E-licit a bírósági végrehajtásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A végrehajtók 1995 végétől szinte kizárólag elektronikus ügykönyveket használnak, ami 2002-től kötelező, 2008-ban bevezetik a végrehajtók hivatali elektronikus aláírását, 2009-től az elektronikus árverést, ahol interneten keresztül bárki számára lehetőséget nyújt ingó és ingatlanvagyontárgyak megvásárlására (www.mbvk.hu), majd ezt követi 2010. június 1-jétől az FMH eljárás, az elektronikus ügykiosztó rendszer és 2012. szeptember 1-jétől a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elindítja a Végrehajtási Iratok Elektronikus Kézbesítési Rendszerét (VIEKR). Az eljárás során a kézbesítési rendszer felhasználási szabályzata a kamarára, a végrehajtóra, az elektronikus kapcsolattartásra köteles felhasználóra külön elfogadás nélkül, egyéb felhasználóra pedig annak írásbeli elfogadásával válik kötelezővé. A cikkben szó lesz még az árverési rendszerről (EÁR), a határidőkről, a vételi ajánlattételről, az ingatlan-árverésről, az előárverezési jogról, a licitnaplóról és a kikiáltási árakról.

A felhasználók számára ingyenes elektronikus eljárás célja, hogy várhatóan rövidebb és eredményesebb legyen az eljárás?

2009-ben már olyan számot értek el a fizetéses meghagyások, ami kezelhetetlen volt, ezért 2010-ben a világon elsőként a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kifejlesztette az elektronikus fizetési meghagyás rendszerét, amely biztosítja, hogy a kérelem benyújtásától, a végrehajtás elrendelésén keresztül, a végrehajtási ügynek az illetékes végrehajtó részére történő automatikus kiosztásig az eljárás szinte kizárólag elektronikus úton folyik. Az elektronikus ügykiosztó rendszer kifejlesztésében a két kamara szorosan együttműködött. A végrehajtási ügyeknek mintegy 90%-a fizetési meghagyásokon alapul. Az elektronikus eljárás nagy előnye az, hogy lehet automatizálni az ad­minisztráció egy jelentős részét ebben az ügycsoportban, melynek eredményeként volt olyan fél, aki éves szinten addig 10 000 ügyet adott be, míg 2012-ben két hónap alatt automatikusan 12 000 végrehajtási kérelmet tudott benyújtani.

Ki igényelheti az elektronikus kapcsolattartást?

Az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, elektronikus iratba foglalt kérelmet és annak jogszabályban meghatározott mellékleteit – a kézbesítési rendszer felhasználói szabályzatának elfogadása mellett – bárki elektronikusan előterjesztheti. Fontos szabály, hogy több felhasználó is megjelölhető, aki jogosult a kérelmező nevében küldemények továbbítására és fogadására, valamit azok adatainak megismerésére. A kamara 30 napig őrzi a kézbesítési rendszerben rögzített, kézbesítendő és kézbesített iratokat, 10 évig pedig a feladás és a kézbesítés igazolásához szükséges elektronikus tértivevényeket, majd a megadott határidők elteltével törli azokat. A kéz­besítési rendszerben megjelenő dokumentumok titkosítva vannak, azok tartalmát csak a feladó és a címzett ismerheti meg. A VIEKR-hez való csatlakozás kötelező a bankok és a takarékszövetkezetek számára, az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegeinek a felkutatása iránti végrehajtói intézkedések fogadása és a végrehajtói megkeresések megválaszolása érdekében. Alapvető feltétel, hogy a felhasználó rendel­kezzen a legalább az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti fokozott biztonságú aláírás létre­hozásra képes aláírást létrehozó eszközzel, időbélyegzővel, továbbá titkosító és hitelesítési tanúsítvánnyal.

