Ellehetetlenülés a választás eredménye elleni jogorvoslat során


A Ve. vagy választásra vonatkozó más törvényi rendelkezés sem teszi lehetővé, hogy a választási bizottság az újraszámlálással kapcsolatos feladatát a választási irodára (vagy más szervre) átruházza (delegálja) – a Kúria eseti döntése.

Releváns jogszabályhely: 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont, 75. § (1) bekezdés c) pont, 223. § (3) bekezdés a) pont, 241. § (3) bekezdés.

 

Ami a tényállást illeti, a Helyi Választási Bizottság (HVB) megállapította a 2024. évi választáson az egyéni listás képviselő választás eredményét. A képviselő-jelölt fellebbezésében kérte a HVB határozatának megváltoztatását, az érvénytelen szavazatok felülvizsgálatát, a szavazatok újraszámlálását, mivel meglátása szerint a határozat sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) rendelkezéseit. Álláspontja szerint a négy szavazóköri jegyzőkönyvben megállapított összesen 42 db érvénytelen szavazat igen magas számából alappal vonható le következtetés arra, hogy hogy a szavazatszámláló bizottságok nem a törvénynek megfelelően határozták meg azok érvénytelenségét. Hivatkozott arra, hogy tudomása szerint a szavazatszámláló bizottságok érvénytelennek nyilvánítottak olyan szavazatokat is, amelyek mellett a szavazólap rajzot, egyéb megjegyzést tartalmazott, ami önmagában nem érvénytelenségi ok. Hivatkozott arra is, hogy két szavazókörökben az éjszaka folyamán kétszer is volt áramszünet, ami fokozta a hibalehetőséget.

A Területi Választási Bizottság (TVB) megváltoztatta a HVB határozatát a helyi önkormányzati képviselők választásának eredménye vonatkozásában és megállapította a megválasztott képviselőket és a rájuk leadott érvényes szavazatok számát.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A kérelmező kérte a TVB határozatának megváltoztatását, a HVB határozatának helybenhagyását, szükség esetén a szavazatok újraszámlálásának az elrendelését. Kifogásolta, hogy a választási bizottság tagjai nem vettek részt a szavazatok újraszámlálásában, azt helyettük és távollétükben a TVI végezte el. A Ve. 241. § (3) bekezdése a választási iroda közreműködését lehetővé teszi ugyan, a közreműködés azonban nem jelenti azt, hogy a választási bizottság helyett, jelenlétüket mellőzve történhet az újraszámlálás. A választási bizottság tagjai nélkül nem garantálható az eljárás törvényessége, és a jelöltek és jelölő szervezetek delegált tagjainak sem áll módjában a delegáló törvényes és jogos érdekeinek védelme. A választási bizottság mellőzése az eredményre érdemi kihatással volt, az eredeti helyes számítás helyett tévesen számolt a választási iroda.

A Kúria megállapításai

A Ve. 241. § (3) bekezdése szerint, ha a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozással fellebbezést nyújtottak be, és a benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat napra nő, és a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.

A Kúria kiemelte, hogy a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján a szavazatok újraszámlálása a választási bizottság, illetve a bíróság kötelessége, amelynek elvégzése során a választási iroda tagjainak közreműködését vehetik igénybe. A Ve. által használt közreműködésen a szavazatok újraszámlálása során a szavazatszámlálással kapcsolatos tevékenység elvégzésében, ellátásában való közös tevékenységet, illetve segítségnyújtást kell érteni. Így a választási iroda tagjainak a szavazatok újraszámlálásában való közreműködése nem az újraszámlálás választási bizottság távollétében történő elvégzését jelenti, a TVI a szavazatok újraszámlálását a döntéselőkészítő tevékenysége során a választási bizottság nélkül nem végezheti el. A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A feladatok ellátásához megfelelő hatáskörök kapcsolódnak, melyek közül az egyik legfontosabb a jogvita (panasz, kifogás) elbírálásának joga.

A fentiek alapján a választások folyamatában garanciális jelentősége van annak, hogy a választási szervek, vagyis a választási bizottságok és a választási irodák a törvényhozó által a hatáskörükbe utalt feladataikat a törvényben meghatározottak szerint végezzék. A Ve. vagy a választásra vonatkozó más törvényi rendelkezés sem teszi lehetővé, hogy a választási bizottság az újraszámlálással kapcsolatos feladatát a választási irodára (vagy más szervre) átruházza (delegálja), a TVI a választási bizottság hatáskörébe tartozó ügyek döntésre előkészítésével kapcsolatos feladatainak ellátása körében a TVB távollétében történő megszámlálásával nem bízható meg (nem felhatalmazható).

A Kúria megállapította, hogy a TVB az általa elrendelt szavazat újraszámlálást nem végezte el, ezzel megsértette a Ve. 241. § (3) bekezdés második mondatában foglaltakat, amelyre tekintettel a szavazatok bíróság általi újraszámlálásának lenne helye, ennek elrendelésére azonban a Kúriának nincs törvényes lehetősége. Ennek oka, hogy a TVI a felülvizsgálati kérelem és mellékletei mellett, átvett iratok és TVI iratai megjelöléssel – a Kúria erre irányuló rendelkezése, megkeresése nélkül – intézkedett négy szavazókör vonatkozásában a névjegyzékek összesítő lapjai és az érvényes és érvénytelen szavazatok Kúriára történő megküldéséről. Az ezeket tartalmazó doboz alja olyan módon ki volt szakadva, hogy kinyitás nélkül a sérülések mérete lehetővé tette, hogy szemrevételezéssel, a dobozba betekintve megállapítható legyen, hogy abban összekötve (kötegelve) szavazólapok találhatók.

A Ve. nem tartalmaz külön szabályozást arra vonatkozóan, hogy a szavazatok újraszámolása esetén a választási iratok szállítását a jogorvoslati fórumokhoz (a területi választási bizottságokhoz, illetve a bírósághoz) milyen módon és hogyan kell megszervezni és lebonyolítani. A választások tisztaságának alapelvéből azonban az a (minimum)követelmény mindenképpen levezethető, hogy a szavazatokat tartalmazó szállítóeszköznek alkalmasnak kell lennie arra, hogy abban, illetve abból szavazólapot, illetve azt tartalmazó csomagot elhelyezni, kicserélni, eltávolítani ne lehessen. Ennek érdekében a választási irodának gondoskodnia kell a szállítóeszköz megfelelő lezárásáról és ezen állapotnak a szállítás során, annak befejezéséig, a jogorvoslati szervnek átadásáig történő megőrzéséről. Ha a választási iratokat (szavazatokat) tartalmazó szállítóeszköz olyan mértékben sérült, hogy ahhoz illetéktelen személy vagy személyek is hozzáférhettek, annak tartalma kétséget kizáróan nem rekonstruálható, akkor az a Ve. 241. § (3) bekezdése szerinti, a választás eredménye elleni, a szavazatok újraszámlálása útján történő jogorvoslatot ellehetetleníti. Mivel a szavazatokat tartalmazó szállítóeszközön (dobozon) található sérülés mérete és jellege folytán a Ve. 241. § (3) bekezdése szerinti bírósági jogorvoslat a választás tisztaságának sérelme nélkül nem végezhető el, a Kúria a szavazás megismétlését rendelte el.

Az ismertetett döntés (Kúria Kvk.VII.39.179/2024/6.) a Kúriai Döntések 2024/10. számában 253. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Az illetékkötelezettség keletkezése

A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni – a Kúria eseti döntése.