Jogban emberközelben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„A saját bőrömön tapasztaltam, hogy nőként, roma nőként hogyan kell függetlenné és erőssé válni. Ha az ember olyan környezetből jön, ahol nem adott a nyugodt, kiegyensúlyozott élet, akkor az oktatás az egyetlen út, amin keresztül megvalósíthatja az álmait” – fogalmaz az Ügyvédvilágnak adott interjújában dr. Dinók Henriett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének fiatal kutatója.

A romák jogi helyzete és az esélyegyenlőség a két fő téma, ami a kutatómunkád része is. Nem nagy a nyomás rajtad? Tudatosan választottad, hogy romaként a romák sorsával foglalkozol?

Az elején azt hittem, hogy külön tudom választani a büntetőjogot és a civil roma énemet, de nem lehet. Általános iskolás korom óta jogi pályára készültem és azt hiszem nagyon megtaláltam benne az elvárásaimat, vágyaimat, számításaimat. A kezdetekben nem is sejtettem, hogy a jogi szakma mivel jár, de időközben nagyon megszerettem, mondhatni szerelmes lettem ebbe a szakmába. A büntetőjogot kivételesen szeretem. Soha nem akartam elnyomni a származásomat. Újpesten nőttem fel, lakótelepi iskolába jártam, és mindig megvolt az a szerepkonfliktus, hogy nem akarom beskatulyázni magam, de nem tudtam, hogy hová tartozom tulajdonképpen. Én vagyok az első diplomás a családban, a nagyszüleimnek még a 8 általános iskolája sincs meg, a szüleim is csak szakmunkásképzőt végeztek. Ők is tovább szerettek volna tanulni, de nem volt meg a lehetőségük – éppen ezért mindig támogattak és ösztönöztek. A családi háttér nagyon fontos, otthonról állandó támogatást kaptam, és azt gondolom, hogy minden gyermek életében nagyon fontos, hogy egy mentor, szülő, tanár ott legyen mögötte, aki segíti, megsimogatja a fejét, biztatja. A felnőtt életemben is mindig voltak támogatóim. 18 éves korom óta próbálom magamat eltartani és a családomat segíteni. A kutatómunkám során az elmúlt hónapokban főleg a gyűlölet vezérelte bűncselekményekre fókuszáltam. Olyan eseteket is szeretnék feldolgozni, amelyek nem jutottak el a bírói szakba ezzel a minősítéssel. Rendszeresen járok ki külföldre külön­féle szakmai továbbképzésekre. Nemrég 6 hetet töltöttem az Amerikai Egyesült Államokban, ahol közösségszervezéssel foglalkoztam, civil szervezeteket látogattam, szabad időmben pedig az ottani háromcsapás-szabályozásról olvastam. A közelmúltban Londonban a gyűlölet-bűncselekmény monitoring trénerképzésen vettem részt, amely nagyon inspiráló volt. A hivatalos statisztikák szerint elvétve vannak gyűlölet-bűncselekmények Magyarországon, ami irreális. Általában másképp minősítik ezeket a bűncselekményeket. A hazai jogalkotásról megállapítható, hogy a jogalkotó többnyire a társadalmi viszonyokat megfelelően követve alakította a szabályozást. A problémát leginkább a jogalkalmazás terén látom. A látencia nem csak a bejelentések, eljárások kezdeményezésének gyakori elmaradása miatt számottevő. Részben téves adatvédelmi előírásokra hivatkozva, részben a bizonyítás könnyebb útját választva, vagy az indítékot fel nem ismerve más bűncselekményként történő minősítést alkalmazva, a nyomozóhatóságok, a vádhatóság és a bíróságok szinte soha nem alkalmazzák a „közösség tagja elleni erőszak” tényállását. A hazai jogalkalmazók nincsenek felkészülve, hogy megfelelően alkalmazzák azokat a tényállásokat, amelyek a gyűlölet-bűncselekményeket képezik. Emellett például nem áll rendelkezésre semmiféle kimutatás, hogy az egyes aljas indokból elkövetett bűncselekmények esetében mely esetekben értékelték az elkövető rasszista motivációját.

