Biztosítás és ESG – kihívások és ellentmondások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Napjainkban az ESG akronimmal jelzett, vagy olykor zöld pénzügyek jelzővel is emlegetett, komplex szempont- és szabályrendszer átszövi a gazdasági és pénzügyi életet, és annak hatása alól nyilván nem mentesül a biztosítási iparág sem. A társadalmilag felelős pénzügyek néven is ismert szempontrendszer hármas alappillére (környezeti hatások, társadalmi kérdések és vállalatirányítás) közül a jelen írásban a környezeti hatások kezelésének kérdését vesszük górcső alá a biztosítási iparág szempontjából, különös tekintettel az érintett ESG irányelv megvalósítása során felmerülő ellentmondásokra és nehézségekre.

1. Hogyan teljesítenek a biztosítók a környezettudatosság területén?

Ennek apropóját különösen az adja, hogy a közelmúltban tette közzé – immár hatodik alkalommal – az Insure Our Future, egy nem-kormányzati szervezetek által indított globális mozgalom a 2022. évre vonatkozó éves értékelését (2022 SCORECARD on Insurance, Fossil Fuels and the Climate Emergency) az általuk vizsgált 30 vezető biztosítónak és viszontbiztosítónak a tavalyi évben, a fosszilis energiahordózók kitermelésében érdekelt iparágakkal és ügyfelekkel kapcsolatos üzletpolitikájáról és a környezeti hatások csökkentése érdekében tett erőfeszítéseiről, vagy éppen azok hiányáról. A reprezentatívnak tekinthető jelentés az összefoglaló megállapításokon túlmenően konkrét projektek bemutatásával is igyekszik plasztikusan megjelenteni a biztosítási iparág felelősségét a környezettudatosság területén, a vonatkozó kockázatkezelési és befektetési politikájukat, továbbá tételesen listázza és értékeli az élenjáró biztosítókat és azokat is, amelyek a profitszempontoknak láthatóan változatlanul nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. A jelentés következtetései nyilván szubjektív szemléletűek és megállapításai összhangban állnak a kibocsátó értékrendjével és felvállalt céljaival – amely a szén-, olaj- és gázprojektek biztosításának megszüntetését követeli -, ugyanakkor a tényszerűsége és konzisztens szemlélete nem vitatható.

Manapság abban már aligha van elméleti vita, hogy a károsanyag-kibocsátás és a globális felmelegedés csökkentése mindenki közös érdeke, és ez iparágtól függetlenül szinte minden vállalat kommunikációs retorikájában tetten érhető. Ugyanakkor ez sok esetben nem tükröződik a gyakorlati megvalósítás terén, amint azt a jelentés a biztosítók vonatkozásában rögzíti is. Sajátos jellemzőik okán a biztosítók két módon érintettek: egyrészt kockázatvállalási politikájukkal befolyásolhatják a környezetszennyezőnek tekinthető vállalatok tevékenységét, másrészt a biztosítók, mint jelentős intézményi befektetők gondosan megválaszthatják, hogy milyen, ökológiai tudatossággal rendelkező cégekbe fektetnek be, míg az erre kevéssé érzékeny vállalatokat mellőzik a befektetési portfólióból. Emellett szempont lehet a marketing és reputációs előnyök kiaknázása is, továbbá nem elhanyagolható szempont a hitelminősítő intézetek egyre inkább ESG szempontú értékelése sem.

2. ESG: kockázat vagy üzleti előny a biztosítóknak?

A környezettudatosság szempontjából a nem-életbiztosítók érintettek különösen, mivel esetükben a biztosítási szerződés és a vállalt kockázat közvetlen összefüggésben áll a környezeti fenntarthatósági tényezőkkel, míg ugyanez az életbiztosításokról kevésbé mondható el. Másfelől befektetési oldalról ez a közvetlen reláció már nem mutatható ki, mivel a nem-életbiztosítók jellemzően rövidebb távú befektetésekben érdekeltek és nem állítanak fel közvetlen kapcsolatot biztosítási állományuk és a befektetési tevékenységük között. Ebben a tekintetben egy vagyon- és felelősségbiztosító, mint intézményi befektető, osztja a befektetők általános nézetét, miszerint az ESG fontos, de csak addig, amíg az nem hoz jelentősen hátrányos elmozdulást az elvárt hozamokban.

