Büntetőjogi compliance – Vagyon elleni bűncselekmények – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A büntetőjogi compliance az adott szervezet jogkövető működésének elérését, a vállalati visszaélések megelőzését is szolgálja.

compliance

Alábbi cikkében a szerző, Jacsó Judit[1] a büntetőjogi compliance (criminal compliance) területét mutatja be, mely az adott szervezet jogkövető működésének, a vezetők, a munkavállalók törvénytisztelő magatartásának elérését és ezáltal a vállalati visszaélések megelőzését is szolgálja, amely így proaktív jellegű intézkedések gyűjtőfogalmaként értelmezhető

Bevezető gondolatok

A büntetőjogi compliance (criminal compliance) egy gyűjtőfogalom. Egy szervezeten belül a büntetőjogi felelősségre vonás és szankcionálás lehetőségét magában hordozó kockázatok elkerülését célzó és egyben a büntetőjogi szempontból releváns normák betartatását szolgáló intézkedések gyűjtőfogalma. E fogalom alatt legtágabb értelemben a büntető törvénykönyv (Btk.) betartását szolgáló, elsősorban preventív jellegű intézkedéseket értjük, középpontjában pedig a büntetőjogilag releváns cselekmények állnak. A büntetőjogi compliance azonban nemcsak a jogsértés megelőzése szempontjából meghatározó jelentőségű (ex ante szemlélet), hanem az elkövetett (büntető) jogellenes cselekményekre adott reakcióknál is kiemelt szerepet kap (ex post nézőpont). A büntetőjogi compliance a büntetőjog által érintett jogi tárgyak (így pl. élethez, testi épséghez való jog, tulajdonjog stb.) hatékonyabb védelmét is szolgálja[2] és egyben hozzájárul a jog érvényesüléséhez[3]. A vállalaton belül ezt a funkciót a compliance-menedzsment látja el[4]. A büntetőjogi compliance (criminal compliance) az adott szervezet jogkövető működésének, a vezetők, munkavállalók törvénytisztelő magatartásának elérését és ezáltal a vállalati visszaélések megelőzését is szolgálja, amely preventív szemléletet közvetít és proaktív jellegű intézkedések gyűjtőfogalmaként értelmezhető[5].

A vállalkozáson (gazdálkodó szervezeten) belül elkövetett bűncselekmények a szervezetet „mentesítő”, illetve „terhelő” formában is megvalósulhatnak[6]. Az előbbi csoportba azok a büntetőjogi relevanciával bíró cselekmények tartoznak, melyek a szervezet vezető tisztségviselője vagy tagja/dolgozója valósít meg, és ezzel a szervezet számára előnyt, adott esetben egy harmadik félnek hátrányt vagy kárt okoz (pl. költségvetési csalás vagy a vállalat ügyfele sérelmére elkövetett csalás). A második fogalom alá azok a büntetendő magatartások tartoznak, melyeket a szervezet vezető tisztségviselője vagy tagja/dolgozója követ el a saját szervezetével szemben, annak hátrányt okozva (pl. a vállalat ügyvezetője által megvalósított hűtlen kezelés)[7].

A büntetőjogi compliance fogalma alá sorolandó bűncselekmények egyik kiemelt jelentőségű csoportja az úgynevezett vagyon elleni bűncselekmények köre[8]. E terminológia a magyar büntető törvénykönyv[9] rendszerében a nem erőszakos jellegű vagyon elleni bűncselekményeket[10] öleli fel, amelyhez az alábbi deliktumok tartoznak:

  • lopás,
  • rongálás,
  • sikkasztás,
  • csalás,
  • gazdasági csalás,
  • információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás,
  • hűtlen kezelés,
  • hanyag kezelés,
  • jogtalan elsajátítás,
  • jármű önkényes elvétele,
  • uzsora-bűncselekmény.

Fontos utalnunk arra, hogy a szigorúbb büntetési tétellel fenyegetett vagyon elleni erőszakos bűncselekmények[11] között is találhatók a büntetőjogi compliance szempontjából relevanciával bíró tényállások (így pl. a rablás, a zsarolás vagy az önbíráskodás), melyek vizsgálata azonban nem tárgya jelen írásnak.

A vagyon elleni deliktumok szabályozása nagy múltra tekint vissza és kiforrott joggyakorlattal rendelkezik. A lopás, a sikkasztás, a csalás, a hűtlen kezelés vagy a jogtalan elsajátítás már az első magyar büntető kódex, azaz az 1878. évi V. törvénycikk (Csemegi-kódex) rendelkezései között is megtalálhatók voltak. A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény[12] két új büntetőjogi tényállást iktatott be: az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás[13] és a gazdasági csalás bűncselekményét[14]. A vagyon elleni bűncselekmények az összbűnözésen belül is jellemzően jelentős részt tesznek ki. Németországban például 70 százaléka a regisztrált bűncselekményeknek vagyon elleni deliktum[15], és nincs ez másként hazánkban sem. E bűncselekmények jelentőségét növeli, hogy a „vállalati visszaélések” körében is gyakran előforduló cselekményről van szó. A vagyon elleni deliktumok elemzése során a büntetőjogi compliance területén gyakorlati jelentőséggel bíró tényállási elemekre és azok egymástól való elhatárolására fókuszálunk, az egyes bűncselekmények teljes körű, dogmatikai elemzésétől azonban eltekintünk.

