Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Ellentmondások a hangfelvételek készítésének adatvédelmi szabályozásában
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ismét elemezte az adatvédelmi hatóság a hangfelvételek készítésével és az érintettek jogaival kapcsolatos adatvédelmi kérdéseket. Egyes ágazati törvények legújabb módosításai azonban nem mindenben tükrözik a hatóság javaslatait.
NAIH-jogértelmezés vs. a pénzügyi szektor szabályozása
A lakossági szolgáltatói szektorban általános gyakorlat, hogy a szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatuk hangfelvételeit rögzítik és megőrzik, ráadásul erre sok esetben kifejezetten jogszabály kötelezi őket. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) általános rendelkezései azonban nem mindig alkalmazhatóak az adatkezelésnek erre a speciális formájára, ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) több alkalommal[1] is foglalkozott a vonatkozó adatvédelmi kérdésekkel.
A NAIH a legutóbbi, 2016. augusztus 11-én kiadott ajánlásában felhívja a piaci szereplőket, vizsgálják felül adatkezelési gyakorlatukat, hogy az megfelelő-e, azaz követik-e az ajánlásban megfogalmazottakat. A NAIH emellett jogalkotási javaslattal fordul az illetékes miniszterekhez, hogy a pénzügyi szolgáltatók hangrögzítési kötelezettségeire vonatkozó szabályokat hozzák összhangba a hatóság ajánlásával. A kérdéses rendelkezéseket az Országgyűlés legutóbb 2017. január 1-jei hatállyal módosította. Ennek előkészítése során a NAIH már részletesen ismertette álláspontját a jogalkotóval, ám javaslatait mégsem fogadták el, így a hatóság jogértelmezése és az ágazati előírások nincsenek teljes összhangban. A felmerülő adatvédelmi kérdések részleteit a következőkben mutatjuk be.
Hangfelvételek kezelésének alapvető feltételei
A NAIH hangsúlyozza, hogy a hangfelvétel az Infotv. alapján – tartalmától függetlenül – már önmagában személyes adat, mivel az emberi hang az érintett személy fizikai jellemzője, az illető azonosítására alkalmas. Ennek megfelelően a hangfelvétel rögzítése adatkezelés, amelyre kizárólag az Infotv. rendelkezései szerint az érintett hozzájárulásával vagy jogszabályi kötelezettség alapján (kötelező adatkezelés) kerülhet sor.
Ha egy vállalkozás az érintettek hozzájárulása alapján szeretne hangfelvételeket rögzíteni, a beleegyezések beszerzése előtt az adatkezeléssel kapcsolatos minden tényről előzetesen tájékoztatást kell adnia. Ebben a hangfelvételek felhasználásának előre meghatározott céljára is ki kell térnie, és az adatkezelésnek mindvégig e célhoz kötöttnek kell maradnia. A NAIH hangsúlyozza, hogy a hang akusztikus jellemzőiből levont további következtetések szintén személyes adatok. Ha az adatkezelő ezek automatizált feldolgozását végzi, például egy biometrikus alkalmazást telepít a call-centerekbe, erről is részletesen tájékoztatnia kell az ügyfeleit.
NAIH: a hangfelvétel-másolat kiadása kötelező
Az érintettek alapvető joga, hogy személyes adataik – akár hozzájáruláson alapuló, akár kötelező – kezeléséről tájékoztatást kérhetnek. Az Infotv. szerint ilyen kérelemre legfeljebb 25 napon belül közérthető tájékoztatást kell adni, külön kérés esetén írásban. A NAIH szerint hangfelvétel esetén a közérthetőség azt jelenti, hogy azt később az érintett visszahallgathatja, mivel a tisztességes adatkezelés elve szerint mindkét fél teljesen azonos információkkal kell, hogy rendelkezzen a kezelt adatokról. Ez alapján az érintett kérésére az adatkezelők kötelesek kiadni a hangfelvétel másolatát, és nem elegendő csupán egy megadott helyen biztosítani a felvétel meghallgatását.
A NAIH példái szerint jogszerűtlen a másolat kiadását személyes megjelenéshez kötni, a kiadás költségeként irreálisan magas összeget meghatározni, illetve azzal kapcsolatosan ügyvédi díjat felszámolni. Ilyen szélsőséges példa, hogy a visszahallgatás költségét arra hivatkozva állapította meg az adatkezelő 50 ezer forintban, hogy a hanganyag ügyvédi letétben van, illetve a visszahallgatást két ügyvéd jelenlétéhez kötötte, és munkadíjukat az érintettre hárította.
A NAIH hangsúlyozza, sok esetben az érintett számára elengedhetetlen, hogy a hangfelvétel a birtokába kerüljön. A jogorvoslathoz való jog megköveteli például, hogy a másolattal igazolhassa a hangfelvételről készített jegyzőkönyv pontatlanságát vagy az ügyintézés hangnemének szakmaiatlanságát. A NAIH hivatkozik a 2018. május 25-étől közvetlenül alkalmazandó 2016/679/EU-rendeletre a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (Általános Adatvédelmi Rendelet), amely a másolat kiadásának kötelezettségét kifejezetten rögzíti.