Több globális felmérés adatai is azt mutatták, hogy a legtöbb befektető aktívan napirenden tartja az ESG megfelelés kérdését, de e célok elérése érdekében csupán néhány százalékos hozamcsökkenést hajlandó tolerálni. Ez a befektetői attitűd és a fenntarthatósági követelményekkel kapcsolatos konfliktus általánosságban elmondható a biztosítási szektorról is, annak ellenére, hogy a biztosítók egyre nagyobb számban építik be vállalati kultúrájukba és szabályrendszereikbe a klímavédelmi célkitűzéseket támogató, “Felelős befektetési elvek” (Principles for Responsible Investments – GRI) és a “Fenntartható biztosítási elvek” (Principles for Sustainable Insurance – PSI) kezdeményezések elvárásait. Sommásan fogalmazva, számos érintett biztosító számára az ESG jelenleg inkább kockázatot jelent, mint üzleti előnyökkel járó lehetőséget.

3. Elmozdulások a szén-, olaj- és gázprojektek biztosításában

Még hangsúlyosabban merül fel az ESG klímavédelmi aspektusa a biztosítók kockázatvállalási politikája, mint üzleti tevékenységük fundamentális jellemzője oldalán. Az Insure Our Future mozgalom egyértelmű célkitűzése, hogy megszüntesse a hagyományos szén-, kőolaj- és gázkitermelést végző vállalatok biztosításának lehetőségét, amely jelentős fékező hatással is járhat akár már rövid távon is, különösen, ha a megfelelő biztosítási fedezet megléte jogszabályi előfeltétele a tevékenység végzésének. Az indokok a nem-életbiztosítási szereplők számára is nyilvánvalóak: a klímaváltozással összefüggésbe hozható, egyre nagyobb számban jelentkező és egyre súlyosbodó természeti katasztrófák egyértelmű kockázatot és jelentős pénzügyi veszteséget jelentenek nemcsak a társadalom, de a biztosítók számára is. Az adatok szerint a 2020-as év az időjárás-nyilvántartás kezdete óta a legmelegebb év volt Európában, és a szélsőséges időjárás súlyos természeti katasztrófák sokaságát hozta el, mintegy 210 milliárd dolláros globális veszteséget okozva (amelyből a Munich Re viszontbiztosító becslése szerint csak 82 milliárd dollár volt biztosítva). A tapasztalati adatok fényében ma már az is evidenciaként kezelhető, hogy akár egy fokos felmelegedés is visszatérő és extrém hőhullámokat, aszályokat, kiterjedt erdőtüzeket és elemi erejű árvizeket okozhat.

4. Az ún. “zöld biztosítók” nagyobb társadalmi és gazdasági elfogadottsággal bírnak

Mindez megköveteli a vagyonbiztosítóktól, hogy megfelelően kezeljék a környezeti kockázatoknak való kitettségük kérdését, hiszen az a kárigényeken keresztül közvetlen hatással lesz az üzleti eredményükre. Döntően ennek betudhatóan már több, mint 40 nagy biztosítótársaság rendelkezik ún. coal exit policy-val, azaz a szénkitermelés biztosításának megszüntetésére irányuló stratégiával és manapság az új szénerőművek – a Kínai Népköztársaságot nem számítva – gyakorlatilag már nem, vagy nagyon körülményesen biztosíthatók. Ugyanakkor a 2050-re vonatkozó nettó zéró károsanyag-kibocsátás elérésére vonatkozó kötelezettségvállalásaik ellenére csak 13 biztosító kezdte el érdemben korlátozni a hagyományos olaj- és gázprojektek fedezetét, és sokan továbbra is vállalják az olaj- és gázipar bővítését.

Hasonlóképpen nem kerülhető meg a díjbevétel kérdése sem. A folyamatos profitelvárások és a rövid távú nyereségességi célok, illetve a fenntartható kockázatvállalási irányelvek érvényesítése közötti feszültség arra készteti a biztosítókat, hogy folyamatosan egyensúlyozzanak a társadalmilag elfogadható kockázati étvágy és a részvényesek profitelvárásai között, egy erőteljes versenypiaci környezetben. E körben mérlegelniük kell, hogy a korlátozások miatt kieső díjbevételt milyen mértékben és milyen időtávon kompenzálhatja az az anyagi előny, amely a “zöld biztosítók” nagyobb társadalmi és gazdasági elfogadottságából származhat. Egyes elemzők szerint az ilyen előny akár dollármilliárdokban is mérhető lesz, ezt azonban a tapasztalati adatok még nem támasztják alá.

