Bukhatnak a hitelezők? Az önkormányzatok adósságrendezésének veszélyei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az adósságrendezési eljárásban, ha a hitelező tőkekövetelését nyilvántartásba vették, a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig (vagy az egyezség létrejöttéig) a hitelező az eredeti megállapodás szerint ügyleti és késedelmi kamatot érvényesíthet. És azt követően? – a Kúria eseti döntése.

A felperes és a városi önkormányzat (vevő) között 2009. február 27-én adásvételi szerződés jött létre egy társasházi (mélygarázs) ingatlanra 1 400 000 000 forint plusz áfa vételárért. Az alperes az ár megfizetését öt egyenlő részletben vállalta: az elsőt a szerződés aláírásától számított öt banki napon belül, a további négyet 2009-2012 között négy éven át, minden év szeptember 30-áig. A megállapodás alapján az alperesnek a részletekben teljesítendő vételárhátralék után a vételárrészletekkel azonos időpontban ügyleti kamatot, fizetési késedelme esetén pedig késedelmi kamatot kell fizetnie.

Miután az alperes az első két részletet teljesítette, a megyei bíróság 2010. november 25-én adósságrendezési eljárást indított ellene. A felperes a szerződés alapján hitelezői igényt jelentett be az adósságrendezési eljárásban 1 008 000 000 forintnyi tőke (vételárrész), 2010. szeptember 30-áig lejárt 160 479 929 forint ügyleti kamat, és 2010. december 21-éig lejárt 25 038 656 forint késedelmi kamat jogcímen. Az eljárás során az alperes és a felperes egyezséget kötöttek, a bíróság az eljárást befejező határozatát 2011. november 21-én tette közzé a Cégközlönyben.

A kereseti kérelem tartalma

A felperes keresetében 2012. október 1-jén fennálló, 504 000 000 forint összegű tőketartozásnak a 2012. október 1.-2013. szeptember 30. közötti időszakban lejárt 46 449 900 forint ügyleti, valamint annak a 2013. október 1-jétől a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatának megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Álláspontja szerint a 2009-ben kötött adásvételi szerződés alapján fennálló követelését az adósságrendezési egyezség nem érintette.

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény szabályai szerint a helyhatósággal szemben követeléseket az adósságrendezés megindításának időpontjától kezdődően csak az adósságrendezési eljárásban lehet érvényesíteni az e törvényben meghatározott módon. Az adósságrendezés megindításának időpontjában a helyi önkormányzat és költségvetési szervének azon vagyoni jellegű kötelezettségei is lejárttá válnak, amelyeket a le nem járt követeléssel rendelkező hitelezők jelentettek be [11. § (1) bekezdés]. A hitelezői igények bejelentésére 60 napos határidő áll rendelkezésre, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye, a hitelezők fennálló (lejárt és le nem járt) követeléseiket beszedési megbízás benyújtása, végrehajtás és adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján csak az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két év eltelte után érvényesíthetik [(4) bekezdés].

A felperes álláspontja szerint a peresített ügyletikamat-követelés nem járt le az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjában, mivel azt a pénzügyi gondnoknak nem jelentette be, de nem is jelenthette volna be, mert a BUBOR-hoz kötött ügyleti kamat mértékét sem ismerte az adósságrendezés megindításának időpontjában.

Az önkormányzat szerint a főkövetelés sorsát osztó ügyletikamat-követelés a tőkekövetelésre vonatkozó hitelezői igény adósságrendezési eljárásba történt bejelentésével lejárt. Az adósságrendezési egyezség megkötésével a felek jogviszonyára az lesz az irányadó, így az ügyleti kamat nem számítható fel a korábban megkötött adásvételi szerződés szabályai szerint. Meglátása szerint az adósságrendezési eljárásban nyilvántartásba vett tőkekövetelés ügyleti kamata önálló jogcímmel rendelkező követelésként nem értelmezhető. Így pedig a felperes által bejelentett hitelezői igény „rögzült”, az utólag nem terjeszthető ki. Álláspontja szerint a hitelező által az adósságrendezési eljárásban bejelentett igényhez utóbb későbbi elbírálású további igény nem kapcsolódhat.

