Munkajog új perspektívákból a Wolters Kluwer Jogi Konferencián

Szerző: Gerse Márton
Dátum: 2018. május 14.
Rovat: ,

A IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia délutáni óráiban a párhuzamos szemináriumok adtak lehetőséget a polgári jog különböző területeinek kérdéseiben való elmélyülésre. Ezen szemináriumok egyikén a résztvevők a munkajog és polgári anyagi és eljárásjog területének aktuális kérdéseiről hallgathattak előadásokat.


Az „Mt. és az új Pp. illetve az új Ptk. kapcsolata” című szemináriumon a munkajogé volt a főszerep. Három különböző oldalról és hivatásrend szemszögéből közelítette meg a témát dr. Kulisity Mária bíró (Fővárosi Törvényszék), dr. Kovács Szabolcs ügyvéd (Papp Anna Ügyvédi Iroda) és dr. Takács Gábor munkajogász (Opus Simplex Kft.), dr. Kártyás Gábor moderálása mellett.

Bár a munkajog külön jogágnak tekintendő a polgári jogon belül, azonban az új Polgári Perrendtartással az ezen a terülten dolgozóknak is bőven akad kihívás. A munkajog és a polgári eljárásjog illetve anyagi jog viszonyát, főbb kérdéseit járták körül az előadók három színvonalas előadásban.

1. Bizonyítási szabályok a munkaügyi perben az új Pp. alapján

Először a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (továbbiakban: Pp.) foglalt bizonyítási szabályok hatását vizsgálta dr. Kulisity Mária bírónő. Az új Pp. a munkaügyi perek esetében különös bizonyítási szabályokat is alkalmaz, ahol a bizonyításra az egyébként irányadó bizonyítási érdektől függetlenül a munkáltató lesz köteles. A Pp. 522. § (1) bekezdése alapján a munkáltatónak kell bizonyítania a működési körében keletkezett okiratokban foglaltakat, mivel a munkáltatónak van információs monopóliuma, és ellenkező esetben a munkavállaló igen nehéz helyzetbe kerülne a bizonyítás során. Az előadás e körön belül vizsgálta a megváltozott bizonyítási szabályok alkalmazását, kitérve a bizonyítási szükséghelyzetre is, amelynek három esetét a Pp. 265. § (2) bekezdése szabályozza és még egy esetet találunk a jogsértő bizonyítási eszközök körében. De ettől eltérően alakul a bizonyítás az 522. § (2) bekezdése szerint, hiszen itt már az alkalmazandó anyagi jogszabályok szerint alakul majd a bizonyítás, itt főleg az Mt. 64. § (2) bekezdése és az Esélytv. [2003. évi CXXV. törvény] 19. § bír jelentőséggel.

[htmlbox mt_kommentar]

De mik is lehetnek a munkáltató működési körében keletkezett okiratok? Ilyen csak példaként említve a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, munkaidő beosztás, jelenléti ív, hátrányos jogkövetkezmény és a minősítés. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat esetén a bizonyításnál nagy szerepet játszik az igazságügyi orvosszakértő véleménye, ezt erősíti meg az 1/2014 PJE is. A munkaidő és szabadság kérdéskörében a munkáltatón van a bizonyítás terhe, itt a bírónő külön megemlíti azt a leggyakrabban előforduló esetet, amikor a munkáltató egyenlőtlen munkabeosztással foglalkoztatja az alkalmazottait. A bírónő véleménye szerint az új Pp. a bizonyítás során a legnagyobb változást a rendkívüli munkavégzés és a jelenléti ív esetében hozhatja. Itt valószínűleg sikerrel lehet majd más bizonyítási szabályokra hivatkozni. A rendkívüli munkavégzés csak akkor elfogadható, ha a munkavállaló nem csak a munkahelyen tartózkodik, hanem a munkáltató tudtával és érdekében szükséges és indokolt munkát végez. Ezt a munkavállalónak igen nehéz lenne bizonyítania, így itt bizonyítási szükséghelyzet állhat fenn. A jelenléti ív tartalmát majd a munkáltató fogja bizonyítani és a munkavállaló pedig valószínűsítheti pl. tanúk segítségével, hogy a jelenléti ív tartalma nem felel meg a valóságnak. A minősítés főleg a közszolgálati jogviszonyokban bír nagyobb jelentőséggel, itt az alkalmatlan minősítés bizonyítása a munkáltató felelőssége lesz. Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásánál pedig a munkáltatónak szintén bizonyítania kell a munkavállaló vétkességét és kötelességszegését. Érdekesség, hogy a bírónő véleménye szerint a munkaszerződés már nem tartozik, a munkáltató működési körében keletkezett okiratok közé. Felhívta még a figyelmet a tárgyalóteremben tapasztaltakra is, hiszen egy munkajogi per során sok indulat szabadulhat fel, amelyeken a bíró csak rutinja és a lélekben való felkészülés segítségével tud professzionálisan felülemelkedni és megoldást találni.

