Eljárás a pertársaság tagjának halála esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a meghalt fél egyszerű pertársaság tagjaként vett részt az eljárásban és az általa vagy vele szemben érvényesített követelés elbírálása elkülöníthető, az eljárás félbeszakadását csak a meghalt fél vonatkozásában állapítja meg a bíróság. Ha viszont több alperes együttes perlése esetében az alperesek között egységes pertársaság jött létre, az egyik pertárs halálakor a per a többi pertárs vonatkozásában sem folytatható.


A felperesi jelzálogjogosult a K., 2/2 hrsz. alatt felvett belterületi ingatlanon fennálló jelzálogjoga alapján kérte az alperesi tulajdonostársak tűrésre kötelezését a perben nem álló A. Kft.-vel 2009. május 11-én megkötött kölcsön- és jelzálogszerződésből eredő követelésének az ingatlanból történő kielégítése érdekében.

Az elsőfokú bíróság ítélete

Az elsőfokú bíróság ítéletével annak tűrésére kötelezte az I-XXII. rendű, valamint XXIV. rendű alpereseket, hogy a felperes az A. Kft.-vel 2009. május 11-én megkötött kölcsön- és jelzálogszerződésből eredő 100 818 500 forint tőke, ezen összegnek az ítéletben részletezett járulékai, 88 500 forint egyéb díj, továbbá a perköltségből álló követelést a K.-i 2/2 hrsz. alatt felvett belterületi kivett megnevezésű, 793 négyzetméter alapterületű ingatlanból bírósági végrehajtás útján kielégíthesse.

A törvényszék ezt meghaladóan a felperes keresetét, továbbá a IX., XIX., XII., XIII. rendű alperesek viszontkeresetét elutasította.

A fellebbezések

Az elsőfokú ítélettel szemben a XII-XIII. rendű, a IX. és XIX. rendű, majd a IV., V., X. és XVIII. rendű alperesek, míg 53. sorszám alatt a II., VI., XI., XIV., XV., és XVI. rendű alperesek terjesztettek elő fellebbezést, az ítélet le nem rótt illeték és perköltség fizetésére kötelező rendelkezése ellen. Valamennyien költségmentesség, illetve illetékfeljegyzési jog engedélyezését kérték a fellebbezési eljárási illeték előzetes lerovása alóli mentesülés érdekében. A költségkedvezményekkel kapcsolatos kérelmek elbírálása során 62. sorszám alatt néhai X. rendű alperes részére részleges, a fellebbezési illetékre kiterjedő költségmentesség engedélyezésére került sor.

A bíróság a további költségkedvezményt igénylő alperesek közül az V. rendű alperes részére a részleges személyes költségmentesség engedélyezését 65. sorszám alatti végzésével megtagadta. Ezen alperest a fellebbezés elutasításának terhével hívta fel 48 000 forint fellebbezési illeték lerovására. A törvényszék végzését a Szegedi Ítélőtábla helybenhagyta.

A VI. rendű alperes személyes illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét az elsőfokú bíróság 75. sorszám alatti végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította, egyúttal felhívta az alperest 48 000 forintnyi fellebbezési illeték – elutasítás terhével történő – lerovására. A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.

 

A fenti alperesek esetében az illetéklerovásra nem került sor.

A XVIII. rendű alperes illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmét az elsőfokú bíróság 66. sorszámú végzésével érdemi vizsgálat nélkül elutasította, és felhívta – fellebbezése elutasításának terhével – 48 000 forint fellebbezési illeték pótlólagos lerovására. Ezen végzés ellen a XVIII. rendű alperes 71. sorszám alatt terjesztett elő fellebbezést. Az elsőfokú bíróság a 66. sorszám alatti végzését a 72. számú végzéssel saját hatáskörben megváltoztatta és a XVIII. rendű alperes részére illetékfeljegyzési jogot engedélyezett.

A X. rendű alperes jogi képviselője 2013. április 29-én előterjesztett, 81. sorszám alatti beadványában bejelentette, hogy a X. rendű alperes 2013. április 21. napján elhalálozott, csatolta a kiállított halotti anyakönyvi kivonatot. Kérte egyúttal az eljárás félbeszakadásának megállapítását.

Az elsőfokú bíróság végzésével megállapította, hogy B. J. X. rendű alperes 2013. április 21. napján bekövetkezett halálával a X. rendű alperes vonatkozásában az eljárás a X. rendű alperes jogutódjának perbevonásáig, illetve perbelépéséig félbeszakadt. A végzés indokolásában megállapította, hogy X. rendű alperes halálának ténye a halotti anyakönyvi kivonat megküldése folytán hitelt érdemlően bizonyított, ezért indokolt az ő vonatkozásában a Polgári Perrendtartás (Pp.) 111. § (1) bekezdésének alkalmazása.

A végzés ellen a XVI. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak részbeni megváltoztatását és az eljárás félbeszakadásának olyan módon történő megállapítását, hogy az valamennyi peres félre kiterjedjen. Hangsúlyozta, hogy a X. rendű alperest további más alperesekkel egyetemlegesen marasztalták el a perköltség vonatkozásában, ezért valamennyi marasztalt alperessel együtt lehet csak a X. rendű alperesi fellebbezést is elbírálni. Az alperesek egyetemleges marasztalásával kapcsolatos ítéleti rendelkezés miatt, a többi fellebbező alperes fellebbezésének elbírálása kihat a X. rendű alperes jogutódjára is. Az eljárás félbeszakadását jelen esetben tehát minden alperessel szemben meg kell állapítani.

