Ég a gyertya, ég


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Amnesty International szimbóluma a szögesdróttal körülvett égő gyertya, melynek küldetése, hogy eljusson a lángja a világ legsötétebb pontjaira is, és felhívja a figyelmet a kínzás, a kivégzések, a politikai és lelkiismereti foglyok bebörtönözésére. A mozgalom 1961-ben Peter Benenson angol ügyvéd kezdeményezésére indult, aki egy cikket jelentetett meg az Observer című londoni újságban „Az elfelejtett foglyok” címmel ama két portugál diák bebörtönözéséről, akiket 7 év börtönre ítéltek, mert egy lisszaboni bárban a szabadságra koccintottak és arra kérte az olvasókat, hogy levélben követeljék a portugál kormánytól az egyetemisták szabadon bocsátását. Innentől kezdve a gyertya meggyulladt, levelek és adományok tucatjai érkeztek meg a világ börtöneibe és munkatáboraiba, amelyben az emberek a politikai és lelkiismereti folyok elengedésére szólították fel a kormányokat. A kampányból mozgalom lett, mára már a nemzetközi fórumok természetes résztvevője, és 2, 8 millió támogatóval több mint 150 országban tevékenykedik. Az idén 51-dik évfordulóját ünneplő Amnesty International minden kormánytól, pártpolitikától, vallástól, gazdasági érdekeltségtől független, tagjai anyagi támogatásából és közadományokból tartja fent magát.


Az Amnesty International Magyarország idén ünnepli fennállásának 22-dik évfordulóját. Milyen célokat tűzött ki a szervezet maga elé?

Az Amnesty International a nemzetközi szolidaritáson alapuló nemzetközi mozgalom, amelynek a fő célkitűzése, hogy az Európai Egyetemes Jogok Nyilatkozatában foglalt jogok mindenkire mindenhol érvényesek legyenek.

Próbáljuk kitölteni azt az űrt, ahol a hatalmon lévő politikusok nem tesznek meg mindent az emberi jogok érvényesülése érdekében.

Az Amnesty International Magyarország a politikai, a lelkiismereti foglyok, a halálbüntetés és a kínzás ellen emel szót, az utóbbi időben a világban tomboló súlyos emberi jogi helyzet megkövetelte azt, hogy a gazdaági, szociális és kulturális jogok terén is elkezdjen tevékenykedni. A témákat megelőzi egy alapos kutatás, ami néha több hónapos terepmunkát jelent. Az Amnesty International 2011. január 1-jén egy ajánlást nyújtott át az Európai Unió soros magyar elnökség részére, melyben a romák elleni erőszakra, a diszkriminációra, a nők elleni erőszakra, az emberi jogok tiszteletben tartására, a bevándorlás és menekültügyekre, a családon belüli erőszakra hívta fel a figyelmet és felszólította a magyar elnökséget, hogy tegyen lépéseket e problémák megoldásában, emelje fel a szavát és érjen el kézzelfogható eredményeket ennek érdekében.

Erős Európát csak akkor lehet építeni, ha az emberi jogokat fokozottan tiszteletben tartják. Magyarország az antidiszkriminációs törvénykezések tekintetében az első volt az EU-n belül, aki a fogyatékkal élők jogairól szóló nemzetközi egyezményt ratifikálta.

Az Amnesty International indítványozta azt is, hogy indítson egy nemzetközi kötelezettségekkel összhangban lévő figyelemfelkeltő kampányt, amely bevonja a jogalanyokat is.

Sajnos a bevándorlás és menekültügy területén az EU nem tartja tiszteletben a menedék igényléséhez és az abból származó védelemhez és az emberséges bánásmódhoz való jogot.

Fontosnak tartjuk, hogy az EU bevándorlási politikája az egyének védelmére épüljön és magába foglalja a nemzetközi és uniós emberi jogok, a menekültügyi törvények és normák egyidejű tiszteletben tartását és mércéül szolgáljon az EU egységes külpolitikája számára.