Császti Ferenc: Az elektronikus ügykiosztó rendszer kifejlesztésében szorosan együttműködtünk a közjegyzői kamarával. E-úton a jövő

 

2012. szeptember 1-jétől ingatlanok esetében megszűnt a személyes ajánlattétel lehetősége, kizárólag elektronikus úton lehet vételi ajánlatot tenni.

2009-ben még az ingatlanokat nem lehetett ki­zárólag elektronikusan értékesíteni, az elektronikus licit szakaszát az élő árverés követte, ami azt eredményezte, hogy ingatlanok tekintetében elektro­nikusan nem volt ajánlattétel. Az új jogszabállyal az ingatlanokat kizárólag csak elektronikus úton lehet árverezni, ami nagymér­tékben garantálja az árverések nyilvánosságát és tisztaságát. Azzal viszont tisztában kell lenni, hogy 90%-ban átlagos, vagy az alatti ingatlanok kerülnek értékesítésre, aminek több tízezer verseny­társa van a szabad piacon, akik akár még alacsonyabb áron kínálják az ingatlanokat. Az elektronikus árverést sem kell csodaszernek tekinteni. Lassabb és drágább lett az ügyintézés, de van egy nagy előnye, hogy lecsökkent az árveréseken az összebeszélés lehetősége. Mivel a rendszer regisztrációhoz kötött, az árverésen történő vásárlással biztosítva van az, hogy olyanok vegyenek részt az árverésen, akik személyesen be lettek azonosítva. Az EÁR honlapján bárki ingyenesen és felhasz­nálói díj nélkül megtekintheti a közzétett ingó és ingatlan árverési hirdetményeket. Amennyiben valaki részt kíván venni árverezőként, a 6000 forintos egyszeri regisztrációs díj befizetésével és az írásos hozzájárulási regisztrációt követően, használhatja a rendszer árverezők részére biztosított szolgáltatá­sait, ennek keretében aktiválási kérelmet nyújthat be a rendszeren az árverezést lebonyolító végre­hajtónál, mindezek előtt a becsérték 10%-ának megfelelő összegű árverési előleget a végrehajtó letéti számlájára be kell fizetnie. Nyilatkoznia kell arról, hogy nem minősül az árverésből kizárt személynek. Fontos, hogy a meghatalmazott ne regisztráljon be a saját nevén az árverező helyett az árverési rendszerbe, a vagyontárgy tulajdonosa ugyanis a regisztrált árverező lesz. Új szabály, ha törvény a vagyontárgyra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt előárverezési jognak kell tekinteni, mely jog átszáll a jogutódra, de szerződéssel nem alapítható és nem ruházható át. Az előárverező az árverésen árverezőként is részt vehet, melyről az árve­rési hirdetmény közzétételével vagy annak kézbesítésével szerezhet tudomást. A végrehajtó az árverezett ingóságnak a rendelkezésre álló adatok szerinti leírását és az ingóságról készült képfelvételt a hirdetménnyel együtt 30 ­napig közzéteszi az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában is. A vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan rögzíti, és egyidejűleg közzéteszi az árveréshez tartozó licitnaplóban. Nem teszi közzé a vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer, ha az nem haladja meg legalább a licit­küszöb összegével az előzőleg közzétett vételi ­ajánlatot, és akkor sem, ha nem éri el a becsérték 35%-át. Ha az árverező vételi ajánlatának közzé­tételét követően az EÁR újabb vételi ajánlatot tesz közzé a licitnaplóban, lehetőség nyílik a licitálás befejezésére, az árverező kérelmére a végrehajtó 3 munkanapon belül intézkedik az árverési előleg átutalási költséggel csökkentett részének vissza­utalásáról. A beérkezett előlegek nyomon követése, azok visszautalása, valamint az aktiválási, aktiválás-megszüntetési kérelmek figyelése többletköltséget és jelentős adminisztratív terhet jelent a végrehajtói irodáknak, mivel a munkatársainknak folyamatosan figyelnie kell az árverési rendszert. Az elektronikus ingóárverés az árverési hirdetmény közzétételét követő 30. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart, azzal, hogy ha az árverés befejezését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az ár­verés időtartama ezen vételi ajánlattételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig. Az árverés befejezésének időpontjában az elektronikus árverési rendszer a licitnaplót automatikusan lezárja és közzéteszi abban a lezárás időpontját. Az árverés sikertelensége esetén a második árverést az első árverésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megtartani azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet. Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő annak megkezdése előtt befizette (vagy átutalta) a vételárat, továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget. Ha az ingóságot nem sikerült a következő elektronikus árverésen értékesíteni, és azt a végrehajtást kérő nem vette át, a végrehajtó olyan ingóság esetében, amelynek őrzése vagy tárolása biztosított, újabb elektronikus árverést tarthat, ahol a vételár már korlátlanul leszállítható.

