Előírható a helyreigazítás időpontja

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróság –ha a sajtó-helyreigazítást kérő kérelmének és keresetének sajátosságai indokolják – a helyreigazítás közzétételének idejét előírhatja a jogerős ítélet meghozatalához képest meghatározott hónap és nap megjelölésével is.

Ami a tényállást illeti az alperesi műsorszolgáltató keresetlevélben megjelölt csatornája T. című hírműsorában, 2016. szeptember 8. és 20. között többször is beszámolt arról, hogy a felperes a börtönbüntetését töltő P. T.-vel kapcsolatban áll, pénzt kap tőle, P. irányítja őt, és a támogatói pénzét luxusutazásokra költi. Szeptember 9-én az ugyancsak az alperesi műsorszolgáltató egy másik csatornájának T. című műsora is beszámolt ezen információkról. A felperes 2016. október 4-én és 7-én juttatott el helyreigazítási kérelmet az alpereshez, melyben összesen 9 műsorban elhangzottak miatt kért helyreigazítást.

[multibox]

A kereseti kérelem tartalma

A kérelemben foglaltaknak az alperes nem tett eleget, ezért a felperes 2016. október 27-én érkezett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a kifogásolt médiatartalom megjelenésével azonos módon, az előzetes kérelmével egyező helyreigazító közlemény közzétételére, mely közleményben a valótlan közlésekkel szemben a valós tények közzétételére is igényt tartott az általa megfogalmazottak szerint.

Az alperes ellenkérelme

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes által sérelmezett közlések valósak. Ezek bizonyítására M. A. tanúkénti kihallgatását indítványozta, idézhető címét azonban nem jelölte meg, a tárgyalásra a tanút nem állította elő.

Az elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság a keresetnek részben helyt adott és kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő hónapban, az eredeti, kifogásolt médiatartalom megjelenésével azonos napon, azonos műsoridőben tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt:

„A megjelölt csatorna T. című hírműsorban 2016. szeptember 8. napján sugárzott adásban 18 óra 53 perctől kezdődően valótlanul híreszteltük, hogy J. P. politikus

1. P. T.-vel kapcsolatban állt.

2. Az ő megbízásait teljesíti a magyar politikai életben.

3. Mindezért P. T.-től pénzt kap.

A megjelölt csatorna T. című műsorában 2016. szeptember 9. napján sugárzott adásában 18 óra 06 perctől kezdődően valótlanul híreszteltük, hogy J. P. politikus

1. P. T.-vel kapcsolatban állt.

2. Vele titkos alkut kötött, és az ő kéréseit teljesíti a magyar politikai életben.

3. Mindezért P. T.-től pénzt kap.

A másik hivatkozott csatorna T. című műsorában, a 2016. szeptember 9. napján sugárzott adásban, a 16 óra 34 perctől kezdődő médiatartalommal összefüggésben valótlanul híreszteltük és tüntettük fel olyan hamis színben, hogy

1. J. P. politikus P. T.-vel kapcsolatban állt.

2. J. P.-t P. T. irányítja.

3. Mindezért J. P. P. T-től pénzt kap.

A keresetlevélben elsőként megjelölt TV-csatorna T. című műsorában 2016. szeptember 11. napján sugárzott adásában 18 óra 29 perctől és ugyanezen műsor 2016. szeptember 12. napján sugárzott adásában 07 óra 06 perctől kezdődően valótlanul híreszteltük, hogy J. P.-nek, az E. alelnökének a börtönben ülő P. T. az I. Alapítványon keresztül juttat pénzt, és hogy P. a börtönből pénzt, információkat és utasításokat ad J. P.-nek.

