Az új Pp. kodifikációja


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosult a Pp. kodifikációról szóló kormány határozat.  A joganyag  melléklete tartalmazza Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság Kormány által felkért tagjait.


A 1012/2015. (I. 22.) Korm. határozat szerint Pp. felülvizsgálatában a következők vesznek részt:

– Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság, amelynek feladata a munka- és témabizottságok tevékenységének irányítása, koordinálása, valamint a munka- és témabizottságok javaslatai alapján álláspont kialakítása és képviselete a koncepcionális súlyú kérdésekben, továbbá az igazságügyért felelős miniszter által készített szakmai anyagok, előterjesztések és normaszöveg tervezetek véleményezése;

– munka- és témabizottságok, amelyeknek feladata a jogtudomány, a joggyakorlat és a minisztériumok képviselőinek bevonásával a perrendtartás egyes részterületeire, jogintézményeire vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint az igazságügyért felelős miniszter felkérése alapján háttéranyagok készítése.

A Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság Kormány által felkért tagjai:

1. Németh János professzor emeritus, a Főbizottság elnöke,

2. az igazságügyi miniszter,

3. a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára,

4. az Országos Bírósági Hivatal elnöke,

5. a Kúria elnöke,

6. a legfőbb ügyész,

7. a Magyar Jogász Egylet elnöke,

8. a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke,

9. a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke,

10. Varga István tanszékvezető, habil. egyetemi docens a Főbizottság tudományos titkára,

11. Wopera Zsuzsa miniszteri biztos, a Főbizottság szervezési titkára.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Az ítélet kiegészítése

Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.