A vagyon elleni deliktumok hatályos szabályozásának közös jellemzői

A vagyon elleni deliktumok büntetései a vagyoni viszonyok/jogosultságok ellen támadást jelentő magatartásokat szankcionálják. A vagyon elleni bűncselekmények jogi tárgya – azaz a büntetőjog által védelemben részesített és az elkövető által támadott érdek, érték – általában a vagyoni jog. Így például a lopás esetében a tulajdonjog, a jármű önkényes elvételénél a tulajdonjoghoz kapcsolódó egyik részjogosítvány, a használathoz fűződő jog sérül. Ellenben a hűtlen kezelés vagy a csalás bűncselekménye által a kötelmi viszonyból származó jog a védendő jogi tárgy[16]. E bűncselekmények elkövetése által tulajdonjogot nem lehet szerezni, pusztán a dolog birtokát szerezheti meg például a lopás elkövetője a dolog elvétele által. Fontos azonban minden esetben vizsgálni a tulajdoni viszonyokat, hiszen ennek a kérdésnek az eldöntése fontos szerepet játszhat a büntetőjogi vagy egyéb (polgári jogi, munkajogi felelősség, így a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén alkalmazható jogkövetkezmények) szempontjából[17]. Így például abban az esetben, amikor a munkavállaló saját munkaeszközét viszi haza a munkaterületről, amikor a biztonsági őrök „tetten érik”, akkor a lopás megállapításához szükséges „idegen dolog” nem állapítható meg, és ezért nem valósul meg bűncselekmény sem.

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a vagyon elleni deliktumok szempontjából kiemelt jelentősége van az elkövetési érték/kár/vagyoni hátrány összegének. A cselekmény szabálysértésként vagy bűncselekményként történő minősülését ez fogja részben meghatározni. A legtöbb vagyon elleni deliktumnak van szabálysértési alakzata (rongálás, csalás, lopás, sikkasztás, jogtalan elsajátítás, hűtlen kezelés)[18]. A szabálysértési értékhatár 50 ezer forint, az ezt elérő vagy ez alatti összegre történt elkövetés esetén tulajdon elleni szabálysértés[19] valósul meg, amelyre a szabálysértési törvény (Szabs. tv.)[20] rendelkezései vonatkoznak[21]. Úgynevezett felminősítő körülmény esetén azonban mégsem szabálysértés, hanem vagyon elleni bűncselekmény valósul meg. Így például, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopást dolog elleni erőszakkal, helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve, bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, akkor lopás vétsége valósul meg. Továbbá meg kell említenünk, hogy a Szabs. tv. szabályozza az érték-egybefoglalás jogintézményét, amely szerint az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követett el, és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható[22]. Az elkövetési értéknek[23] és egyéb minősítő körülményeknek[24] a bűncselekmény büntetési tételkeretének a meghatározásánál is jelentősége van.

Kérdésként merülhet fel, hogy büntetőjogi szempontból mit értünk a kár és a vagyoni hátrány fogalma alatt. Mindkettőét a Btk. definiálja, valamint figyelembe kell venni a bírói joggyakorlatot is. A kár alatt a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenést értjük, vagyoni hátrány alatt pedig a vagyonban okozott kárt és az elmaradt vagyoni előnyt. A Btk. azonban meghatározott vagyon elleni bűncselekményeknél további értelmezést fűz ezekhez a fogalmakhoz. Így például a csalás esetén kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is[25]. A vagyonban bekövetkező értékcsökkenés nemcsak azt jelenti, hogy valakinek a birtokában lévő vagyonában következik be tényleges értékcsökkenés, hanem azt is, ha az őt megillető, számára biztosított vagyont valaki elvonja tőle. (Így például csalás valósul meg akkor, ha a jogosult számára feladott pénzküldeményt vagy más dolgot jogtalan haszonszerzés végett más vagy mások tévedésbe ejtésével úgy szerez meg valaki, hogy nem jut el a dolog vagy az érték a célzott személyhez)[26].

A vagyon elleni bűncselekményeknél alapvető feltétel az alanyi oldal szempontjából azok szándékos elkövetése. A pszichés kapcsolat tartalma azt is meghatározza, milyen bűncselekmény valósul meg az adott esetben. Így például a lopás esetében az elkövetőnek jogtalan eltulajdonítási célzattal kell elvinnie magával a vállalat tulajdonában álló munkagépet (így például, ha otthon elrejtési célból átfesti a munkahelyéről ellopott munkagépet), ha pusztán saját célra akarta azt használni, akkor nem lopás, hanem más bűncselekmény valósulhat meg (pl. hűtlen kezelés).

A cikk következő, második részében a kiemelt vagyon elleni bűncselekményekről, valamint a belső vizsgálat és a visszaélés-bejelentési csatornák vagyon elleni bűncselekmények felderítésében betöltött szerepéről lesz szó.