Az Amnesty International 2010 novemberében egy jelentést adott ki az erőszakos támadásokról a romák ellen Magyarországon, melyben felhívta a figyelmet a rasszista indíték kivizsgálására.

A roma diszkrimináció tekintetében Európaszerte az Amnesty International küzd a romákat ért folyamatos diszkrimináció ellen és annak hatékony felszámolásáért.

Magyarország előszeretettel beszél a romák felzárkóztatásáról, mi viszont fontosnak tarjuk azt, hogy a diszkriminációt megszüntessük. A magyar hatóságok nem ismerték fel és nem léptek fel hatékonyan a romák elleni erőszak ellen, többek között azzal, hogy elmulasztották az esetleges rasszista motiváció kivizsgálását.

Azt érezzük, hogy nem értik, amikor a gyűlöletbeszéd következményeiről beszélünk. Aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy a félelem is szerepet játszhat abban, hogy a gyűlölet-bűncselekményeket kevesen jelentik be Magyarországon. Ennek érdekében közzé kell tenni az adatokat, hatékonyabbá kell tenni az adatgyűjtést, figyelembe kell venni a romák érdekeit és az áldozatoknak biztosítani kell a megfelelő támogatást, segítséget, jogorvoslatot.

Azt szeretnénk elérni, hogy a rasszista indíték önálló tényállásként szerepeljen a Büntető Törvénykönyvben, valamint, hogy az új Btk. tartalmazza az előítéletből fakadó rongálás és zaklatás tényállását. ami nagy lépés lenne és külön örülnénk, ha ez az Amnesty International kutatása miatt is születne meg.

Ki dönt a bűncselekmény jogi minősítéséről?

Elsőként a rendőrség, utána az ügyészség. Az AI értesülései szerint nincsenek speciális egységek az ügyészségen belül, amelyek külön a gyűlölet-bűncselekménnyel foglalkoznának, és ezzel kapcsolatban az ügyészek sem részesülnek gyakorlati képzésben, valamint nincsenek ilyen kompetenciával rendelkező speciális egységek a rendőrségen belül sem.

A büntető igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai miatt a magyar hatóságok elmulasztják megtenni a szükséges lépéseket a romák elleni erőszak megakadályozására, valamint az ez ellen való hatékony fellépés érdekében?

Igen. Jelenleg ugyanis nincs még meg az az elengedhetetlen szakosodások, amely hatékonyabbá tenné a megelőzést. Szükség lenne pl. olyan, előíteletből fakadó bűncselekményekkel kapcsolatos adatgyűjtésre, amelyből meg lehet állapítani a trendeket, hogy mely csoportokat ér ilyen támadás, mert akkor sokkal felkészültebben lehetne kezelni és megelőzni az ilyen eseteket. Felkészültebben menne a bűnmegelőzés és a hatékony nyomozás, ha a rendőrségen belül lenne egy speciális egység, akik ráadásul rendszeres képzésben részesülnének.

Az Amnesty International nagyon jó példa arra, hogy bárki tehet azért, hogy az emberi jogok érvényesüljenek. Ha csak azt vesszük figyelembe, hogy a szervezet 1977-ben Nobel-békedíjat kapott, akkor bátran kijelenthetjük, hogy van eredménye a tevékenységüknek. Nemrég készült el az éves jelentésük, amely az emberi jogi helyzetéről ad számot. Mi jellemezte az elmúlt egy évet?

Változás, bátorság, konfliktus és tüntetések – ezek jellemezték az elmúlt évet. A 2011-es év emberi jogi mérlege: felemelő és reményt adó a jogaikért tömegesen kiálló emberek változásokat hozó ereje – de kijózanító a kormányok kegyetlensége, illetve a nemzetközi közösség közönye, képmutatása és megalkuvása. Rengeteg ember csatlakozott hozzánk, amikor a médiatörvény, az erőszak, a diszkrimináció, a rasszizmus ellen, illetve az emberi jogok, a vallásszabadság betartása, a nemi egyenjogúság, a lakhatáshoz való jog tiszteletben tartása mellett figyelemfelkeltő tiltakozásokat, tüntetéseket tartottunk.