A helyzetet tovább súlyosbítja az éppen lecsengő – de a visszatérés kockázatával fenyegető – globális COVID pandémia, valamint az ukrán válság nyomán kibontakozó energiai válság, amely számos országot a fosszilis energiahordozók, vagy akár az atomerőművek, újbóli és fokozott kihasználásának irányába terel. Mindezek következtében az ESG megfelelőség a biztosítók esetében is hátrébb sorolódhat az üzleti prioritások listáján, illetve nagyobb teret kaphatnak az ún. greenwashing megoldások.

Az okkal környezetkárosítónak tekinthető fosszilis energiahordozókban érintett vállalkozások hagyományosan nagy tőkeerővel rendelkező piaci szereplők, amely biztosítása komoly profit előnyökkel kecsegtet. Kétségtelen, hogy az ENSZ égisze alatt létrehozott, 29 vezető biztosítót tömörítő és a világ biztosítási díjbevételének több, mint 15%-át képviselő Net-Zero Insurance Alliance (NZIA) szövetség erőteljes vállalásokat tett a kockázatvállalási portfólióiknak teljes szén-dioxid-mentesítésére a 2050. évre, de a fent említett makrogazdasági okok és a globálisan vezető 3-4 biztosítónak az olaj- és gázipari bővítések folyamatos biztosításában való érdekeltsége lassítja a folyamatot és kérdőjelessé teszi a kitűzött határidők realitását.

5. Az európai biztosítók élen járnak a karbonkitettség csökkentésében

A fosszilis energiahordozók biztosítási piaca erősen koncentrált: 10 biztosítótársaság ellenőrzi a globális olaj- és gázbiztosítási piac mintegy 70%-át. A felmérés adatai azt mutatják, hogy a 30 vizsgált biztosítónak kevesebb, mint a fele alkalmaz jelenleg korlátozásokat az olajra és a gázra vonatkozóan, a biztosítási kötvények többnyire az olajhomokra és az Északi-sarkvidéken folytatott tevékenységekre vonatkozóan vezetnek be szigorúbb korlátozásokat. A világon csupán három meghatározó biztosító (AXA, Generali, Suncorp) vállalt egyértelmű kötelezettséget arra, hogy a jövőben nem biztosítanak új olaj- és gázprojekteket. ESG szempontból némileg kedvezőbb a kép a szénipari kitettség tekintetében: 2017 óta több, mint 30 biztosító szüntette meg a széniparra vonatkozó biztosítási fedezetét és a globális viszontbiztosítási piac közel 50%-a ma már nem hajlandó viszontbiztosítani ezt az iparágat.

Ezeket a korlátozó intézkedéseket a biztosítók ún. divestment policy, azaz “kivonulási” szabályzat keretében foganatosítják, amely gyakorlatilag egy szankciós jellemzőkkel rendelkező önszabályozás a kitűzött célok elérése érdekében. Általánosságban elmondható, hogy az európai biztosítók járnak élen a karbonkitettség csökkentése terén és a Lloyd’s of London az utolsó nagy európai biztosító, amely hajlandó fedezetet nyújtani új szénprojektekre az elkövetkező években is, valamint érdekelt a kátrányhomok- és sarkvidéki kitermelési projektekben is. A japán és koreai biztosítók kezdik követni az európai példát, és az Ázsiában domináns japán Tokio Marine és a dél-koreai Samsung Fire and Marine megszüntették az új szénprojektek biztosítását. Változatlanul sereghajtónak tekinthető a legtöbb amerikai biztosító, így pl. az AIG, a Travelers vagy a W.R. Berkeley az Egyesült Államokban kevéssé korlátozzák a szénkitermelésre vonatkozó biztosítási tevékenységüket.

Összefoglalva elmondható, hogy az ESG környettudatossági és éghajlatvédelmi elveinek a biztosítási iparágban történő megvalósítsa kihívásokkal terhelt, korántsem zökkenőmentes folyamat. Az ismétlődő környezeti katasztrófák és a gazdasági válságok kumulált hatása részben ösztönző, a fejlődés felé mutató hatású, de egyben gátja is lehet a jelenleg körvonalazott és határidőkkel is megszabott célok tervezett megvalósulásának.

ESG irányelv


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Elindult az E-ING képzés a Magyar Ügyvédi Kamarában

Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.