A NAIH a hangrögzítéssel kapcsolatos adatvédelmi kérdések közül kiemeli, hogy ha a szolgáltató – akár jogszabály, akár hozzájárulás alapján – rögzíti a beszélgetést, akkor erre az információs egyenjogúság értelmében az érintettnek is joga van
A pénzügyi szolgáltatók csak jegyzőkönyv kiadására kötelezettek
A befektetési és árutőzsdei szolgáltatók, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV-alapkezelők), a fizetési szolgáltatók, a hitelintézetek és biztosítók tevékenységére vonatkozó ágazati szabályokat legutóbb 2016 júniusában módosította a jogalkotó. A 2017. január 1-jétől hatályos módosítások egységesítik a felsorolt szolgáltatók kötelezettségét, hogy a telefonos panaszkezeléseket rögzítsék, illetve a panaszos kérésére a hangfelvétel visszahallgatását vagy az arról készült hitelesített jegyzőkönyvet térítésmentesen biztosítsák. Az ÁÉKBV-alapkezelők kivételével ezek a kötelezettségek jelenleg is terhelik e szolgáltatókat.
A módosított szabályok tehát továbbra sem írják elő, hogy az adatkezelőnek a hangfelvétel másolatát is kötelezettsége lenne kiadni, ehelyett elegendő az arról készített jegyzőkönyvet biztosítani az érintett számára. Fontos kiemelni, hogy ezek az előírások – és a hangfelvétel rögzítésére vonatkozó törvényi kötelezettség – csak a panaszkezeléssel kapcsolatos hangfelvételekre vonatkoznak. A panasznak nem minősülő ügyfélszolgálati kommunikáció rögzítésére továbbra is csak az érintett hozzájárulásával van lehetőség, az az Infotv. általános szabályai szerint.
A beszélgetést az ügyfél is rögzítheti
A NAIH a hangrögzítéssel kapcsolatos adatvédelmi kérdések közül kiemeli, hogy amennyiben a szolgáltató – akár jogszabály, akár hozzájárulás alapján – rögzíti a beszélgetést, akkor erre az információs egyenjogúság értelmében az érintettnek is joga van. Erről az ügyfél is köteles értesíteni az eljáró ügyintézőt, és a hangfelvételt csak az adatkezelővel azonos célra, a jogvitáik rendezése során használhatja fel, azt nem hozhatja nyilvánosságra.
A szolgáltató az ügyfél hangrögzítését nem tilthatja meg üzleti titok védelmének érdekében. A NAIH szerint az üzleti titok jogosultjának a felelőssége, hogy alkalmazottja ne közöljön érzékeny információt a telefonbeszélgetés során. Az eljáró ügyintéző sem tagadhatja meg hozzájárulását az ügyfél hangrögzítéséhez a saját személyes adatai védelmére hivatkozva. Annak ellenére, hogy az ügyintéző hangja is önmagában személyes adat, a hatóság szerint egyrészt nem a saját magánszférája körében jár el, másrészt a munkáltató feladata, hogy munkavállalóit megfelelően tájékoztassa a munkakörük ellátásával kapcsolatos adatkezelési kérdésekről.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
Végkövetkeztetések
A NAIH az Infotv. rendszertani értelmezésében lát megoldást az ellentmondások feloldására, és a szerinte fennálló kötelezettségek alátámasztására. Ez alapján az ágazati szabályok csak annyiban térhetnek el az Infotv.-től, amennyiben az eltérés kedvező az ügyfelek számára, és semmi esetre sem szűkíthetik az Infotv. szerint fennállójogokat. Tehát azzal, hogy a pénzügyi szektor szabályai rögzítik a hitelesített jegyzőkönyv kiadásának kötelezettségét, nem zárják ki az ügyfelek Infotv.-ből levezethető másolathoz való jogát.
Mindezek alapján a NAIH a jogalkotási javaslatát úgymond csupán a „koherens joggyakorlat” érdekében fogalmazta meg. Tény, hogy más hasonló, például a közszolgáltató vállalkozások ügyfélszolgálatával, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatók hibabejelentéseivel kapcsolatos szektorális rendelkezések valóban rögzítik, hogy az adatkezelők kötelesek másolatot kiadni a hangfelvételről. Az érintett pénzügyi vállalkozások számára pedig biztosra vehető, hogy a NAIH egy esetleges eljárása során – amely eredményeként húszmillió forintig terjedő bírságot is kiszabhat – a saját jogértelmezése szerint fogja számon kérni az adatvédelmi kötelezettségeket.
A szerző, Eötvös Orsolya a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje
Lábjegyzet:
[1] A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatója hangfelvétel készítéséről, felhasználásáról, 2016. május 9. (itt elérhető); A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása hangfelvételekkészítéséről, megismerhetőségéről és a másolat kiadásához való jogról, 2016. augusztus 11. (itt elérhető)