A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Bezárható a túl hangos szórakozóhely
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az üzlet nyitva tartása az érkező és távozó vendégek okozta „utcai zaj” miatt is korlátozható. Ha az „utcai” és a zeneszolgáltatás okozta zaj a környéken élőkre elviselhetetlen terhet ró, az üzlet éjszakai nyitva tartása megtiltható – szól a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a lakók (panaszosok) és a környező vendéglátó egységek között hatósági határozattal jóváhagyott egyezség született, amelyben a vendéglátó egységek vállalták a közterület tisztántartását, a szórakozóhelyet vezető felperes pedig ezen felül a 22.00 és 06.00 óra közötti nyitva tartás érdekében – a lakók éjszakai nyugalmát biztosítandó – vállalta új vészkijárati ajtók beépítését, a hangosító eszköz áthelyezését és modernebb berendezés alkalmazását is. Mivel a felperes nem tett eleget az egyezségben foglaltaknak, a lakók panasszal éltek ellene. A hatósági vizsgálat megállapította, hogy az éjszakai zajkeltés tekintetében továbbra is a felperest érinti a legtöbb kiszűrődő zene és a távozó vendégek hangoskodása miatti panasz. Ezeket a panaszokat a hatóság vizsgálatai során megalapozottnak találta és hathónapos időtartamra megtiltotta a felperesi vendéglátó üzlet 22.00 és 06.00 óra közötti nyitva tartását. A fellebbezés folytán eljárt alperes jóváhagyta ezt a határozatot.
Az elsőfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a szórakozóhely működése a zeneszolgáltatás, a szabadban dohányzó, illetve a távozó vendégek hangoskodása miatt a környéken élőkre elviselhetetlen terhet ró, zavarja pihenésüket, ezért eléri a veszélyes mértékű környezeti zajnak tekinthető mértéket. Veszélyes mértékű zaj esetén pedig a kereskedelmi hatóság a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében korlátozhatja az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását [kereskedelemi törvény 6. § (5) bekezdés]. Mivel a lakók nyilatkozatai kellő bizonyítékul szolgáltak (ők rendelkeznek információval a zajterhelés súlyáról), nincs relevanciája annak, hogy a hatóságok egyébként nem állapítottak meg szabálytalanságot, hogy nem volt rendőri intézkedés, vagy, hogy a felperes a zajszint csökkentése érdekében tett már lépéseket.
A vendéglátóhely üzemeltetője felelősséggel tartozik az utcán dohányzó, illetve az érkező és távozó vendégek keltette zaj miatt
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő, mert nem vette figyelembe, hogy a szóban forgó utca a város egyik legforgalmasabb utcája, ahol számos más vendéglátó egység működik, a bíróság pedig bizonyítottság hiányában rögzítette, hogy a veszélyes mértékű zaj a felperesnél valósult meg. Kiemelte továbbá, hogy a vendégek utcán történő dohányzása nem róható fel neki.
A Kúria megállapításai
A Kúria egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításaival. Meglátása szerint a következetes bírói gyakorlat alapján nem igaz, hogy a felperesnek nem róható fel az utcán dohányzó, illetve az érkező és távozó vendégek keltette zaj, felelősséggel tartozik ezekért, valamint az is megállapítható a bírói gyakorlatból, hogy az üzlet nyitva tartása az érkező és távozó vendégek okozta „utcai zaj” miatt korlátozható. Jelentőséget tulajdonított a Kúria a felperes által nyújtott zeneszolgáltatásból eredő zajnak is, különösen azért, mert nem teljesítette a hangerő mérséklésére vállalt kötelezettségét.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
Mivel a zajkibocsátás veszélyes mértékű volt, csorbította a lakók egészséges életkörülményekhez, pihenéshez való jogát, ezért a Kúria szerint nem volt jogsértő az alperes tiltó határozata. A lakók egyértelmű és a felperesi működés elleni panasza alapján kétségtelenül megállapítható volt, hogy a felperes tevékenysége önmagában is megvalósította a veszélyes zajkeltést, így a Kúria nem tartotta relevánsnak azt a felperesi érvet, hogy a zaj más vendéglátó egységtől is származhatott.
Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.II.37.761/2012/8.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2015/3. számában 44. szám alatt jelent meg.