Bírság a gépjárművezetőknek – hogyan?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gépjármű használójával szemben kiszabott a közigazgatási bírságok kiszabásának gyakorlata a korábbi és az új szabályok szerint.


A szabályozás

A jogeset idején a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szabályszegés miatti bírság kiszabására a 21. § (4) bekezdésében még jogvesztő határidőt írt elő, mégpedig az előírás megszegését követő 60. napot. A rendelkezés értelmezése korábban eltérő gyakorlatot eredményezett, így először a Legfelsőbb Bíróság 1/2010. (II. 18.) Közigazgatási jogegységi határozatában értelmezte a határidőt, ekkor még pusztán a törvény alapján a 60 napos bírságkiszabási határidő túllépése esetén az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályok alkalmazását rendelte el. A határozat meghozatalát követően változtatták meg a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezéseit, kiegészítve 9. §-át egy új (4) bekezdéssel, amelyben rögzítették a Kkt. 21. § (4) bekezdésében meghatározott határidő jogvesztő jellegét. A rendelkezés 2010. április 1-én lépett hatályba, innentől kezdve pedig – mint ahogy arra a 3/2010. (V. 27.) Közigazgatási jogegységi határozat is rámutatott – az 1/2010. Közigazgatási jogegységi határozat a 2010. április 1. napját követően kézbesített közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során már nem volt alkalmazható. A 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdését 2011. január 1. napjával hatályon kívül helyezték (később a jogszabályhelyet új tartalommal töltötték meg), a Kkt. szabályait pedig ugyanettől a dátumtól módosították. Innentől az előírás megszegését követő 90 napon belül kell a szabályszegés miatt hozott határozatot az ügyfél részére kézbesíteni, külön rendelkezés hiányában pedig ez a határidő az 1/2010. Közigazgatási jogegységi határozat logikáját alkalmazva szintén ügyintézési határidő, nem fűződik hozzá a jogvesztés következménye.

A tényállás

A B. Kft. által üzemben tartott gépjárművel a KRESZ sebességkorlátozásra vonatkozó szabályait megszegve közlekedtek 2010. május 28-án, ezért a Megye Rendőrfőkapitánya, mint elsőfokú hatóság a 2010. június 24-én meghozott határozatával a gépjármű üzembentartóját 45 000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Az üzemben tartó bejelentette, hogy a gépjárművet a kérdéses napon a felperes használta, erre tekintettel az első fokú hatóság a határozatát a 2010. szeptember 6-án kelt határozattal visszavonta, majd ugyanezen a napon kelt határozatával a felperest 45 000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezése folytán az alperes az első fokú határozatot helybenhagyta.

Az elsőfokú eljárás

A felperes keresetében sérelmezte, hogy a határozatot az előírt jogvesztő határidőn túl került hozták meg és kézbesítették, ezért az alperesi határozat felülvizsgálatát kérte. Az elsőfokú bíróság megalapozottnak tartotta a felperes kifogásait, kifejtette, hogy az üzemben tartó mentesülését követően a gépjárművet használó személlyel szemben a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. § (4) bekezdésében meghatározott 60 napos jogvesztő határidőn belül kell a közigazgatási bírság kiszabásáról határozni és a határozatot közölni. E határidőn túl a hatóság bírság kiszabására nem jogosult, mert a határidő anyagi jogi természetű határidő, e határidőn túl a bírság kiszabása iránti igény elenyészik.

Tévesnek tartotta az alperesnek azt az eljárását, hogy amennyiben az ügyfél részéről a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló első fokú határozat kézhezvétele után kerül sor a mentesülés igazolására, akkor az ügyintézési határidőt nem a Kkt. 21. § (4) bekezdésében meghatározott 60 napos jogvesztő határidőben, hanem a Ket. szerinti 22 munkanapos ügyintézési határidőben számítja.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes álláspontja szerint a bírságolási határidő szempontjából különbség van az üzemben tartó és a gépjárművet használatra átvevő személy között. Mentesülés esetén a használóval szemben – miután az üzemben tartóval szemben a Kkt. 21. § (4) bekezdése szerinti határidőt betartva jártak el – már a Ket. szerinti általános ügyintézési határidő irányadó.

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint a Kkt.-ben előírt határidő anyagi jogi, jogvesztő határidő, mivel a 60 napon belül kiszabást a Korm. rendelet egyértelműen jogvesztőnek titulája. Ez a határidő nem hosszabbodik, nem szakad meg akkor sem, ha a gépjármű üzemben tartója az eljárás során, akár az első fokú határozatot követően mentesülése érdekében a szükséges igazolást benyújtja és emiatt a hatóságnak a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben kell eljárnia. A jogvesztő határidőt ebben az esetben is a közlekedési szabályszegés napjától kell számítani.

Hangsúlyozta, hogy az 1/2010. (II. 18.) Közigazgatási jogegységi határozatból az alperes határidőkre vonatkozó gyakorlata, eljárása jogszerűségére nem vonható le következtetés, a jogegységi határozat nem a használatra átvevővel szembeni eljárási határidőkről rendelkezett.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Megjegyzés

A jelenlegi 90 napos határidő a Ket. 33. § (1) bekezdésében szabályozott törvény vagy kormányrendelet által az általános 22 napos határidőnél hosszabb, speciális eljárási határidő. Speciális, hogy a Ket. 33. § (5) bekezdésében szabályozottaktól eltérően az előírás megszegésének napján kezdődik, és – bírság kiszabása esetén – az elkövetés napját követő 60. napon jár le. Eljárási jellegét támasztja alá, hogy a Kkt. kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely határidők elmulasztásához fűzi a jogvesztés következményét, 2011. január 1. óta ez a kitétel már nem kötődik a Kkt. 21. § (4) bekezdéséhez, ugyanakkor a Kúria jogesetbeli megállapításai az üzemben tartó/átvevő problémakörnél az új szabályok szerint is alkalmazandóak.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. II. 37 731/2012/4.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/6. számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Az illetékkötelezettség keletkezése

A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni – a Kúria eseti döntése.

2024. szeptember 25.

A törvényességi felügyeleti eljárás szabályozása és típusai

Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, Dr. Bodor Mária, Dr. Gál Judit és Dr. Koday Zsuzsanna által jegyzett Magyarázat a cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárásról című kiadványába.