Civilisztikai Kollégiumvezetők értelmezték a Pp-t

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Civilisztikai Kollégiumvezetők 2018. május 3. napján megtartott Országos Értekezletükön állásfoglalást adtak ki a Pp-vel kapcsolatban felmerült jogértelmezési problémákkal kapcsolatos megoldásokról.

1. Valódi tárgyi keresethalmazat esetén van-e helye a bírósági meghagyás „részleges” kibocsátásának, ha az alperes az írásbeli ellenkérelmében nem „védekezik” valamennyi keresettel szemben

A Pp. szerint keresethalmazat esetén az alperesnek a „védekezési” kötelezettséget keresetenként kell teljesíteni. Ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak egyes kereseti kérelmek tárgyában tesz megfelelő nyilatkozatot, úgy ezzel a jogvita érdemi kereteinek meghatározására vonatkozó kötelezettségének lényegében eleget tesz.

A keresetlevél egységes egész, azt a perindítás szakaszában sem lehet keresetenként elkülönített módon kezelni, ezért nem lehetséges a keresetlevelet tárgyi keresethalmazatok esetén részeire bontani akkor sem, ha az alperes csak egyes keresetek tekintetében terjeszt elő akár az alaki, akár az érdemi védekezés feltételeinek megfelelő nyilatkozatot.

A Pp. nem ismeri a rész-bírósági meghagyás kibocsátásának intézményét. A rész-kibocsátás elleni érv az is, hogy ilyenkor az alperes részleges mulasztásának értékelése a perfelvételi eljárás egységét törné meg, tekintettel arra, hogy a bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén a perfelvételre kitűzött, már vitatott kereseti rész, valamint az ellentmondással érintett kereseti részek együttes perfelvételi tárgyaláson történő összegzése és ekként a jogvita kereteinek meghatározása már nem lenne lehetséges.

A bírósági meghagyásnak a személyi állapotot érintő keresettel halmazatban álló tartási kereset vonatkozásában sincs helye. A Pp. tiltó rendelkezése magára a személyi állapotot érintő perre és nem csupán a személyi állapoti követelésekre vonatkozik. A keresetek összekapcsolhatósága nem eredményezi (eredményezheti), hogy egy perben eltérő eljárási szabályokat alkalmazzon a bíróság attól függően, hogy a keresethalmazatban lévő követelés a Pp-ben meghatározott személyi állapot fogalomba tartozik-e.

2.    Ha a felperes a tényállításait a keresetlevélben írtak szerint tanúkkal akarja bizonyítani, hogyan kell eleget tennie a tanú adatai zártan kezelési kötelezettségének?

 A Pp. a tanú adatainak külön lapon történő bejelentését és zártan kezelését írja elő. Ha nincs ilyen, nem merül fel a zártan kezelés. Ha a fél a szabályok megszegésével terjeszti elő tanúbizonyítási indítványát, és a tanú az erről történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül ezt kifogásolja, a bíróság az adat bejelentőjét pénzbírsággal sújtja. Az automatikus zártan kezelés a bíróságnak nem kötelezettsége, az adatvédelmi szabályok megsértése esetén azonban annak jogkövetkezményét a mulasztó féllel szemben alkalmazni kell.

Ha a jogi képviselővel eljáró fél a keresetlevelében a tanúbizonyítási indítványát nem a Pp. 284. és 285. §-a szerinti módon terjeszti elő, a keresetlevél visszautasításának van helye a Pp. 176. § (1) bekezdés j) pontja alapján. A jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében hiánypótlás elrendelésének van helye.

[htmlbox pp_termekek]

 

3. Kitűzhető-e a perfelvételi tárgyalás a kereset közlésével egyidejűleg?

A Pp. egyértelmű rendelkezést tartalmaz a tekintetben, hogy a bíróság az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően – a 45 napos törvényi határidő lejárta után – tűzi ki a perfelvételi tárgyalást. Ezért a perfelvételi tárgyalás csak az írásbeli ellenkérelem előterjesztését és/vagy határidejének lejártát követően tűzhető ki. Nincs helye a kereset közlésével egyidejű kitűzésnek, még akkor sem, ha a keresetlevelet az alperes is aláírta és például beadta nyomtatványon az „írásbeli ellenkérelmét.” A Pp. csak a tárgyalási időköz lerövidítését teszi lehetővé. Ha az alperes felhívásra előterjeszti az írásbeli ellenkérelmét, a 45 napos törvényi határidő lejárta előtt is kitűzhető a perfelvételi tárgyalás. Erre azonban a kereset közlésével egyidejűleg nem kerülhet sor.

4. Ha a házasság közös kérelmen alapuló felbontása iránti perben a felek között a járulékos kérdésekben nem jön létre egyezség és emiatt a felperes a keresetét a perfelvételi tárgyaláson úgy változtatja meg, hogy a korábbi keresettel valódi tárgyi keresethalmazatban álló további keresetet terjeszt elő, amelyet közölni kell az alperessel, azzal szemben a Pp. 204. § (1) bekezdése szerint van-e lehetőség viszontkereset-levél előterjesztésére?