Miként zajlik az elektronikus ingatlanárverés?

Az árverés az árverési hirdetmény elektronikus ­nyilvántartásában történő közzétételét követő 60. napnak a végrehajtó által meghatározott, 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Ha az árverés befeje­zését megelőző öt percen belül újabb vételi ajánlat érkezik, az árverés időtartama ezen vételi ajánlat­tételtől számított öt perccel automatikusan meghosszabbodik az utolsó vételi ajánlat megtételét követő ötödik perc végéig. A végrehajtó felhívja a nyertes vevőt, hogy az árverési jegyzőkönyv aláírása céljából fáradjon be a végrehajtó irodájába a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül, mert ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. A vételár megfizetésére halasztást a végrehajtó az árverési jegyzőkönyv aláírása során adhat. Az árverés sikertelen, ha nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének 50%-át vagy lakóingatlan esetében a 70%-át, vagy az árverési vevő az árve­rési jegyzőkönyvet nem írta alá, illetve nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül (max. 2 hónap). Szintén új szabály több végrehajtást kérő esetén a második sikertelen árverést követő elektronikus átvételi eljárás, melynek során a végrehajtást kérők a vételi ajánlatok megtételére vonatkozó szabályok szerint tehetnek átvételi ajánlatot. Az átvételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer az átvételi ajánlat összegével, a közzététel időpontjával és az átvételi ajánlatot tevő végrehajtást kérő nevének (elnevezésének) feltüntetésével teszi közzé a ­licitnaplóban. Az elektronikus átvételi eljárás az átvételi hirdetmény közzétételétől számított 15. napnak a végrehajtó által meghatározott 8 és 20 óra közé eső órájáig tart. Az átvételi ár 50%-ának megfelelő összeget be kell számítani a végrehajtást kérő követelésébe. A végrehajtást kérő az átvételi ár fennmaradó 50%-át, továbbá ha a követelésének összege nem éri el az átvételi ár 50%-át sem, úgy az 50%-áig terjedő különbözetet is köteles az árverési vevőre nézve irányadó szabályok szerint befizetni, melyből a végrehajtási költségek és több végrehajtást kérő esetén a többi végrehajtást kérő követelésének kielégítését követően részesülhet. Az utóbbi szabályozás bevezetésével több végrehajtást kérő esetén kiüresedett az ingatlan átvételének jogintéz­ménye, hiszen a végrehajtást kérő az árverésen sokkal kedvezőbb feltételekkel szerezhet tulajdont, mint az átvétel során. Az új szabályozás bevezetése csak az eljárást lassítja, valamint további felesleges adminisztrációs terhet jelent. Ha a végrehajtást kérő nem vette át az ingatlant, a végrehajtó az átvételi ajánlatok megtételére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt a rendszerben.

