Elfogadták az ESG törvényt – fenntartható finanszírozás, vállalati felelősségvállalás Magyarországon is


A fenntarthatósági szempontok egyre átfogóbban jelennek meg a vállalati szférában, így már azon sem lepődhetünk meg, ha a gazdaság különböző, környezetvédelemhez és szociális szférához látszólag alig kapcsolódó szegmenseiben bukkannak fel ilyen elvek és szabályok.


Releváns jogszabály:


Valójában azonban egy nagyon is logikus folyamat ért célba azzal, hogy az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról 2022/2464/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) szabályainak átültetése érdekében az országgyűlés tegnap elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/6070. törvényjavaslatot (a továbbiakban: törvény).

Az új rendszerről általánosan

A szabályozás kiterjed valamennyi nagyvállalatra, továbbá valamennyi, szabályozott piacon (tőzsdén) jegyzett kis- és középvállalatra, így ennek keretében jelentéstételi kötelezettség hárul rájuk, amelyet először a 2024. január 1-én vagy azt követően kezdődő üzleti évre vonatkozóan kell teljesíteniük.

A jelentés többek között környezeti, társadalmi, emberi jogi, illetve irányítási kérdésekkel foglalkozik, tehát erősíti a törvény hatálya alá tartozó vállalatok fenntarthatósági szempontú működését. Az irányelv révén első alkalommal kerül bevezetésre európai uniós szintű könyvvizsgálói (bizonyossági) követelmény a fenntarthatósági jelentéstételi információkra vonatkozóan.

Új ESG (Environmental, Social, Governance) szempontrendszer jön létre, amely egy olyan vizsgálati rendszert jelent, amelyben az egyes vállalatok működése fenntarthatósági és felelősségvállalási tényezők szerint objektíven vizsgálhatóvá válik.

A törvény feladatokat telepít az állam részéről a gazdaságfejlesztésért felelős miniszterre (a továbbiakban: miniszter) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára (a továbbiakban: Hatóság), a vállalkozásokra, illetve köztük a közbülső térben egy új tanúsítási, minősítési és tanácsadói struktúra épül fel.

Az állami oldal

A miniszter főleg szakmai irányítási, koordináló és felügyelő feladatokat lát el közvetlenül. Tevékenységét kiegészíti a tanácsadó testületként működő ESG Akkreditációs Bizottság.

Egyes feladatok ellátása delegáltan, a vállalkozásfejlesztési ügynökségként működő IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon keresztül valósul meg, így az támogatási programokat indít, ESG tanácsadói képzéseket szervez, akkreditálja a hazánkban ESG tanácsadókat oktató intézményeket, továbbá nyilvántartást vezet az ESG tanácsadókat oktatókról.

Az új rendszerben a Hatóságot sokrétű szerep jellemzi. Nyilvántartást vezet az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalkozásokról, az ESG tanúsítókról, az ESG biztosítókról. Akkreditálja a Magyarországon bejegyzett ESG tanácsadókat, az ők ESG beszámolóra vonatkozó bizonyossági véleményadási (a továbbiakban: ESG tanúsítvány) tevékenységüket, a fenntarthatósági szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokat, továbbá kidolgozza az ezekhez kapcsolódó akkreditáció rendszerét.

Hatósági ellenőrzést végez a kötelezettségek betartása érdekében és indokolt esetben szankciót alkalmaz. Felügyeli a vállalatok panaszkezelési rendszerének működését. Működteti a magyar online ESG menedzsment platformot és a hitelesített támogatás-menedzsment központot.

A benyújtott ESG beszámolók alapján éves beszámolót tesz közzé. A Hatóság elnöke Nemzeti ESG Tanácsot hoz létre, amelynek állásfoglalását kikéri az ESG beszámoló minimum követelményeinek meghatározása során.

A vállalati szféra

A vállalkozásoknak kellő gondossággal kell eljárniuk az ellátási láncaik működtetése során annak érdekében, hogy a társadalmi felelősségvállalási vagy környezeti kockázatokat megelőzhessék, csökkenthessék, illetve megszüntethessék. Az ennek során – fenntarthatósági célú – átvilágítási kötelezettségük keletkezik, amelyet a kockázatkezelési rendszerük biztosít. Ennek részeként a vállalatoknak ki kell jelölniük egy kockázatkezelésért felelős személyt a munkavállalóik közül, aki nem utasítható, és kizárólag az ügyvezetésnek felel.

A vállalkozások – éves gyakorisággal rendszeresen, és eseti jelleggel – végeznek kockázatelemzést a társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatok azonosítására.

Ugyancsak kötelezővé válik a vállalatok számára, hogy társadalmi felelősségvállalási stratégiát készítsenek, illetve – kockázat azonosítása esetén – megelőzési és korrekciós intézkedéseket tegyenek. Intézkedés alkalmazására akkor kerül sor, ha a vállalat saját üzleti hatáskörében, leányvállalatainál vagy közvetlen szállítójánál a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértése már bekövetkezett, vagy az várható.

A külső irányból érkező, társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatok megsértésére vonatkozó bejelentések elintézésére a vállalatoknak panaszkezelési rendszert kell létrehozniuk. A panaszkezelési eljárás lezárulását követően értesíteniük kell a Hatóságot az eljárás eredményéről.

Az előző üzleti év fenntarthatósági célú átvilágításáról szóló ESG beszámolót a vállalkozások ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a honlapjukon. E dokumentum elkészítésének elmulasztása esetén a Hatóság pénzbírságot szab ki.