Tény, hogy határozottan fel kell lépni a rasszizmus ellen, de megfelelően tudják a hatóságok kezelni a rasszista motivációjú bűncselekményeket?

A rendőröknek és az ügyészeknek különleges képzést kellene kapniuk a rasszista motivációjú bűncselekmények kezelésére, akár csak kisebb szakmai továbbképzések formájában; fontosak lennének legfőbb ügyészi, országos rendőrfőkapitányi utasítások, így a hierarchizált szervezetek munkatársait arra ösztönöznék, hogy alkalmazzák ezeket a hatályos jogszabályokat – végső soron további jogalkotói fellépés is javíthatna a kialakult helyzeten. Persze alapvető jelentősége van a társadalmi és szakmai érzékenység növelésének, valamint a közvélemény tájékoztatásának is; fontos, hogy felhívják a figyelmet a rasszizmus elleni fellépés fontosságára, annak jogi eszközeire.

Dr. Dinók Henriett: „A kutatómunkám során főleg a gyűlölet vezérelte bűncselekményekre fókuszáltam”

Fotók: Balkányi László

 

A Romaversitas Alapítvány hallgatójaként önkéntes munkát is végzel és a legjobb barátaid is innen kerültek ki.

A Romaversitas Alapítványnál 2006 óta vagyok ösztöndíjas, ez idő alatt a CompLex Kiadó Kft. is támogatta az alapítványt, így tőlük is sok szakmai segítséget kaptam könyvek, jogtár formájában. Az alapítványnak köszönhetem, hogy befejeztem az egyetemet. Hálás vagyok nekik, és úgy érzem, hogy nem kötelezettségként, de az alapítvány jelenlegi és jövőbeli hallgatóinak a munkám során vissza kell adnom mindazt, amit kaptam. Az alapítvány PhD-hallgatójaként ez is szerepkonfliktus, hogy egy kicsit másképp tekintenek rám a diákok. Örülök, amikor segítséget kérnek szakdolgozatírás kapcsán, vagy kikérik a szakmai véleményemet. Rendkívül erős közösségként működünk, 51 hallgatónk van minden évben különböző szakmákból, a közös óráinkon fejvadászok tanítanak meg professzionális önéletrajzot készíteni, próba-állásinterjúkon veszünk részt, és vannak identitáserősítő és cigány társadalomtörténet óráink is. Az alapítvány jelenlegi vezetőjével, Daróczi Gáborral kuratóriumi tagok vagyunk az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványban, ahol a roma gyermekek oktatási integrációjának fontosságáért állunk ki. Például tavaly közösen eljuttattunk egy levelet Viviane Reding EU ­Biztoshoz, kérve, hogy az EU ne finanszírozzon szegregált iskolai fejlesztést. Nagy problémának látjuk, hogy a stratégia hallgat a szegregáció kérdéséről, a kormány a romastratégiában se pro, se kontra nem foglalt állást. Jogi eszközökkel harcolunk az iskolai szegregáció ellen, hogy ne maradjanak a cigánygyerekek elkülönítve az iskolákban. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megjelenését követően volt egy kerekasztal-beszélgetés is, ahol kifejtettem a véleményemet, miszerint a roma gyerekek iskolai szegregációja elfogadhatatlan, biztosítani kell valamennyi gyermek számára a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést.

Azért is foglalkozol oktatásüggyel, mert ebben látod az utat?

A saját bőrömön tapasztaltam, hogy nőként, roma nőként hogyan kell függetlenné és erőssé válni. Ha az ember olyan környezetből jön, ahol nem adott a nyugodt, kiegyensúlyozott élet, akkor az oktatás az egyetlen út, amin keresztül megvalósíthatja az álmait.