A felperes észrevétele az elsőfokú végzés helybenhagyására irányult. Előadta, hogy a peres fél elhalálozása, mint eljárást félbeszakító körülmény, kizárólag a X. rendű alperes vonatkozásában merült fel, ilyen a perben szereplő más személyekkel kapcsolatban nem állapítható meg. Utalt arra is, hogy az elsőfokú végzés szerint elkülönülő és a jogutód perbelépéséig nem folytatott eljárás a többi perben álló személyre vonatkozó érdemi elbírálást nem akadályozza, velük szemben kérte a per folytatását.

A Szegedi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés alapos.

A X. rendű alperes halála folytán a perben azt kellett vizsgálni, hogy az alperesi oldalon a Pp. 51. § b)-c) pontja szerinti egyszerű pertársaság, vagy pedig a Pp. 51. § a) pontjában rögzítettek szerinti, kényszerűségen alapuló, úgynevezett egységes pertársaság áll-e fenn. Ha ugyanis a meghalt fél egyszerű pertársaság tagjaként vett részt az eljárásban és az általa vagy vele szemben érvényesített követelés elbírálása elkülöníthető, úgy nincs akadálya annak, hogy az eljárás félbeszakadását csak a meghalt fél vonatkozásában állapítsa meg a bíróság. Ugyanakkor, ha több alperes együttes perlése esetében az alperesek között egységes pertársaság jött létre, az egyik pertárs halálakor a per a többi pertárs vonatkozásában sem folytatható, hanem rájuk kihatóan is beállnak az eljárás félbeszakadásának a Pp. 111. § és 112. §-ában meghatározott jogkövetkezményei [Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2/2005. (V. 9.) véleménye, megjelent a BDT 2005/7-8. számában].

Egységes, szükségképpeni pertársaságról több alperes együttes perlése esetében a Pp. 51. § a) pontja szerint akkor van szó, ha a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perbe hozott döntés a pertársakra, a perben való részvétel nélkül is kiterjedne. Az egységes pertársaság esetén a Pp. 52. § (1) bekezdéséből kitűnően a pertársak függőségének elve érvényesül, mivel azonos jogi érdekeltséggel és érvekkel vesznek részt az eljárásban, az egyik pertárs cselekménye kihat a másik pertársra is, az nem bírálható el a másik perbeli cselekményétől függetlenül. Ezzel szemben a Pp. 51. § b) és c) pontjai szerinti – célszerűségen alapuló – egyszerű pertársaság esetében a Pp. 53. § (1) és (2) bekezdéséből következően a függetlenség elve az irányadó, azaz az egyes pertársak cselekményeit a bíróságnak a másik pertárs cselekményeire tekintet nélkül, attól függetlenül kell elbírálnia.

A perbeli esetben az elhunyt X. rendű alperes, valamint a többi alperesek osztatlan közös tulajdonában álló ingatlant terhelő jelzálogjog érvényesítése a kereset tárgya. Miként az a fellebbező alperesek tulajdoni hányadát is feltüntető tulajdoni lapból megállapítható, a jelzálogjoggal terhelt ingatlan az alperesek osztatlan közös tulajdona, arra társasház alapítása nem történt. Utóbbi körülmény azért jelentős, mert társasház alapítása esetén eltérő jogi helyzet állna fenn, ha az egyes lakásingatlanokra külön-külön tulajdonnal rendelkeznének az alperesek, és meghatároznák a közös tulajdonban álló részek tekintetében az egyes tulajdonos vonatkozásában a ráeső tulajdoni hányad, minden alperes csak a saját tulajdonában álló ingatlant érintően védekezne, függetlenül a többi alperestől, következésképpen ebben az esetben közöttük egyszerű pertársaság állna fenn. Ezzel szemben a perbeli esetben az ingatlan egészét terhelő jelzálogjog alapján érvényesítette a felperes a jelzálogját, ezen osztatlan közös tulajdonban álló egységes egész ingatlan vonatkozásában történt meg az alperesek tűrésre kötelezése. Az ingatlannal való helytállásuk olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, ezért az alperesek között kényszerű pertársaság áll fenn.

Miután a felperes a perbeli közös tulajdonú ingatlan egészét érintő jelzálogját érvényesítette, az osztatlan közös tulajdonú ingatlan valamennyi tulajdonostársának perben kell állnia, a jogvita tárgya olyan közös kötelezettség, amely valamennyi alperes esetében csak egységesen dönthető el, ezért a X. rendű alperes halálakor a többi pertárs vonatkozásában sem folytatható a per, rájuk is beállt az eljárás félbeszakadásának Pp.-ben előírt jogkövetkezménye.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

A fentiekre tekintettel – a kifejtett jogi indokok folytán – helytálló a XVI. rendű alperes fellebbezése, ezért az ítélőtábla az elsőfokú végzést a Pp. 259. § folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdésre történt hivatkozással részben megváltoztatta, és valamennyi peres félre vonatkozóan rögzítette az eljárás félbeszakadásának bekövetkeztét. Mindebből következően a bíróságnak a X. rendű alperes jogutódjának perbelépéséig (perbevonásáig) a Pp. 112. § (1) és (2) bekezdésében rögzített eljárásjogi jogkövetkezményeket a per egészére nézve kell figyelembe vennie.

Az ismertetett döntés (Szegedi Ítélőtábla Pkf. IV. 20 645/2013.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2014/11. számában 186. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

Az üzletrész öröklése és átszállása a jogutódra

A kft. tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek. A kft.-nek nincs jogszabályi kötelezettsége az örökös tulajdonába került üzletrész megváltására, megvételére – a Kúria eseti döntése.

2024. június 19.

Önkormányzati választás: hosszú út az alakuló ülésig

Az önkormányzatok életében egy furcsa, eddig még nem tapasztalt időszak következik. A választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek, azonban a munkát egészen októberig még nem ők, hanem a korábbi, 2019-ben választott testület végzi.