[htmlbox ptk_kommentar_2018]

2.A munkáltatói határozat és a jognyilatkozat végrehajtásának felfüggesztése az új Pp.-ben

A második előadásban dr. Kovács Szabolcs a munkáltatói jognyilatkozat felfüggesztésének problémájára hívta fel a hallgatóság figyelmét. A munkáltatói jognyilatkozat felfüggesztése régóta a közigazgatási jog része, viszont a munkajogban még viszonylag új jogi konstrukció. A Pp. 515. § szerint szabályozottak alapján a bíróság a megtámadott jognyilatkozat végrehajtását felfüggesztheti, ez történhet kérelemre vagy hivatalból is.

 A munkáltató jognyilatkozata lehet többek között utasítás, írásbeli figyelmeztetés, fegyelmi határozat és a felmondás, amelynek körében ez az új szabály a legtöbb problémát okozhatja az előadó szerint. Mi történik a felmondási határidővel a felfüggesztés alatt? Mivel itt csak a végrehajtás függesztődik fel, így nem lenne logikus Kovács Szabolcs véleménye szerint, hogy a felfüggesztés közben teljen a határidő.  Ez azért is kardinális kérdés, mert a munkavállaló nem tudja, hogy kifizetik-e ez alatt az idő alatt, elmehet-e, illetve van-e még munkavégzési kötelezettsége. Végül a jogellenes felmondás megállapítása utáni intézkedések is rendezetlenek. A jogellenes megszüntetés következményeinek alkalmazása egy régi munkatörvénykönyvi anyagi jogi szabály visszatérését is jelentenék, amely az előadó szerint nem lenne a legelegánsabb megoldás. További kérdés a társadalombiztosítás és a munkavállaló egyéb biztosításainak sorsa is.

Előadása végén dr. Kovács Szabolcs egy de lege ferenda javaslattal is élt. Véleménye szerint vagy a régi anyagi jogi szabályt kellene visszahozni vagy a jogalkotónak kellene értelmeznie a szabályt és meg kellene mondania, hogy is kell értelmezni, van-e jelentősége. Meggondolandó még a rendelkezés hatályon kívül helyezése is, hiszen elengedőnek bizonyulhat ideiglenes intézkedés meghozása is.

3. A munkaviszonyban foglalkoztatott vezető tisztségviselő jogállása, jogviszonyának megszüntetése

Az utolsó előadásban már a polgári anyagi jog és a munkajog közös területére kalauzolta el a hallgatóságot dr. Takács Gábor munkajogász. Bevezetőjében kifejtette, hogy ezen a területen belül nagyon sokan foglalkoznak a vezető tisztségviselő kárviselési kötelezettségének kérdésével, így ő direkt nem ezt a részterületet választotta előadása témájául.

