Büntetést nem csökkentő részbeni ártatlanság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem követi el a közokirat-hamisítás bűntettét az, aki a jogosítvánnyal nem rendelkező kiskorú gyermeke nevére vásárol személygépkocsit azzal az elképzeléssel, hogy azt majd ő használja, és az általa benyújtott iratok alapján a kiskorú gyermek tulajdonjogát a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzik – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállás illeti, a terhelt egy Mercedes 190 D típusú személygépkocsit vásárolt kiskorú fia részére. A szerződés alapján a kiskorú gyermek tulajdonjoga az országos gépjármű-nyilvántartásba bejegyzésre is került. A terhelt azonban a gépkocsit azért vásárolta meg, mert azt ő kívánta használni, kiskorú fiának még csak vezetői engedélye sem volt.

Az első- és másodfokú bíróság eljárása

A járásbíróság bűnösnek találta a terheltet folytatólagosan elkövetett lopás vétségében (itt nem ismertetett tényállás alapján) és közokirat-hamisítás bűntettében (az ismertetett tényállás alapján), ezért őt halmazati büntetésül 40 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2500 forintban állapította meg. A bíróság a terhelt közreműködését abban, hogy a gépjármű-nyilvántartásba a tulajdonos személyét illetően valótlan adat kerüljön bejegyzésre, a közokirat-hamisítás tényállásának kimerítéseként értékelte. Ennek egyik elkövetési magatartása, hogy valaki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszüntetésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. A másodfokon eljáró törvényszék helybenhagyta az elsőfokú döntést.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A terhelt felülvizsgálati kérelme alapvetően a teljes felmentésre irányult, ennek keretében vitatta a közokirat-hamisítás bűncselekménye vonatkozásában cselekménye jogellenességét. Ebben a részben a Legfőbb Ügyészség is alaposnak tartotta a terhelt indítványát. Álláspontja szerint, mivel kiskorú számára a gépjármű megszerzését jogszabály nem tiltja, ezért a törvényes képviselő a korlátozottan cselekvőképes kiskorú nevében jognyilatkozatot tehet, így a gépjármű-nyilvántartás mint közhitelű nyilvántartás nem tartalmazott valótlan adatot. E vonatkozásban közömbösnek tartotta, hogy a terhelt előre tudta, hogy az autót a fia nem fogja használni.

A Kúria megállapításai

A Kúria a Legfőbb Ügyészség logikáját követve megalapozottnak találta az indítványt a közokirat-hamisítás tekintetében, a további részek vonatkozásában viszont megalapozatlannak. Megállapította, hogy az ismertetett cselekményével a terhelt nem valósított meg bűncselekményt.

Bár a Kúria az érvelés alapján a megtámadott határozatot részben megváltoztatta, és a terheltet az ellene a közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól (mivel a cselekmény nem bűncselekmény) felmentette, a részbeni felmentés ellenére a terhelt büntetését arányosnak találta és a kiszabott büntetés mértékét nem csökkentette. Mivel a pénzbüntetés napi tételei számának minimális mértéke 30 napi tétel, ezért a jogerős határozatban alkalmazott 40 nap ehhez az alsó mértékhez oly mértékben közeli, hogy még a törvényes minimális mértékre leszállítás is olyan csekély mértékű változtatást jelentene, amelytől a bírói gyakorlat általában tartózkodik.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 1.295/2014.) a Kúriai Döntések 2015/8. számában 214. szám alatt jelent meg.

---