Ha a felperes a bontóperben a perfelvétel során a perfelvételi nyilatkozatát úgy változtatja meg, hogy a petitum nem változik, az alperesnek csak az ellenkérelem változtatására van lehetősége, viszontkereset-indítási joga nincs. Ezzel szemben, ha a felperes a keresetét úgy változtatja meg, hogy az eredeti keresettel valódi tárgyi keresethalmazatban álló újabb kereseti kérelmeket is előterjeszt, az újabb keresetet a Pp. rendelkezéseinek megfelelően kell közölni az alperessel, és azzal szemben van lehetőség viszontkereset-levél előterjesztésére.

5. Van-e helye a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasításának a Pp. 173. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállásának hiányára hivatkozással, ha a jogosult

a) azonos kötelezettel szemben egy ingatlanon keletkező különböző közüzemi díjköveteléseit, vagy
b) különböző parkolási eseményekből származó díj- és pótdíjkövetelését, illetve
c) több személyszállítási szerződésből eredő díj- és pótdíjkövetelését egy fizetési meghagyásban kívánja érvényesíteni?

A jogosult azonos kötelezettel szemben, egy ingatlanon keletkező több különböző közüzemi díjkövetelése, vagy parkolási eseményekből, illetve személyszállítási szerződésekből származó díj- és pótdíjkövetelése a Pp. 173. § (1) bekezdése szerinti valódi tárgyi keresethalmazatot alkot és egy fizetési meghagyásban érvényesíthető.

[htmlbox BDT]

 

6. Melyik Pp.-t kell alkalmazni, ha a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított per megelőző eljárása 2018. január 1. napja előtt indult?

Amennyiben a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított pert megelőző eljárás 2018. január 1. napja előtt indult, a 2018. január 1-jén vagy azt követően benyújtott keresetlevéllel megindított perre a 2013. évi XXXIV. törvény speciális eljárási szabályait kell alkalmazni.

7. Ha a fél a keresetlevelében a pertárgyértéket nem jelöli meg, a keresetlevél visszautasítása esetén kell-e a mérsékelt illeték meghatározása érdekében hiánypótlási felhívást kiadni?

Hiánypótlási felhívást nem kell kiadni. A bíróság ebben az esetben a keresetlevél adattartalma alapján állapítja meg a per tárgyának értékét, illetve amennyiben ez nem lehetséges, akkor az Itv.-nek a meg nem határozható pertárgyértékre vonatkozó rendelkezése az irányadó.

8. Van-e helye hiánypótlásnak, visszautasításnak, ha a jogi képviselő által benyújtott keresetlevélben a szükséges azonosító adatok, vagy egyéb adat nem teljes körűen szerepel, de a hiányzó adatok a keresetlevél mellékleteiből vagy az ÁNYK-ból megállapíthatóak?

A keresetlevél mellékletei a peres felek azonosítására nem fogadhatók el. A félnek konkrét állítást kell tenni a keresetlevélben a felek megnevezése és azonosító adatai megjelölése útján. Az ÁNYK nem része a keresetlevélnek, funkciója – a keresetlevél egységessége tekintetében – papír alapú kapcsolattartásnál a postai borítékhoz hasonlítható, ezért az nem pótolja a keresetlevélben feltüntetni elmulasztott azonosító adatokat.

9.    Mi a teendő, ha a felperes csatolja a keresetlevélhez a jogi képviselő meghatalmazását, de elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését?

A keresetlevelet vissza kell utasítani, ha a felperes csatolja a keresetlevélhez a jogi képviselő meghatalmazását, de elmulasztja a képviseleti jogot megalapozó tények és jogszabályhely megjelölését.

10.    A keresetlevelet visszautasító végzésben fel kell-e sorolni a keresetlevél valamennyi hiányát abban az esetben, ha a keresetlevél több olyan hibában szenved, amelyek bármelyike önmagában is megalapozza a visszautasítást?

A perkoncentráció elvének az felel meg, ha a visszautasító végzés indokolása teljes, a keresetlevél összes hiányára kitér.

Ha a keresetlevél visszautasítását követően a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a felperes a keresetlevelet újra előterjeszti, a visszautasító végzésben megjelölt hiányosságot pótolva, de a keresetlevél továbbra is hiányos, a keresetlevelet vissza kell utasítani, mivel a Pp. egyéb eljárást nem tesz lehetővé. A Pp. nem fűz jogkövetkezményt ahhoz, hogy a korábbi visszautasító végzés indokolása nem sorolta fel teljes körűen a keresetlevél hiányosságait. A követendő eljárás attól függ, hogy a keresetlevél abszolút vagy relatív hiányosságáról van szó.

(lb.hu)

---