Bírói munka vizsgálata

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OBH utasítást adok ki a bíró munkájának értékelési rendjéről és a vizsgálat részletes szempontjairól szóló szabályzatról.  A joganyag szerint a  bírói munka hatékonyságának és minőségének biztosítása céljából a rendszeres értékelés – a bírói függetlenség tiszteletben tartása mellett – objektív és tárgyszerű vizsgálat eredményeként visszajelzést ad az erősségekről és a fejlesztendő területekről, egyben alapja és ösztönzője a további fejlődésnek. Alapul szolgál a minőségi munka elismeréséhez, az egységes bírói előmeneteli rendszer megvalósításához.

A 8/2015. (XII. 12.) OBH utasítás szerint a bíró vizsgálatához összesen legalább ötven jogerősen befejezett, a lajstrom szerint folyamatos sorszámozású ügyet kell kiválasztani, amelyből lehetőleg harmincöt ügy ítélettel, tizenöt ügy pedig egyéb módon fejeződött be első-, másod- vagy harmadfokon.

A vizsgálattal érintett bíró további, általa kiválasztott, legfeljebb öt jogerősen befejezett ügyének a vizsgálatát kérheti.

 A határozatlan időre kinevezett bíró vizsgálatát elsősorban az utolsó két év ítélkezésének áttekintésével kell elvégezni.

 Az érdemi határozatok vizsgálatánál értékelni kell

• a határozat rendelkező részének szabatosságát,
• a határozat rendelkező részének végrehajthatóságát,
•  a történeti tényállás megalapozottságát,
•  a jogi érvelés meggyőző erejét,
• valamint ennek jogszabályi előfeltétele esetén az egyszerűsített ítéleti indokolás alkalmazását,
• a határozatok szövegezésének pontosságát.
• A vizsgálatnak ki kell terjednie azokra az ügyekre is, amelyekben a vizsgált időszak alatt  az eljárás elhúzódása miatt vagy elfogultság miatt kifogást nyújtottak be, továbbá
•  amelyekben alapos panasszal éltek.

Vizsgálni kell továbbá a fegyelmi eljárásra és a bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezésének megvonására vonatkozó adatokat is.

A vizsgálónak az érintett bíró tárgyalásvezetéséről, fellebbezési vagy felülvizsgálati tárgyaláson történt előadásáról legalább két teljes tárgyalási napon – figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 214. § (1) bekezdése és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 321. § (1) bekezdése szerinti szabályokra – célszerű meggyőződnie.

A bíró tárgyalási tevékenysége körében vizsgálni kell különösen

•  az ügy tény- és joganyagának ismeretét,
•  a célratörő pervezetést,
•  az eljárás résztvevőivel való kapcsolattartást,
• a rendfenntartás hangnemét, kulturáltságát, következetességét,
•  a jegyzőkönyvszerkesztés tömörségét,
• a jegyzőkönyv leírását,
•   az ítélethirdetés közérthetőségét,
•  a szóbeli indokolás meggyőző erejét,
•  az ügyviteli szabályok érvényesülését.

 

---