Az Amerikai Kereskedelmi Kamara által létrehozott AmCham Női Kiválósági díj, melynek mottója 2012-ben a fiatalság volt – a közel 50 jelölt pályázóból az 5 döntős közé kerültél, ami azt tükrözi, hogy a munkád kapcsán sikeres vagy és példát mutatsz a többi nőtársadnak.

Meglepett, hogy egyáltalán jelöltek, majd behívtak a második körre is. Megtiszteltetésnek veszem, hogy felfigyeltek rám, eljutottam a döntőig, és megbecsülik a munkámat. Ahhoz, hogy egy nő sikeres legyen szakmailag, sok minden szükséges. Fontos, a biztos családi háttér, kell hozzá egy nagy adag szerencse, és hogy legyen mögötte valaki, aki lelkileg és professzionálisan is támogatja. Nagyon ritka az, aki önerőből, támogatás hiányában messzire eljut. Mindenkinek szüksége van segítségre. Nem is várható el egy embertől, hogy annyira erős legyen, hogy támogatás nélkül valósítsa meg az álmait.

Sokan azt mondják, hogy az elmúlt években aktivistává léptél elő. Te miként defi­niálnád magad?

Én úgy gondolom, hogy szót emelek, ha valamivel nem értek egyet. Fontosnak tartom, hogy a fiatal roma egyetemisták megnyilvánuljanak közéleti kérdésekben, mert ők azok, akik szót emelhetnek például az ország elmaradott részein, mélyszegénységben, embertelen körülmények között élőkért. Nagyon sokszor kiszámíthatatlanul alakult az életem, többször olyan munkákat kaptam, amire nem számítottam, de az ember, amíg ki nem próbálja, addig nem tudja, hogy szereti-e. A jövőben szeretnék a tudományos életben maradni, de szükségem van a gyakorlati munkára is. Örülök, hogy az akadémiai feladataimat be tudom csatolni a többi szerepemhez és ezáltal a szakmai életem teljes egésszé válik. Fontolgatom azt is, hogy még egy szemesztert külföldön tanuljak. Hosszú távra nem tervezem a külföldön élést, mert ragaszkodom Magyarországhoz. Az elkövetkezendő években a gyűlölet vezérelte bűncselekményekre szeretnék nagy hangsúlyt fektetni, a PhD-dolgozatomban is nagyon sok általam feltérképezett esetet szeretnék feldolgozni.
 

 

Dr. Dinók Henriett

2010-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel diplomázott. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Ügyvédjelöltként a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodában dolgozott. 2005-től az Újpesti Roma Kisebbségi Önkormányzat önkéntese, 2006-tól a Romaversitas Alapítvány ösztöndíjasa. 2008-ban esélyegyenlőségért és cigányokért dolgozó civil szervezetek, köztük a European Roma Rights Center és a Helsinki Bizottság munkájában is részt vett. 2009–2010 között az Autonómia Alapítvány ösztöndíjas gyakornoka, majd később munkatársa. 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének fiatal kutatója. A ROMED European Training Programme interkulturális mediátora és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kuratóriumi tagja. Számos publikáció szerzője. Szabadidejét a családjával és a barátaival tölti, olvas, sportol. Érdekli a gasztronómia. 10 évig zongorázott. Folyékonyan beszél angolul. Szívesen viseli Varga Erika divattervező, a Romani Design létrehozójának ruháit, mely ötvözi a modern stílust és a tradicionális roma motívumokat. 2010 óta tanácsadóként segíti többek között a Work Out Service Kft., illetve az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda munkáját.

Az interjú  az Ügyvédvilág 2013. áprilisi számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Alkotmányossági óvást emelt Romániában két villamosenergia-termelő az ágazatra kivetett extraprofitadó ellen

Alkotmányossági óvást emelt Romániában két, magántulajdonban lévő, megújuló villamos-energiát termelő cég azok ellen a jogszabályok ellen, amelyek 80 százalékos extraprofitadó befizetésére kötelezik a villanyáram megawatt-óráját 450 lejnél (36 ezer forint) drágábban értékesítő villamosenergia-termelőket és kereskedőket – közölte kedden a News.ro hírportál.