Azon is dolgozunk, hogy minél több emberben felkeltsük a szolidaritás érzését és elérjük azt a gondolkodásbeli változást, hogy minél többen támogassák közös ügyeinket. Világszerte nagyon sok önkéntes, aktivista és gyakornok dolgozik a szervezetben, nálunk 6 alkalmazott, 4 gyakornok, 11 önkéntes tisztségviselő és rengeteg aktivista, önkéntes. 20 önkéntes szakemberünk pl. emberi jogi képzéseket tartanak középiskolákban, fesztiválokon.

Próbálunk mindenfajta eszközt megragadni, hogy változást érjünk el, a munkánknak hasznos eredménye legyen és megbecsüljenek minket, hisz emberi jogaink érvényesítése nem csak Magyarországon, hanem világszert közös érdekünk.

Mit üzennek a világ kormányainak?

Akkor válhatnak az állampolgáraik támogatását kivívó állami vezetőkké, ha véget vetnek a képmutatásnak, és komolyan veszik az emberi jogi és nemzetközi kötelezettségeiket. Helyezzék a jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartását, illetve a béke megőrzését a profit, a politikai érdekek és a status quo fenntartása elé. Csak így lehet igazságosabb, egyenlőségre és méltóságra épülő társadalmakat és nemzetközi közösséget kialakítani. Magyarországnak és a többi kormányzatnak is fel kell ismernie, hogy bármiféle fejlődés csak jogbiztonsággal és az emberi jogok tiszteletben tartásával lehetséges, amelyhez elengedhetetlen a hátrányos megkülönböztetés és a korrupció felszámolása, illetve a felelősségre vonás elmaradásának orvoslása. Az Amnesty Internationalnak világszerte az a célja, hogy 2012-ben az államok felelős nemzetközi szereplőként írják alá a minden hagyományos fegyverzetre és lőszerre kiterjedő Fegyverkereskedelmi Egyezményt, amely biztosítaná, hogy nem adnak el fegyvereket olyan szereplőknek, akik azt jogsértésekre használják fel.

Az olvasóknak pedig azt üzenem, hogy ha kicsit is fontos nekik az, hogy minél több ember élvezhesse jogait, támogassák szervezetünket akár pusztán havi 2 kávé árával vagy legyenek részesei e nemzetközi mozgalomnak, de minimum lájkoljanak minket, hogy ők is részesei legyenek az emberi jogok érvényesítésének.

 

 

www.amnesty.hu

http://amnestyblog.net/

http://www.facebook.com/Amnesty. International.Magyarorszag


Kapcsolódó cikkek

2022. január 19.

Emberi jogok az EJEB gyakorlatában V. – A magánélethez való jog

Élethez való, tisztességes eljáráshoz való jog, mozgásszabadság, kártalanításhoz való jog bírói hiba esetén – csak néhány olyan fogalom, amely jelen műben kibontásra vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Emberi jogi kézikönyv az EJEB gyakorlata alapján című kiadványban Dr. Dudás Dóra Virág egészen az alapoktól építi fel az Emberi Jogok Európai Egyezményének megismerését, rendszerét, kialakulási körülményeit, fejlődését, alapértékeit és fókuszát, kikényszerítési mechanizmusát, azt, hogy az Egyezményt hogyan kell alkalmazni. Betekintést nyújt a strasbourgi bíróság szerepéről és működéséről, továbbá elmélyül az abszolút, erős, minősített, gyenge, kiegészítő jogok magyarázatában. Az alábbiakban a műnek a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joggal foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.

2022. január 19.

A compliance helye a szervezet belső kontrolljai között

Cikksorozatunkban a compliance témakörét járjuk körbe, általánosabb és konkrétabb témák bemutatásával. Az első részben a compliance fogalmának definiálására és e funkciónak a szervezet belső kontrolljai közötti elhelyezésére teszünk kísérletet.