Meritum: hiánypótló kiadvány az ügyészségnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hiánypótló munka jelent meg a szakkönyvpiacon „Az ügyészek nagy kézikönyve” címmel. A csaknem 1700 oldalas kiadvány egy munkában foglalja össze az ügyészek hivatali működése szempontjából elengedhetetlen ismereteket, és ezeket gyakorlati módon, más jogterületekre való kihatásait megmutatva ismerteti. A kézikönyvet, amely segítséget jelenthet ügyészek és ügyészségi alkalmazottak számára egyaránt, ünnepélyes sajtótájékoztató keretében mutatta be a könyv két szakmai szerzője, Polt Péter és Varga Zs. András, valamint a könyv lektora, Vókó György és a kiadói főszerkesztő Csizner Ildikó.


„Külön öröm számomra, hogy éppen június 10-én, az ügyészség napján jelent meg ez az egyedülálló mű, amelyhez hasonló korábban a modern magyar ügyészség elmúlt 142 éves történetében még nem született. Az ügyészek nagy kézikönyve valóban átfogja az ügyészi szervezet teljes skáláját,segítségére lehet minden ügyészi alkalmazottnak, emellett azonban tankönyvként és ismeretterjesztő anyagként is megállja a helyét. Azt kell mondanom, hogy egy izgalmas mű, amelyen azbis érződik, hogy a szerzők foglalkozásukat valóban hivatásuknak is érzik és szeretik a szakmájukat.” – mondta el Polt Péter legfőbb ügyész a sajtótájékoztatón, amelyen az ügyészek számára hiánypótló „Az ügyészek nagy kézikönyve” című kötetet mutatták be. A kiadvány a CompLex Kiadó gondozásában jelent meg.

Az eseményen elhangzott: a 21 szerző által összeállított kötet egy meritum, amely egyedülálló műfajként meghatározó szerepet tölt be a könyvpiacon, hiszen amellett, hogy egybegyűjti az ügyészi terület minden ismeretanyagát, összekapcsolja az elméletet a gyakorlati tudnivalókkal. Mindezt közérthető stílusban teszi olyan magyarázatokkal, amelyek segítik a mindennapi gyakorlatba átültetni az ügyészek elméleti tudását. A megjelent kézikönyvben ráadásul ikonok (piktogramok) segítik az egyes témakörök előtt a jobb megértést, jelölik a más szakterülettel az összefüggéseket, illetve szabályzatmintákat és iratmintákat is tartalmaz a könyv.

Az ügyészek nagy kézikönyvéből az ügyészek általános szervezeti és igazgatási kérdéseinek bemutatása után az olvasó találkozhat többek között a szolgálati viszony kérdésével, az ügyészek jogainak és kötelezettségeinek bemutatásával, de az ügyészi nyomozás és nyomozás-felügyeleti tevékenységgel, a büntetés végrehajtás ügyészi törvényességi felügyeletével és a nemzetközi együttműködésekkel is az ügyészi területen belül.

A sajtótájékoztatón Varga Zs. András a szerzők szakmai ismetét és munkájuk eredményét méltatta. Kiemelte: az Európai Unión belül útjára indított bűnügyi együttműködés felerősítette a tagállamok ügyészi szervezetei működésének megismerése iránti igényt; e folyamatban a megjelent kiadvány egy jelentős mérföldkőnek tekinthető.

Professzor Vókó György elmondta, hogy számára a szakma csúcsát jelentette a meritum lektorálása, hiszen mindvégig azt érezte, hogy nemcsak a mának írták a könyvet, de a jövőnek is. „Jó dolog önmagunkon túlmutató ügyeken munkálkodni” – emelte ki az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója.

A kiadvány a CompLex Kiadónál megrendelhető.

A CompLex Kiadó a holland Wolters Kluwer csoport tagja, az ugyvedvilag.hu kiadója.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Az ítélet kiegészítése

Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.