Díszállat és adósságrendezés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány rendeletet alkotott a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről.


 

A 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet szerint az adósságrendezésbe nem tartozó vagyontárgyakat és bevételeket az adósságrendezési kérelemhez csatolásra kerülő vagyonleltárban és a bevételek listájában elkülönítetten kell feltüntetni, de bevétel-, illetve vagyontárgy típusonként összesített adatokkal kell szerepeltetni. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor igazoltan az adósságrendezésbe nem tartozó pénzeszközöket és vagyontárgyakat, valamint az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően szerzett, az adósságrendezésbe nem tartozó bevételt és vagyont az adós, adóstárs az adósságrendezésbe tartozó forrásoktól és vagyontól elkülönítetten tartja nyilván és kezeli.

A rendelet szerint nem tartozik az adósságrendezésbe többek között  a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső

  •  háztartási és lakásfelszerelés,
  • háztartási berendezés,
  • mosógép,
  • hűtőszekrény vagy fagyasztószekrény,
  •   egyéb háztartási gép,
  •   kerti eszköz, kerti gép,
  •    kiskerti lábon álló, illetve be nem takarított termés, gyümölcs,
  •   kiskerti kertészeti eszköz, tároló eszköz,
  •   haszonállat,
  •   díszállat, kedvtelésből tartott állat,
  •   tankönyv, tanszer, könyv, folyóirat,
  •   az adóssal közös háztartásban élő kiskorú gyermek által használt, jellegénél fogva gyermek használata céljából készült játék,
  •   alapvető élelmiszer, valamint
  •   az egy naptári évre elegendő szilárd tüzelőanyag;
  •   a fűtőberendezés és annak tartozékai;
  •   az orvosi igazolás alapján az adós, adóstárs és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók gyógykezeléséhez szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Az illetékkötelezettség keletkezése

A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni – a Kúria eseti döntése.

2024. szeptember 25.

A törvényességi felügyeleti eljárás szabályozása és típusai

Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, Dr. Bodor Mária, Dr. Gál Judit és Dr. Koday Zsuzsanna által jegyzett Magyarázat a cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárásról című kiadványába.