A hazai ESG szabályozás új mérföldkövének számító 2023. évi CVIII. törvény rendelkezéseit feldolgozó cikksorozatunk harmadik és egyben utolsó részében a törvény által létrehozott intézményi struktúra legfontosabb szereplőit, azok feladatköreit, valamint az ESG keretrendszerhez kapcsolódó nyilvántartások legfontosabb szabályait mutatjuk be.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A fenntarthatósági szempontok egyre átfogóbban jelennek meg a vállalati szférában, így már azon sem lepődhetünk meg, ha a gazdaság különböző, környezetvédelemhez és szociális szférához látszólag alig kapcsolódó szegmenseiben bukkannak fel ilyen elvek és szabályok.
Alábbi cikkében a szerző arra keresi a választ, mennyire irányadó a valóban „fenntartható”, azaz jó ESG-értékelést kapott cégek minősítése, és e területen mi lehet a jövő útja az Európai Unióban.