[htmlbox pp_termekek]

A vezető tisztségviselő megbízás vagy munkaszerződés alapján is elláthatja feladatát, de ez utóbbi csak természetes személyek esetén lehetséges. Három fajta vezetőt különböztethetünk meg, az első számú vezető, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) szerinti vezető, az igazi vezető, az első számú vezető helyettese a Ptk. 3:113.§ szerinti vezető ő a cégvezető, aki az Mt. szerint is vezetőnek minősül, és végül a munkaszerződés szerinti vezető, ilyen személy például a szervezeti képviselő, amely tisztséget a Ptk 3:30. § szabályoz, ez azonban nem biztos, hogy az Mt. szerint is vezetőnek fog minősülni. Az Mt. és a Ptk. vezetőkre vonatkozó rendelkezései között sok az átfedés, de az eltérés is az előadó szerint. A munkaviszony és a megbízatás kapcsolatának vizsgálata során az előadó arra a kérdésre kereste a választ, hogy egy vagy két jogviszony jön-e létre vezető tisztségviselő esetén. Továbbá ha a polgári jog és a munkajog alapján is létrejövő két jogviszony valamelyikének megszűnése/ megszüntetése miként érinti a másik jogviszonyt. Ennek kapcsán szemléltette a bírósági gyakorlatot 1993-tól 2012-ig ebben a témában született bírósági határozatokkal, melyekben azokra a kérdésekre is kereste a választ, hogy miként hat a visszahívás a megszüntetésre, az elnöki tisztség megszűnése a többi jogviszonyra, valamint a munkajogi jognyilatkozat is megszünteti-e a polgári jogi nyilatkozatot.

Az előadása során dr. Takács Gábor két lehetséges esetet vázolt fel. Vezető tisztségviselő esetén elképzelhető, hogy egy vagy két jogviszony is létrejöjjön. Csak egy jogviszony esetén, ha a tisztség megszűnik, a munkaviszony is megszűnik és fordítva, ezzel szemben két jogviszony esetén, ha a munkaviszony megszűnik, attól még a tisztség nem szűnik meg. Viszont ez utóbbi esetben kérdéses, hogy mi alapján látná el a tisztséget. Az előadóban felmerült az ilyenkor létrejövő megbízási jogviszony gondolata is, amely azonban logikai buktatókat rejt magában. Ha csak egy jogviszony létét feltételezzük, azzal részben kiüresednének a Ptk. 3:35 § és a Ptké 10/A § rendelkezései. Ilyen esetben az aktív perbeli legitimáció is megszűnik, melyből következőleg már a jogviszony kölcsönös megszüntetésére lenne szüksége, melynek már a polgári jogi gyakorlata sajnos nincs meg. A megoldás az lehetne az előadó szerint, hogy a Ptk-ban foglalt szabályokat az Mt.-be foglalnák vagy ne a munkaviszony legyen a megoldás egy vezető tisztségviselő esetén.

Mindhárom előadás a munkajog világában jelentkező új kihívásokra próbált rávilágítani és megoldást kínálni rájuk. A bemutatott témák gondolatébresztő erejét, újdonság jellegét mutatta a szeminárium utolsó részében a kérdések nyomán kibontakozó szakmai beszélgetés is.

Kapcsolódó cikkek:


A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában
2019. január 16.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában

Az itt közölt írás a IV. Wolters Kluwer Polgári jogi és Eljárásjogi Konferencián elhangzott előadás anyagát rögzíti. Az előadás célja az volt, hogy bemutassa: a Ptk.-ban rögzített új szabályokat miként alkalmazzák a Fővárosi Ítélőtábla tanácsai, illetve milyen újszerű megoldások jelentkeztek a gyakorlatukban. Ezek alkalmasak lehetnek további következtetések levonására is a gyakorló jogászok számára.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján
2019. január 15.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján

Cikkünkben a sajtó helyreigazítás iránt indított perekről, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perekről, és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perekről olvashatnak.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét
2019. január 14.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/2–3. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő anyagai, illetőleg a törvénytervezetek, jogértelmezési állásfoglalások közül válogattunk.