Csoportos elbocsátás, kötelező tárgyalás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munka törvénykönyve a munkavállalók nagyobb csoportját érintő létszámcsökkentésre a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó általános szabályok mellett – illetve azoktól részben eltérően – további kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Például köteles tárgyalni az üzemi tanáccsal, igaz, megállapodás hiányában az előírt 15 napos határidő eltelte után a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.


Mi minősül csoportos létszámcsökkentésnek?

Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző félévre számított átlagos statisztikai létszám szerint

  • 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 10 munkavállaló,

  • 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10%-a,

  • 300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 munkavállaló

munkaviszonyát kívánja harmincnapos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.

Az érintett létszámot a munkáltatónak telephelyenként kell meghatároznia azzal, hogy az azonos megyében (fővárosban) található telephelyek esetében a munkavállalók létszámát össze kell számítani. Így például, ha a munkáltatónak Pest megyében 3 telephelyen rendre, 100, 20 és 50 munkavállalója van, akkor 18 vagy több munkavállaló jogviszonyának 30 napon belüli, működéssel összefüggő okból történő megszüntetése esetén kell a csoportos létszámleépítés szabályait alkalmazni. Ennek során a munkavállalót azon a telephelyen kell számításba venni, amelyen a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés meghozatalakor irányadó beosztása szerint végez munkát.

A csoportos létszámcsökkentés folyamata

A munkáltató, ha csoportos létszámcsökkentés végrehajtását tervezi, erről az üzemi tanáccsal tárgyalni köteles. A tárgyalások megkezdését megelőzően legalább 7 nappal korábban az üzemi tanácsot a tervezett csoportos létszámcsökkentés okairól, valamint annak – törvényben meghatározott – részleteiről tájékoztatni kell. Az üzemi tanáccsal a tervezett intézkedésről a megállapodás megkötéséig, de legalább a tárgyalás megkezdésétől számított 15 napig tárgyalni kell. A tárgyalásoknak ki kell terjednie a létszámcsökkentés elkerülésének lehetséges módjára, annak elvire, következmények enyhítését célzó eszközökre, valamint az érintett munkavállalók számának csökkentésére is. Amennyiben a tárgyalás során megállapodás születik, azt írásba kell foglalni és meg kell küldeni az állami foglalkoztatási szervnek.

A megállapodásban szerepelhetnek azok a szempontok, amelyekre figyelemmel a munkáltató a munkaviszony megszüntetéssel érintett munkavállalók körét meghatározza. A munkáltató ezeket a szempontokat köteles betartani az érintett munkavállalók meghatározása során. Ezek megsértése esetén a felmondás jogellenes lesz, kivéve, ha a munkavállaló nem adta meg a szükséges tájékoztatást a munkáltatónak a megfelelő döntéshez.

Megállapodás hiányában a 15 napos határidő elteltét követően a tárgyalások befejezhetőek s az eljárás folytatható.

A munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáról szóló döntésben meg kell határozni

  • foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban az intézkedéssel érintett munkavállalók létszámát, valamint

  • a csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának kezdő és befejező időpontját vagy végrehajtásának időbeni ütemezését (30 napos időszakok alapján).

Azokat a munkavállalókat kell a csoportos létszámcsökkentés szempontjából érintett munkavállalókként figyelembe venni, akik esetében a munkáltató

  • a működésével összefüggő okra alapított felmondást közöl,

  • közös megegyezés útján történő munkaviszony-megszüntetést kezdeményez,

  • a határozott idejű munkaviszonyt elszámolási viszonnyá alakítással, azonnali hatályú felmondással szünteti meg,

  • a határozott vagy a határozatlan idejű munkaviszonyt felmondással az Mt. alapján indokolás nélkül szünteti meg (ebben az esetben a munkáltató ellenbizonyítással élhet).

Azaz, amennyiben van olyan 30 napos időszak, amikor a fenti jogviszony megszüntetések száma eléri a fentebb meghatározott mértéket, úgy a munkaviszonyok megszüntetésének csoportos létszámcsökkentés keretei között kell megvalósulnia.

A fentiek mellett a munkáltatónak már a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szándékáról, valamint annak ütemezéséről és körülményről írásban értesítenie kell az állami foglalkoztatási szervet és ennek az értesítésnek a másolatát az üzemi tanácsnak át kell adnia. Majd a döntésről a felmondás, illetve a határozott idejű munkaviszony elszámolási viszonnyá alakításával történő azonnali hatályú felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal ugyancsak tájékoztatni kell az állami foglalkoztatási szervet.

A munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót a felmondás vagy a határozott idejű munkaviszonyt elszámolási viszonnyá alakító azonnali hatályú felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban tájékoztatnia kell. A felmondás és az azonnali hatályú felmondás a tájékoztatást követő harminc nap elteltét követően közölhető, a tájékoztatási kötelezettség megsértésével közölt felmondás jogellenesnek minősül.

Felmondási tilalmak és korlátozások csoportos létszámcsökkentés esetén

Az általános szabályoktól eltérően a munkavállalót védő felmondási tilalmak fennállását a csoportos létszámcsökkentés esetén nem a felmondás közlésekor kell vizsgálni, hanem a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés érintett munkavállalóval való közlésének idején. Így például, ha a munkavállaló a döntés közlésekor még nem volt várandós, de a felmondás közlésekor már az, a munkaviszonya jogszerűen szüntethető meg felmondással.

Ugyanez az elv érvényesül a felmondási korlátozások esetében is, azaz a felmondási idő a felmondás közlését követő napon megkezdődhet minden olyan esetben, amikor a csoportos létszámcsökkentésről szóló döntés érintett munkavállalóval való közlése esetén nem állt fenn felmondási korlátozás.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]