Végkövetkeztetésként arra jutott az alperes, hogy a járuléknak minősülő ügyleti kamatok tekintetében nem létező egyezségi rendelkezést nem lehet az adásvételi szerződés vonatkozó rendelkezéseivel pótolni akkor, amikor a főkövetelés tekintetében az egyezségben rögzített rendelkezések alapján kell eljárni.

Az első- és másodfokú bíróság eljárása

Az elsőfokú bíróság az alperest 46 449 900 forint ügyleti, valamint annak a 2013. október 1-jétől a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kötelezte.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Álláspontja szerint az adósságrendezési törvény csak a hitelező által a pénzügyi gondnoknak bejelentett, egyébként le nem járt követelésekhez fűzi az esedékessé válás következményét. A bejelentés elmaradása csak azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a hitelező ilyen követelését időkorláttal, az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két év eltelte után érvényesítheti.

A bíróság szerint mivel a felperes nem jelentette be az adósságrendezési eljárásban a bíróság előtt érvényesített ügyletikamat-követelését, ezért ez az adósságrendezési eljárás befejezését követően lejáró ügyletikamat-követelés nem osztotta a felperes által az adósságrendezési eljárásban bejelentett követelések jogi sorsát, így az alperes adósságrendezési eljárása során megkötött egyezség nem terjedhet ki az adósságrendezési eljárásba be nem jelentett hitelezői követelésre.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását kérte a Kúriától. A felperes szerint mivel az egyezség nem érintett a még hátralevő vételárrészletek utáni ügyletikamat-igényt, csak a tőketörlesztések idejét és számát, így az egyezséggel nem érintett részekben az eredeti szerződés változatlanul érvényben van a felek között.

A Kúria megállapításai

A Kúria eljárása során arra a kérdésre kereste a választ, hogy ha a felperes mint hitelező az adósságrendezési eljárásban bejelentette az adós önkormányzattal kötött szerződésből eredő tőke- és a lejárt ügyletikamat-követelését, s annak megfizetése tekintetében az adósságrendezési eljárásban kényszeregyezséget kötött, érvényesíthet-e az eredeti szerződésben meghatározott ügyleti kamat iránti igényt az adósságrendezési eljárásban kötött kényszeregyezségben vállalt tőkefizetési kötelezettség után, ha a kényszeregyezség az ügyleti kamat fizetéséről nem rendelkezett?

Bírósági Döntések Tára
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. További információ és megrendelés >>

Az adósságrendezési eljárásról szólót törvény szerint az adósságrendezés megindításának időpontját követő időszakra a bejelentett és elfogadott kötelezettségek után szerződéses és késedelmi kamat az adósságrendezési eljárásban benyújtandó vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig érvényesíthető (vagy az egyezség létrejöttéig). Mindez azt jelenti, hogy a törvény eddig az időpontig teszi lehetővé a felek által kötött adásvételi szerződés alapján, az adósságrendezés hatálya alá tartozó tőkekövetelés után a kamat érvényesítését. A Kúria hangsúlyozta, a hitelezőnek lehetősége van arra is, hogy a követelését az adósságrendezési eljárásban ne érvényesítse. Ha azonban a tőkekövetelését az adósságrendezési eljárásban bejelentette és azt a pénzügyi gondnok nyilvántartásba vette, akkor korlátozott az erre a tőkekövetelésre vonatkozó kamatigény érvényesítési lehetősége. A Kúria álláspontja szerint a törvény lehetővé teszi az adósságrendezés megindítását követő időszakban az egyezség létrejöttéig a kamat érvényesítését, azonban ezzel egyben ki is zárja az ezt követő időszakra a kamatérvényesítés lehetőségét. Ennek pedig az az oka a Kúria szerint, hogy az eljárás bármely módon történt befejezését követően már nem az eredeti szerződés, hanem a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat, illetve az egyezség alapján az ott meghatározott feltételek mellett kell az adósnak teljesítenie, és a hitelező csak e feltételek mellett érvényesítheti az igényét.

Mindezek alapján a Kúria a jogszabálysértő jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a keresetet elutasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.107/2015.) a Kúriai Döntések 2015/9. számában 257. szám alatt jelent meg.

---