Az új Ptk. hatálybalépésének harmadik évfordulójára

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Ilyen figyelmet a magyar magánjog legutoljára az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején vívott ki magának.” A Ptk. harmadik évfordulója alkalmával dr. Bodzási Balázs, az IM helyettes államtitkára értékeli az elmúlt éveket és nyújt betekintést a magánjogi kodifikáció várható irányaiba.

1.         Az új kódex általános értékelése

Idén három éve, hogy hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv. A csaknem tizenöt éven át készülő magánjogi kódex egyik legnagyobb előnye, hogy egyáltalán létrejött. Ez mindenekelőtt Vékás Lajos professzor érdeme. A magyar magánjogtudománynak ezt a teljesítményét azonban önmagában is elismerés illeti. Az ugyanis még Nyugat-Európa országaiban sem túl gyakori, hogy egy teljesen új magánjogi törvénykönyvet alkossanak. Több próbálkozás is kudarccal végződött. Egy egységes európai magánjogi kódex létrehozatalára pedig – az erre irányuló jogtudományi kísérletektől eltekintve – jelenleg meglehetősen csekély az esély. A legutóbbi fontosabb, sikeres magánjogi kodifikáció 1993-ban, a holland polgári törvénykönyv megszületése volt. Ebből nyilván a magyar Ptk. készítői is sokat tanultak.

Kétségtelen, hogy a rendszerváltozás után két évtizeddel az új magyar magánjogi kódex a nyugat-európai jogtudomány érdeklődését is felkeltette. Ilyen figyelmet a magyar magánjog legutoljára az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején vívott ki magának.

 

2.         A Ptk. 2016. évi módosítása

Az elmúlt két évben heves vita bontakozott arról, hogy alig néhány évvel a hatálybalépés után módosíthat-e a jogalkotó egy egész jogágat átfogó kódexet. Az egyik álláspont szerint a jogrendszer stabilitása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a hatálybalépést követő néhány évben az új kódexhez ne nyúljanak hozzá. Ezzel szemben állt az a nézet, amely szerint, ha érzékelhető és zavart okozó hiányosságokra derül fény, azokat mielőbb ki kell javítani.

A jogalkotó 2016-ban végül a módosítás mellett döntött. Megszületett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptkm.). Ez a módosítás az alábbi területeket érintette:

• személyiségi jogok [Ptk. 2:42. § (1) bekezdés];
• vezető tisztségviselő felelőssége [Ptk. 3:24. §, Ptk. 6:541. §];
• zártkörűen működő részvénytársaság működési formájának megváltoztatása és ehhez kapcsolódóan részvényeinek nyilvános forgalomba hozatala [Ptk. 3:218. § (2) bekezdés];
• szülőtartás [Ptk. 4:208. § (1a) bekezdés];
• zálogjog, önálló zálogjog újraszabályozása;
• a fiduciárius hitelbiztosítékok tilalmának enyhítése [Ptk. 6:99. §];
• a szerződésátruházás szabályainak kiegészítése, pontosítása [Ptk. 6:208-209. §];
• az értékpapírjogi szabályok újrakodifikálása [Ptk. 6:565. §-6:571. §].

A személyiségi jogok, valamint a szülőtartási szabályok módosítására azért került sor, hogy a Ptk.-ban is megjelenjenek az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései. Érdemi változást ez tehát nem okozott, csak egyértelművé vált, hogy a jogosultak polgári perben is érvényesíthetik ezeket az Alaptörvényben nevesített jogaikat.

A vezető tisztségviselő felelősségére vonatkozó rendelkezések közül a Ptk. 6:541. §-a kodifikációs szempontból rosszul lett megfogalmazva, ami a gyakorlatban komoly félreértéshez és félreértelmezéshez vezetett. Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 600.000 bejegyzett társas vállalkozás működik, amelynek majdnem 1,5 millió vezető tisztségviselője van, ezt a hibát mielőbb korrigálni kellett. Ehhez hasonló praktikus okok miatt került sor a szerződésátruházás szabályainak a módosítására is.

[multibox]

Az értékpapírjogi szabályok újrakodifikálását elsősorban szintén gyakorlati igények motiválták. A piacon működő és az értékpapírjogban jártas jogászok többségének álláspontja szerint az új Ptk. értékpapírjogi szabályainak nyelvi megfogalmazása és kodifikációs technikája (technikai jellegű szabályok beemelése a Ptk.-ba) komoly aggályokat vetett fel. Ezzel szemben is volt ellenvélemény, de ez természetes is. A módosítás hatálybalépése óta eltelt csaknem három hónap (az értékpapírjogi szabályok módosítása 2017. január 1-én lépett hatályba) nem támasztotta alá a pesszimista jóslatokat.

Végül a 2016. évi módosítás legfontosabb részét, a zálogjogi szabályok megváltoztatását, valamint a fiduciárius hitelbiztosítékok tilalmának az enyhítését is jól kimutatható és artikulált gazdasági igények határozták meg. Ezek egy jelentős része már a kódex elfogadása előtt is megfogalmazást nyert (pl. a hazai jelzálogpiac élénkítésére vonatkozó gazdaságpolitikai törekvések).

