Az új Pp. kodifikációja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosult a Pp. kodifikációról szóló kormány határozat.  A joganyag  melléklete tartalmazza Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság Kormány által felkért tagjait.


A 1012/2015. (I. 22.) Korm. határozat szerint Pp. felülvizsgálatában a következők vesznek részt:

– Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság, amelynek feladata a munka- és témabizottságok tevékenységének irányítása, koordinálása, valamint a munka- és témabizottságok javaslatai alapján álláspont kialakítása és képviselete a koncepcionális súlyú kérdésekben, továbbá az igazságügyért felelős miniszter által készített szakmai anyagok, előterjesztések és normaszöveg tervezetek véleményezése;

– munka- és témabizottságok, amelyeknek feladata a jogtudomány, a joggyakorlat és a minisztériumok képviselőinek bevonásával a perrendtartás egyes részterületeire, jogintézményeire vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint az igazságügyért felelős miniszter felkérése alapján háttéranyagok készítése.

A Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság Kormány által felkért tagjai:

1. Németh János professzor emeritus, a Főbizottság elnöke,

2. az igazságügyi miniszter,

3. a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára,

4. az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

5. a Kúria elnöke,

6. a legfőbb ügyész,

7. a Magyar Jogász Egylet elnöke,

8. a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke,

9. a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke,

10. Varga István tanszékvezető, habil. egyetemi docens a Főbizottság tudományos titkára,

11. Wopera Zsuzsa miniszteri biztos, a Főbizottság szervezési titkára.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.