Bizonyítási eljárás az új Be.-ben – I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Be.-ben a bizonyítással kapcsolatos rendelkezések nagy részét a törvény „A bizonyítás” című részben szabályozza, de más helyen is találhatunk erre vonatkozó szakaszokat: például az egyes eljárási szakaszokról, a kényszerintézkedésekről, a leplezett eszközökről stb. szóló fejezetekben. Jelen cikkben az első helyen említett „Bizonyítás” című fejezetről lesz szó, de a mostanit követő második részben az egyéb helyen való rendelkezések lényegét fogjuk összefoglalni a témával kapcsolatban.

Az új büntetőeljárási törvény (Be.) Bizonyítás című fejezete kitér a bizonyítás alapvető elveire, a bizonyítás eszközeire és a bizonyítási cselekményekre. A fejezet alapján látható, hogy a jövő büntetőeljárása továbbra is a vegyes rendszerű eljárás szabályaira épül, amelyre az inkvizitórius és az akkuzatórius jegyek egyaránt jellemzőek.

Az előbbit tekintve még felismerhetjük az új Be.-ben a kötött bizonyításra jellemző szabályozást is. Ennek egyik bizonyítéka, miszerint a törvény felsorolja az egyes bizonyítási eszközöket és eljárásokat, másik bizonyítéka pedig, hogy a Be. a bizonyítási eszközök és eljárások felhasználhatóságát, ha kivételesen is, de kizárhatja. Például abban az esetben, ha a tanút nem figyelmeztetik a mentességi jogára, és így tesz vallomást, akkor ez a bizonyítási eszköz nem értékelhető.

Ugyanakkor a kötött bizonyításra jellemző ismérvek mellett ott vannak a szabad bizonyításra vonatkozó szabályok is: a bizonyítékoknak nincs előre meghatározott bizonyító erejük; a bizonyítékok beszerzésének szabadsága, a szabad mérlegelés elve stb.

Bár a múlt hagyományai a modern viszonyok között is tovább élnek, az új Be.-ben a jogalkotó a kontradiktórius elemekre, valamint a bíróságnak a bizonyítási eljárásában betöltött szerepére nagy hangsúlyt helyez, de a törvény szem előtt tartja azt az elvet, miszerint az eljárást lezáró döntés az eljárási szereplők együttes tevékenységének eredményeként születik meg. Így továbbra is igaz az a tétel, hogy a bizonyítás olyan megismerési folyamat, melyben a jogalkalmazókon kívül a büntetőeljárás más alanyai is aktívan részt vesznek.

A bíróság tényállás-tisztázási kötelezettségének megváltozása

Az új Be.-ben újra gondolták a bíróság tényállás-tisztázási kötelezettségét. Ennek eredményeként a bíróságnak a tényállás tisztázása során bizonyítási eszközt nem kell beszereznie, vagyis erre nem köteles abban az esetben, ha hiányzik az erre vonatkozó indítvány. Ugyanakkor a bíróságot nem terhelheti passzivitás ebben a tekintetben, hiszen továbbra is jogosult bizonyítást elrendelni. A jogosultság–kötelezettség viszonylatában ez azt jelenti, hogy mivel a vád bizonyításához szükséges tények feltárása a vádlót terheli, így a vád alátámasztására szolgáló bizonyítási eszközöket is neki kell beszereznie, vagy neki kell ezt indítványoznia, és abban az esetben, ha ezt a kötelezettségét a vádló elmulasztja, az ítélet megalapozatlanságának eljárásjogi következményei nem a bíróságot sújtják. Vagyis a vádló mulasztására visszavezethető hiányos, illetve felderítetlen tényállás esetében a megalapozatlanság következményei nem alkalmazhatók.

Az új Be. bizonyítási eszközei

– a tanúvallomás,

– a terhelt vallomása,

– a szakvélemény,

– a pártfogó felügyelői vélemény,

– a tárgyi bizonyítási eszköz,

– az elektronikus adat.

Bár a poligráf is szerepet kap az eljárásban, de nem a bizonyítási eszközöknél, hanem a bizonyítási cselekményeknél helyezi el a jogalkotó. Ám a hazugságvizsgálónak a Be. tágabb meghatározását adja: a törvény műszeres vallomásellenőrzésről szól, mivel a XXI. század hajnalán olyan új eszközök és módszerek is ismertté válhatnak, amelyek technikailag már túllépik a poligráfot

Az új Be. bizonyítási cselekményei

– a helyszíni kihallgatás,

– a bizonyítási kísérlet,

– a felismerésre bemutatás,

– a szembesítés,

– a műszeres vallomásellenőrzés.

Új bizonyítási eszközök

Két új bizonyítási eszköz jelenik meg tehát a törvényben: az elektronikus adat és a pártfogó felügyelői vélemény (mint önálló bizonyítási eszköz).

Bár a poligráf is szerepet kap az eljárásban, de nem a bizonyítási eszközöknél, hanem a bizonyítási cselekményeknél helyezi el a jogalkotó.

Az elektronikus adat

Az elektronikus adat alatt az információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas tényt, információt, fogalmat és programot értjük. Utóbbi mindig valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja. A törvényben a tárgyi bizonyítási eszközre vonatkozó szabályok az elektronikus adatra is vonatkoznak. Az elektronikus adattal kapcsolatban a lefoglalásra vonatkozó rendelkezések az új Be.-ben bővülnek, és megjelennek a lefoglalás különleges szabályai.

Pártfogó felügyelői vélemény

A pártfogó felügyelet – mint kétarcú jogintézmény, anyagi és eljárási vonzattal is rendelkezik – olyan intézkedés, mely egyrészről a Btk.-ban szerepel, másrészről viszont a Be. is szabályozza, egyfajta sajátos személyi bizonyítási eszközként. Célja a bíróság és az ügyészség meghatározott döntései megalapozottságának elősegítése.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A műszeres vallomásellenőrzés

Az új Be. a hazugságvizsgálónak, népszerű nevén a poligráfnak tágabb meghatározását adja, miszerint nem poligráfról, hanem műszeres vallomásellenőrzésről szól, mivel a XXI. század hajnalán olyan új eszközök és módszerek is ismertté válhatnak, amelyek technikailag már túllépik a poligráfot. A műszeres vallomásellenőrzés a közvetett bizonyíték beszerzését segítheti elő a bizonyítási eljárás során.

Ezt a jogintézményt a jogalkotó – mint fentebb írtam – nem a bizonyítási eszközök között helyezi el, hanem azt a bizonyítási cselekményeknél találhatjuk a bizonyítási kísérlethez és a felismerésre bemutatáshoz hasonlóan. Az ilyen bizonyítási cselekmények célja egy már megtett vallomás hitelességének a vizsgálata. A műszeres vallomásellenőrző esetében a megtett vallomás hitelességének vizsgálata úgy történik, hogy a műszerek segítségével a testben fellépő elváltozásokat lehet mérni, és ezzel a vallomásban elmondott tények vagy megerősítést kapnak, vagy éppen ellenkezőleg, azokat cáfolni lehet.

Cikksorozatunkat a szakértői bizonyítás új szabályozásának ismertetésével folytatjuk.

---