Császti Ferenc
1987-től végrehajtó, 1995-től önálló bírósági végrehajtó. 1990-ben alapító tagja a Bírósági Végrehajtók Egyesületének, 1991–1994 között a Bírósági Végrehajtók Egyesülete elnökségének tagja. 1994-től a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezető alelnöke. Részt vett az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) és a 2000. évi CXXXVI. törvény (Vht. novella) kodifikációjában. A Vht. novella alapja az általa 1999-ben jegyzett „Észrevételek a Vht. problematikájára” című tanulmány volt. A Bírósági Végrehajtási Szakvizsga Bizottság tagja. A PTE ÁJK végrehajtási jogi szakokle­veles tanácsadója és a végre­hajtói szakjogász szakirányú tovább­képzéseinek oktatója. 1995-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át „érdemes és eredményes munkás­sága elismeréséért”.

Meddig lehet szüneteltetni az árverezést?

Az árverés mindaddig szünetel, amíg az ingatlanra vételi ajánlatot tenni kívánó árverező nem kéri felhasználói nevének és jelszavának aktiválását, vagy a végrehajtást kérő a hirdetmény közzétételétől számított 3 hónap elteltével újabb árverés kitű­zését nem kérte. A harmadik árverést követően tartott újabb árverésekre is a második árverés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a kikiáltási árat lakóingatlan esetén is a becsérték 50%-áig lehet leszállítani. Ha az utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt és nincs folyamatban újabb kitűzött árverés, vagy egyébként a végrehajtás érdemi befe­jezésére került sor, végrehajtó törli a hirdetményt.

Tavaly 2800 ingatlant adtak el és 35 000 árverés lett kitűzve. A statisztikai adatokat nézve megállapítható, hogy 2009 óta a végrehaj­tási ügyek száma jelentősen megnövekedett. A gazdasági válság bekövetkezte mellett mi a valós ok?

2009-ben a jelentős visszaélések miatt megszűnt az azonnali beszedési megbízás jogintézménye. Jelenleg az eljárás a végrehajtási intézmény kere­tein belül történik bírósági átutalási végzéssel vagy a végrehajtónál hatósági átutalással, ami a gazdálkodó szervezetek esetében ingyenes és költségelőleget sem kell fizetni, hogyha az adós gazdálkodó szervezetnek ismert a bankszámlaszáma. További emelkedéshez vezetett az a tény, hogy az elektronikus fizetési meghagyásokkal párhozamosan a bíróságok is folyamatosan dolgozzák fel a hagyományos fizetési meghagyás során felgyűlt hátralékokat, amely gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a szokásos ügyérkezés duplájával kell számolni. Pozitív jel, hogy a növekedés az utolsó negyedévben lelassult. 2012-ben szervezetünkhöz 478 000 új végrehajtási ügy érkezett, ezzel szemben 561 000 ügyet sikerül lezárnunk, mely alapján látható, hogy sikerült megbirkózni a feladattal. A végrehajtás az igazságszolgáltatás mostohagyereke. Akkor jövünk rá, hogy milyen fontos, amikor abba a pozícióba kerülünk, hogy szeretnénk érvényesíteni valamilyen jogunkat és az békés úton nem megy.

A cikk az Ügyvédvilág 2013 áprilisi számában is olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Személyes adattal visszaélés

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című kiadvány a büntető anyagi jog egészét átfogó nagykommentár, mely teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására. A nagykommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns, elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. Az alábbiakban a személyes adattal való visszaélésről szóló 219. § és a közérdekű adattal való visszaélésről szóló 220. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Szomora Zsolt.

2023. január 31.

Az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának veszélyhelyzeti szabályai

Köztudott, hogy korábban a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború kitörése okozta társadalmi és gazdasági helyzet, és az ezzel együtt járó igen magas infláció nehéz helyzetbe sodorta az építőipart, az építési anyagok ára az utóbbi időkben extrém módon megemelkedett. Ez az építőipar szereplőit rendkívül nehéz helyzetbe hozta, az építési termékek áremelkedését az építési vállalkozók, kivitelezők egyedül nehezen vagy egyáltalán nem tudják viselni, és ez a már megkötött szerződések teljesítését veszélyezteti.