 

3.         A kapcsolódó ágazati szabályok módosítása

A Ptk. módosítást időközben újabb, az ágazati törvényeket érintő módosítások követték. A legfontosabb a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szabályainak a megváltoztatása volt. Erre a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény keretében került sor. A Ctv. módosítása szorosan kapcsolódott a Ptk. módosításnak a zártkörűen működő részvénytársaságokat érintő új rendelkezéseihez. A 2016. évi CLXXIX. törvényben került sor a Ptk. egyesületi szabályainak a részleges újrakodifikálására is.

A Ptk. zálogjogi szabályainak a módosítása tette szükségessé a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) folyamatban lévő módosítását. Ez elsődlegesen a zálogjogosultak, valamint a fiduciárius biztosítékok jogosultjainak a helyzetét kívánja újraszabályozni.

3 éves a Ptk. – 30% kedvezmény!

15 napon keresztül 30% kedvezménnyel juthat hozzá az új Ptk.- ról szóló könyveinkhez és e-könyveinkhez, valamint 15%-os kedvezménnyel jelentkezhet a III. Wolters Kluwer Jogi Konferenciára!   További részletek >>

4.         További jogalkotási tervek

2017-ben a Kormány egyik fontos gazdaságpolitikai és jogpolitikai célkitűzése az ország gazdasági és jogi versenyképességének a növelése. Ehhez kapcsolódóan 2017 áprilisában egy törvénycsomag kerül az Országgyűlés elé, amely a jogi versenyképesség javítására vonatkozó különböző elképzeléseket foglalja össze. Ez a csomag a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó Ptk.-beli, illetve külön törvényben kimondott szabályokat is érinteni fogja. A cél a bizalmi vagyonkezelés új jogintézményének a működőképessé tétele.

A bizalmi vagyonkezelés Ptk.-beli szabályai nemzetközi összehasonlításban is magas színvonalúnak tekinthetőek. Különösen nagy előny a Ptk.-beli szabályozás rugalmassága. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azonban több kérdést is felszínre hoztak, amelyeket a Ptk. kodifikációja során nem sikerült megfelelően rendezni. Ezek közül a két legfontosabb kérdés:

• a határozatlan időre kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben kizárhatják-e a felek a vagyonrendelőt megillető rendes felmondás jogát?
• mi a viszony a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg és a kötelesrészi igények között, másképpen megfogalmazva: a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont hozzá kell-e számítani a kötelesrész alapjához?

Az első kérdés kapcsán indokoltnak tűnik elismeri annak lehetőségét, hogy a felek a határozatlan időre kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben kizárják a rendes felmondás jogát. Ezt azonban diszpozitív szabályként kell megfogalmazni. Ennek a legmegfelelőbb kodifikációs módja, ha a Ptk. azt rögzíti, hogy a vagyonrendelő a határozatlan időre kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést – annak eltérő rendelkezése hiányában – felmondhatja. Ez egyértelmű helyzetet teremtene, biztosítva a bizalmi vagyonkezelési jogviszony stabilitását, nem sértené azonban a konstrukció rugalmasságát sem.

A második kérdésre adandó válasz során abból kell kiindulni, hogy a bizalmi vagyonkezelés nyilvánvalóan nem szolgálhat eszközül az öröklési jog kógens szabályainak a megkerülésére. A Ptk. kodifikátorainak sem lehetett ilyen szándéka. Ezért a Ptk. Öröklési Jogi Könyvében kellene egyértelművé tenni, hogy az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához. Ugyancsak az öröklési jogi szabályok körében kellene azt kimondani, hogy a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő a hagyatéki tartozásokért a kezelt vagyonnal úgy felel, mintha dologi hagyományban részesült volna.

A végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelésre vonatkozóan még egy kérdést indokolt lenne rendezni: azt, hogy az ilyen típusú vagyonkezelési jogviszony a vagyonkezelővé való kijelölésnek a vagyonkezelő által (a végrendeletben meghatározott tartalommal) történő elfogadásával, a vagyonrendelő halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

Ezen néhány, a bizalmi vagyonkezelés Ptk.-beli szabályait érintő módosítás mellett átfogóbb módosításra szorul a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény. Fontos azonban fenntartani az állami kontrollt e felett a tevékenység felett. Ennek nyilván elsődlegesen az üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenység felett kell fennállnia, az állam azonban az eseti vagyonkezelésre vonatkozó minimális ellenőrzésről sem mondhat le. Ez persze nem a szó klasszikus értelmében vett felügyelet, de egy olyan hatósági kontroll, amely képes lehet időben reagálni az esetleges visszaélésekre.

Az Igazságügyi Minisztérium célja, hogy a vázolt módosításokat tartalmazó törvénycsomag elfogadására még az Országgyűlés 2017 tavaszi ülésszakán sor kerüljön. Egy működőképes bizalmi vagyonkezelési konstrukció ugyanis nemcsak a magyar vagyonrendelők érdekeit szolgálná, hanem a külföldi vagyonrendelők érdeklődését is felkelthetné. Ez pedig nemzetgazdasági szempontból is lényeges előnyökhöz juttathatná Magyarországot.

---