Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ismét egy kis precedensjog: Prof. Dr. Badó Attila, Dr. Virág Csaba, és Dr. Megyeri Andrea osztják meg gondolataikat a webináriumi előadásuk kapcsán.
Most szerdán kerül megrendezésre az „1 éves a korlátozott precedensrendszer” című webinárium, melyben neves szakemberek járják körül a precedensjog témáját és osztják meg az eddigi tapasztalatokat. Megkértük előadóinkat, hogy néhány rövid kérdésre válaszoljanak az előadásuk témájához kapcsolódóan. A mai részben Prof. Dr. Badó Attila, Dr. Virág Csaba, és Dr. Megyeri Andrea gondolatait olvashatják.
Az előző rész – Dr. Bánáti János, Prof. Dr. Trócsányi László, és Dr. Somssich Réka válaszaival – itt érhető el.
A webináriumra itt lehet regisztrálni.
Milyen esetekről lesz szó az előadásban a common law „őshazájából”, és az Egyesült Államokból?
Prof. dr. Badó Attila: Még az angol jog világában is egyre ritkábbak az úgynevezett „szabályozó precedensek”. Leginkább a római-germán jogcsaládban is megszokott értelmező precedensek jelentik az egyik alapvető jogforrást, amikor valamilyen törvényt értelmeznek a bírói jogalkalmazás során. Mégis, a büntetőjogban is találunk példát arra, hogy törvény által nem szabályozott kérdésben új, „common law”-ra épülő szabályozó precedens születik, mint amire 2008-ban került sor, amikor a jogos védelmi helyzet kapcsán egy iránymutató bírói határozatot hoztak, amire később a törvényhozásnak is reagálnia kellett.
Az Egyesült Államokban a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság olyan precedens értékű jogeseteiről lesz szó az előadásban, amelyek például azt eredményezték, hogy az USA a világ legjelentősebb politikai szereplőjévé válhasson. A magyar, úgynevezett „korlátozott precedensjog” a fenti példák esetek ismeretében érdekes megvilágításba kerülhet.
Milyen aggályok merültek fel előzetesen a bírákban a korlátozott precedensrendszer bevezetése kapcsán?
Dr. Virág Csaba: A bíróságokról és a bírákról a közvélekedés az, hogy konzervatív, hagyománytisztelő szemléletűek. Ennek a nézetnek az alapja elsődlegesen a jogkeresők várakozása és reménye a kiszámíthatóság és jogbiztonság iránt, valamint a hierarchikus bírósági szervezet szociológiai adottságai, kultúrája. De miként gondolkodik egy bíró egy eljárásjogi, egy dogmatikai alapú változásról: lecserélve korábbi gyakorlatát azonnal alkalmazza, lehetőséget lát benne, ellenfeszül a jogértelmezés legális eszközeivel?
Részben ezekre a kérdésekre is választ kaptunk az új Pp. kodifikációs folyamata során a 2015. évben mintegy 800 bíró bevonásával elvégzett Lickert-skálás kérdőíves felmérés eredményeképp. Ezen vizsgálat alapján a korlátozott precedensrendszer várható bírói fogadtatását is meg lehet jósolni. A vizsgálat egyik eredménye egy kohorsz vagy életciklus jelenség kimutatása volt: a felsőbb bíróságokon, kiemelten a Kúrián dolgozó bírák erősebben ragaszkodnak a jogi hagyományokhoz, gyakorlatokhoz, míg az alsóbb fokon ítélkező bírók kifejezetten nyitottak akár merőben új jogi megoldások irányába is.
A precedens jellegű, felsőbb bírósági iránymutatásokra és a korábbi döntésekre hivatkozás a polgári ügyszakos bírák ítélkezési gyakorlatában az elmúlt évtizedben élő módon jelen volt, ahogy azt Ződi Zsolt e tárgykörben végzett kvantitatív kutatásai igazolták. A bírói és ügyvédi gyakorlat is aktívan és érdemben használta a Kúria által gyakorolt jogegységesítő eszközöket, a közzétett eseti döntéseket, az Európai Unió Bíróságának és az Alkotmánybíróságnak a kötelező hatályú ítéleteit. Ezen élő gyakorlat nem konvergens az angolszász precedensjoggal, de annak kontinentális jogba átültethető pozitív szemléletét elsődlegesen az érvelési kultúra és kiszámíthatóság/előreláthatóság területén hordozza magában. A jogrendszerünkben élő hagyományok kedvező hatásait erősítheti meg a korlátozott precedensrendszer.
Milyen apropóból készült a Future Ready Lawyer kutatás, mi a kutatás háttere?
Dr. Megyeri Andrea: A Wolters Kluwer független kutatást végzett A jövő jogásza 2020: a teljesítmény mozgatórugói címmel (a teljes riport ingyenesen letölthető innen), hogy értékelje a jogi szektor jövőre való felkészültségét és ellenálló képességét. A felmérés több mint 700, különböző országban – köztük Magyarországon – praktizáló jogász meglátásai alapján készült, és azt vizsgálja, milyen tendenciák zajlanak jelenleg az ágazat egészében, mellette pedig a szakma néhány vezető gondolkodójának véleményét is ismerteti.
Az eredmények öt fókuszterületre vonatkoznak:
Miért lesz egyre nagyobb jelentősége a döntvénykeresés új megoldásainak?
Dr. Megyeri Andrea: Egy évvel ezelőtt, 2020. április 1-jén lépett hatályba a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) azon módosítása, amellyel bevezetésre került hazánkban az úgynevezett korlátozott precedensrendszer. Ennek köszönhetően az eddiginél is nagyobb hangsúly került a döntvények kereshetőségére, kapcsolataik feltérképezésére. A jogi technológiai trendek között kiemelkedő szerepe van a joggyakorlat elemzését lehetővé tevő megoldásoknak, amelyek célja többek között a természetes nyelv feldolgozása (NLP), szemantikus keresési algoritmusok, prediktív analitikai eszközök segítségével a keresőtevékenység hatékonyabbá tétele. A hatékony keresés lehetővé teszi a jogászoknak, hogy igazán jogászok legyenek: időt nyernek az ügyfeleikkel való kapcsolattartásra, az érdemi, kreatív szellemi tevékenységre, a stratégia kialakítására.
A további előadók és a részletes tematika itt tekinthető meg.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