Lábjegyzetek:

[1] Tanszékvezető egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék

[2] Günther, Thobias Die Bedeutung von Criminal-Compliance-Maßnahmen für die strafrechtliche Ahndung. Duncker & Humblot, Berlin, 2019, 101. o.

[3] Jacsó Judit: Büntetőjogi compliance mint a jog érvényesülésének új eszköze nemzetközi kitekintéssel. Magyar Jog 2020/5. 271-278. o.

[4] Lásd erről bővebben: Kocziszky György–Kardkovács Kolos: A compliance szerepe a közösségi értékek és érdekek védelmében. Elmélet és gyakorlat. Akadémia Kiadó, 2020. 96. o.; Jacsó Judit: Compliance menedzsment szerepe és jelentősége a vállalatokon belül. Miskolci Jogi Szemle, 2020/ 4. Különszám, 72-82. o. https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/files/16241/12_jacs%C3%B3judit_t%C3%B6rdelt.pdf

[5] Lásd a compliance jogérvényesítésben betöltött szerepéről: Jacsó Judit: Büntetőjogi compliance mint a jog érvényesülésének új eszköze nemzetközi kitekintéssel. Magyar Jog 2022/5.  271-278. o.

[6] Bock, Dennis: Criminal Compliance, 2. kiadás, Nomos Verlag, 2013, 23. o.; Molnár Erzsébet: A gazdálkodó szervezet vezetőjének speciális büntetőjogi felelőssége. Iurisperitus Kiadó. Szeged, 2020. 23-24. o.

[7] Lásd a felosztás kritikájáról: Rotsch, Thomas: Compliance, in: Rotsch, Thomas (Hrsg.): Criminal Compliance, Handbuch, Nomos Verlag, Baden-Baden, 2015, 44. o.

[8] Jacsó Judit: A pénzmosás compliance hazai és európai dimenzióban a társadalmi innováció tükrében. Miskolci Jogi Szemle. 2019/2. különszám 1. kötet, 397-292. o. https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/files/6568/38_jacsojudit_t%C3%B6rdelt.pdf A hazai szakirodalomban a „vagyonvédelmi büntetőjog” elnevezéssel is találkozhatunk. Lásd: Ambrus István: 3.7. in: Ambrus István–Mezei Kitti–Molnár Erzsébet: Magyarázat a compliance jogszabályairól. I. Általános és büntetőjogi compliance. Wolters Kluwer Hungary, Budapest 2021. 186. o.

[9] 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről (Btk.)

[10] Btk. XXXVI. fejezet

[11] Btk. XXXV. fejezet

[12] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv

[13] Btk. 375. §

[14] Btk- 374. §

[15] https://www.wirtschaftsstrafrecht-strafverteidiger.de/vermoegensdelikte/ (2022.11.12.)

[16] Sántha Ferenc: A vagyon elleni bűncselekmények. In: Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós–Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog. Különös rész. Wolters Kluwer Kiadó, 2. kiadás, Budapest, 2020. 679. o.

[17] Ambrus István–Farkas Ádám: A compliance alapkérdései. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2019. 89. o.

[18] Nincs szabálysértési alakzata a hanyag kezelésnek, így ha azt 100.000 forintot meg nem haladó vagyon hátrányt okozva követik el, nem valósul meg bűncselekmény és szabálysértés sem

[19]  Aki a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást, c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el (Szabs. tv. 177. §)

[20] 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200002.tv

[21] Eljárásjogi szempontból érdemes utalnunk arra, hogy a Szabs. tv. kifejezett rendelkezése alapján a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt bárki visszatarthatja, köteles azonban őt a rendőrségnek haladéktalanul átadni (Szabs. tv. 73. § (8) bek.)

[22] Szabs. tv. 177. § (6) bek.

[23] A Btk. 459. § (6) bekezdése alapján: 50 000 Ft és alatta – szabálysértési érték; 50 001 Ft-tól 500 000 Ft-ig – kisebb érték; 500 001 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig      – nagyobb érték; 5 000 001 Ft-tól 50 000 000 Ft-ig   – jelentős érték; 50 000 001 Ft-tól 500 000 000 Ft-ig – különösen nagy érték; 500 000 000 Ft felett– különösen jelentős érték. A lopás esetében ez utóbbi esetben a büntetési tétel: öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés

[24] Így például a lopás esetében minősítő körülmény: bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal, zsebtolvajlás, egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével történő elkövetés

[25] Btk. 373. § (7) bek.

[26] BH 2021.130.




Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra

A kft. tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek. A kft.-nek nincs jogszabályi kötelezettsége az örökös tulajdonába került üzletrész megváltására, megvételére – a Kúria eseti döntése.

2024. június 19.

Önkormányzati választás: hosszú út az alakuló ülésig

Az önkormányzatok életében egy furcsa, eddig még nem tapasztalt időszak következik. A választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek, azonban a munkát egészen októberig még nem ők, hanem a korábbi, 2019-ben választott testület végzi.