A Wolters Kluwer Hungary kiadásában félévente megjelenő ESG Online szakfolyóirat gyakorlati módszereket és eszközöket kínál a fenntartható és felelős üzleti gyakorlatok kialakításában és megvalósításában. Rendelje meg Ön is!


A közbülső tér

Az ESG beszámoló vizsgálatát a – Hatóság által vezetett – Tanúsítók Névjegyzékébe felvett ESG tanúsító végzi tanúsítási audit keretében, mely jelentéssel zárul. Megfelelőség esetén ESG tanúsítvány kiadására is sor kerül. Mindezeken túl lehetőség nyílik előaudit lefolytatására is az előző évi ESG beszámoló tartalmának történő megfelelés ellenőrzése érdekében a tárgyévi ESG beszámolótervezetre vonatkozóan. Ennek sikeressége esetén lehetséges a tanúsítási audit megkezdése.

Az ESG Minősítő – nyilvánosan közzétett módszertan alapján – minősíti a vállalkozásokat ESG megfelelőség és előrehaladás szempontjából, továbbá elemzéseket, szakpolitikai javaslatokat készít.

Az akkreditáció tekintetében egyrészt a Hatóság kap jogosultságot, másrészt a vállalkozásfejlesztési ügynökség. Az előbbi az ESG tanácsadókat, valamint az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatokat, míg utóbbi az ESG tanácsadókat oktató intézményeket akkreditálja.

Részletfeladatok a közigazgatásból

A törvény külön fejezetben foglalkozik a szabályozási körébe tartozó nyilvántartások vezetésével, így azok adattartalmával is. Nevesítve ezek a következők: a vállalkozások nyilvántartása, az ESG beszámolók nyilvántartása, az ESG tanúsítók nyilvántartása (Tanúsítók Névjegyzéke), az ESG tanácsadók nyilvántartása, az ESG szoftvereket forgalmazó és gyártó vállalatok nyilvántartása. Valamennyit a Hatóság vezeti.

Hatósági ellenőrzés folytatható le az ESG adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének és megsértésének vizsgálata érdekében. A Hatóság intézkedéseket tesz az ESG adatszolgáltatási kötelezettségek megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében. Ennek keretében jogosult ellenőrizni az ESG beszámoló benyújtását, belépni a vállalkozás helyiségeibe, betekinteni annak irataiba, másolatot készíteni az érintett iratokról, továbbá megvizsgálni az ügyhöz kapcsolódó bármely tárgyat és munkafolyamatot.

Az ellenőrzés során figyelmeztetést alkalmazhat vagy közigazgatási bírságot szabhat ki, továbbá az eljárás akadályozását eljárási bírsággal szankcionálhatja. Ha nem tapasztal jogsértést, erről hatósági bizonyítványt állít ki.

Az ESG tanúsítvány figyelembe vehető a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti szerződéses feltételek meghatározása során.

Az új rendszer életre hív egy elektronikus felületet, az ESG menedzsment platformot, amelynek keretében a vállalkozások digitális formanyomtatványon, díjmentesen készíthetik el, küldhetik be a Hatósághoz közzétételre az ESG beszámolójukhoz tartozó ESG tanúsítványukat. A vállalkozások egyablakos ügyintézési pontként, központi azonosítási ügynök szolgáltatás révén férnek hozzá e platformhoz, amelynek adatbázisa közhiteles.

A Hatóság a fenti mellett működtet egy hitelesített támogatás-menedzsment központot is, amelynek célja, hogy a költségvetési szervek, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, a bevett egyházak, valamint egyes civil szervezetek által meghirdetett társadalmi felelősségvállalási támogatási programok jól átláthatóak és ellenőrizhetőek legyenek.

A Hatóság – e törvény szerinti feladatkörében, egyedüli hazai szereplőként – kapcsolatot tart az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal.

Számviteli vonatkozások

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény új fejezettel egészül ki, amely a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó részletszabályokat állapít meg, így meghatározza a jelentéstételre kötelezett vállalati kört, a jelentés adattartalmát, valamint a jelentés üzleti jelentésen belüli elkülönítésének módját.

Szintén új fejezetben kapnak helyet egyrészt az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett vállalati kört és a jelentés adattartalmát, másrészt a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó, könyvvizsgáló által adott bizonyossági jelentés elkészítésének módját és adattartalmát szabályozó rendelkezések.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

Jogszabályfigyelő 2024 – 8. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2024/18-20. számú Magyar Közlönyben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az Országgyűlés honlapján megjelent közlemények és benyújtott törvényjavaslatok közül válogattunk.

2024. február 26.

Tíz éve hatályos a Ptk. – szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (1. rész) A nem vagyoni kártérítés metamorfózisa sérelemdíjjá

Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 15-én lépett hatályba a 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv. Ebből az alkalomból közlünk szemelvényeket a 2016-ban útjára indított Polgári Jog online szakfolyóiratból, amelynek középpontjában olyan kérdések állnak, amelyeket az újrakodifikált kódex előkészítésének folyamata vetett fel, és amelyek esetleg máig nem kerültek nyugvópontra, vagy a törvény alkalmazási gyakorlata hozott felszínre.

2024. február 23.

A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

Szakszervezeti szövetség esetén a tagsági jogviszony hiánya – és emiatt a hiányzó perbeli legitimáció – kizárja a kereset érdemi elbírálását. A tagsági jogviszony hiánya – nem csak abban az esetben, ha a tag tagsága a peres eljárás alatt szűnik meg, de akkor is, ha az már a peres eljárás megindításakor hiányzott – a per megszüntetését alapozza meg – a Kúria eseti döntése.