcsolataimat.

dr. Tóth M. Gábor
1997-ben az ELTE ÁJK-n diplomázott (summa cum laude). 2000 óta nagyobb részt védőként tevékenykedik. 1997-2000 között ügyvédjelölti időszakát a Bánáti Ügyvédi Irodában töltötte. 2000-2006 között a BÜK Fegyelmi Bizottsága mellett fegyelmi jegyzőként dolgozott. 2006 tavasza óta a kollegák bizalmából – harmadik ciklusban – a BÜK fegyelmi megbízottjaként tevékenykedik, valamint 2006 óta tagja a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének és a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének, 2014 óta pedig a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének. Korábban az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Felvételi Előkészítő Bizottságában történelmet tanított, demonstrátorként, majd PhD-s óraadó tanárként működött közre az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékén 7 éven keresztül. Alapítója és főszerkesztője volt a Collega című jogi szakfolyóiratnak, melyben több mint fél évtizeden keresztül rendszeresen publikált is. A szakma elismeréseként 2013-ban átvehette az Eötvös Károly-díjat, 2017. augusztus 20-án a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést.

Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Fókuszban a kiberbiztonság és a kibercsalások elleni védekezés

Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.

2024. június 25.

Egy éves az építményi jog – mik a tapasztalatok?

Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.