…aztán a kerékpár véletlen a rendőrautóra esett

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közterületen tanúsított bármely, a közelben tartózkodó személyek által észlelhető erőszakos magatartás alkalmas megbotránkozás vagy riadalom kiváltására. A kerékpár célzott, más személyre irányított eldobása erőszakos magatartásnak minősül – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a terhelt erősen ittas állapotban szóváltásba keveredett a sörözőben egy másik vendéggel. A vita során kimentek a hely elé, ahol dulakodás alakult ki köztük. Ezt észlelték az arra járó rendőrök, de hiába szólították fel őket a dulakodás abbahagyására, a terhelt megragadott egy, az italbolt előtt letámasztott kerékpárt, és a másik fél irányába hajította. A dobás célt tévesztett, így a kerékpár véletlenül a rendőrautót találta el, amelyben 60 684 forint kár keletkezett. A városi bíróság a terhelttel szemben garázdaság vétsége miatt 8 hónap – végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetést szabott ki.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A felülvizsgálati indítványban a sértett amellett érvelt, hogy a tényállásban rögzített magatartás nélkülözi a kihívó közösségellenességet, ezért a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg bűnösségét. Álláspontja szerint a dulakodás önmagában nem szolgálhat a bűncselekmény megállapításának alapjául, hiszen a másik személlyel szemben nem indult büntetőeljárás. A fennmaradó cselekmény, vagyis a kerékpár eldobása, meglátása szerint bár kétségtelenül a társadalmi együttélési szabályok áthágását jelenti, azonban az olyan pillanatnyi indulatból kialakuló támadásként értékelendő, amely a kisebb rendzavarás szintjén reked meg, ezért nem kihívóan közösségellenes. Mivel a gépjárműben keletkezett kár okozására csak gondatlansága terjedt ki, így a dolog elleni erőszakot sem tartotta megalapozottnak.

Az ügyészség álláspontja szerint a terhet magatartása a garázdaság vétségének valamennyi törvényi tényállási elemét megvalósította. Mivel a terhelt a magatartásával a társadalmi együttélési szabályokat nyíltan semmibe vette, ezért a megbotránkozás, riadalom keltésére irányuló szándéka legalább eshetőleges volt, ami pedig már megalapozza a garázdaságot. Azt az ügyészség nem tartotta relevánsnak, hogy a másik személlyel szemben indult-e eljárás vagy sem. Mivel a terhelt pedig a dulakodás során, illetve a kerékpár eldobásával erőszakos magatartást tanúsított, ezért bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak sérelme nélkül került sor, zárták végül érvelésüket.

A Kúria megállapításai

A Kúria túl azon, hogy osztotta az ügyészség álláspontját, leszögezte: a garázdaság vétsége [aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen – régi Büntető Törvénykönyv (Btk.) 271. § (1) bekezdés] három együttes elem megléte esetén állapítható meg, ezek pedig a magatartás erőszakos volta, kihívó közösségellenessége és megbotránkozás vagy riadalom keltésére való alkalmassága. Hangsúlyozta, hogy az egyes magatartások megítélésénél az erőszakot és az erőszakos magatartást élesen meg kell különböztetni egymástól, mivel az utóbbi tágabb értelmű fogalom és a közvetlenül személy vagy dolog ellen irányuló erőszakon túl magában foglalja az erő alkalmazására irányuló kísérletet, vagy azzal való fenyegetést, amikor a fenyegetés hatókörébe kerülő személy csak meghátrálással, meneküléssel képes kitérni az erőszak elől. A kerékpár célzott eldobása egyértelműen megvalósítja az erőszakos magatartást. Ez a Kúria szerint független attól, hogy a rendőrautóban okozott kár tekintetében a terhelt magatartása gondatlan volt, bár azt ő is úgy ítélte meg, hogy dolog ellen irányuló erőszakot valóban nem valósított meg a terhelt.

Felejtse el a Jogtár Csütörtököt! Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói mellé most táblagépet adunk! További részletekért kattintson »

A Kúria érvelése szerint, mivel a közterületen tanúsított, bármely, a közelben tartózkodó személy által észlelhető erőszakos magatartás egyidejűleg vitathatatlanul alkalmas volt megbotránkozás vagy riadalom (így ijedtség, rémület, pánik) kiváltására, a terhelti magatartás kihívó közösségellenessége nem kérdőjelezhető meg, az közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát.

A terheltnek a közterületen tartózkodó bármely személy számára észlelhető támadó fellépését a Kúria szerint kétséget kizáróan az együttélési szabályokkal való szembefordulás jellemzi, ennek felismerésének pedig a terhelt tudatában is meg kellett jelennie. A közösségellenesség kihívó jellegét szemlélteti az is, hogy az erőszakkal még a rendőri felszólítás ellenére sem hagyott fel, noha ez éppen a nyugalom helyreállítását célozta, és egyidejűleg a terheltben azt tudatosította, hogy fellépése a közösségi elvárással ellentétes.

Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 102/2014.) a Közigazgatási–Gazdasági Döntvénytár 2014/12. számában jelent meg.

---