Az adott TV-csatorna T. című műsorában, a 2016. szeptember 12. napján 18 óra 38 perctől kezdődő adásban valótlanul híreszteltük, hogy luxusutazásokra pazarolhatja J. P. a támogatók pénzét, és azt is valótlanul híreszteltük, hogy J. P. több milliót kaphat a gyilkossággal vádolt P. T.-től. Valótlanul híreszteltük azt is, hogy P. T. a börtönből J. P.-n keresztül irányítja a magyar belpolitikát. Emellett valótlanul tüntettük fel hamis színben úgy J. P. nizzai nyaralását, mint amelynek költségeit a nyilvánosan gyűjtött támogatásaiból fedezte volna.

Az adott TV-csatorna T. című, 2016. szeptember 13-án sugárzott adásában 18 óra 33 perctől kezdődő adásunkban valótlanul híreszteltük, hogy J. P. politikus luxusutazásokra és rózsadombi luxusingatlanra költheti az I. Alapítványhoz befolyt milliós adományokat és a saját támogatóinak pénzét. Valótlanul híreszteltük azt is, hogy P. T. milliókkal támogatja J. P.-t.

Az alperes csatornájának T. című műsorában, 2016. szeptember 14. napján sugárzott adásában 18 óra 29 perctől és ugyanezen műsor 2016. szeptember 15. napján 01 óra 55 perckor és 06 óra 32 perckor leadott adásában valótlanul híreszteltük, hogy J. P. politikus luxusutazásokra használja a saját támogatóinak pénzét. Valótlanul híreszteltük azt is, hogy P. T. milliókkal támogatja J. P.-t és a börtönből irányítja őt.

A perbeli csatorna T. című műsorában 2016. szeptember 16. napján sugárzott adásában 18 óra 36 perctől kezdődően valótlanul híreszteltük, hogy

1. P. T. J. P.-n keresztül próbálja megdönteni a jelenlegi kormányt.

2. Hogy P. T. mondja meg J. P.-nek, mit mondjon a sajtónak.

3. J. P. a kérések teljesítéséért milliós összeget kap.

A perbeli csatorna T. című műsorában, 2016. szeptember 20. napján sugárzott adásában 18 óra 28 perctől való tényeket olyan hamis színben tüntettünk fel, hogy J. P.-nek köze volt F. G. megveréséhez, amikor az F. G. megveréséről szóló hírbe belefoglaltuk, hogy a gyanúsított J. P. megszállott rajongója.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ismertette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) és (2) bekezdéseit, 343. § (1) bekezdését, Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) IX. cikk (1)-(3) bekezdéseit, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4. § (1)-(3) bekezdéseit, 10. §-át, a 12. § (1) és (2) bekezdését. Felhívta a sajtó-helyreigazítási perekben alkalmazandó szempontokat rögzítő, a Legfelsőbb Bíróság PK 12., 13., 14. és 15. számúállásfoglalásokat, az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) és a 36/1994. (VI. 24.) határozatának releváns részeit. Megállapította, hogy a felperes a keresetlevél benyújtása és a pert megelőzően a sajtószervhez eljuttatott kérelmének előterjesztése során a jogszabályi előírásokat betartva járt el. Rögzítette, hogy sajtó-helyreigazítás tárgyát valótlan tényállítások képezhetik vagy a valóságot hamis színben feltüntető közlemény. Úgy ítélte meg, hogy az alperes által sugárzott hírműsorokban elhangzottak egyértelműen tényállításnak tekintendők, mivel azt állították, hogy a felperes kapcsolatban áll P. T.-velés tőle pénzt kap, illetve hogy P. T. az I. Alapítványon keresztül fizeti a felperest, továbbá a felperes ezen pénzből a magyar belpolitikát kívánja befolyásolni, valamint azt állították, hogy az F. G.-t megverő férfi a felperes rajongója.

[htmlbox BDT]

Ezt követően az elsőfokú bíróság a PK 14. számú állásfoglalásban foglaltak szem előtt tartásával azt vizsgálta, hogy a fenti tényállítások tartalma megfelel-e a valóságnak. Rögzítette, hogy az állásfoglalás értelmében a valóság bizonyításának terhe a sajtószervet terheli. Köteles a perben azt bizonyítani, hogy a közleményben foglaltak a valóságnak megfelelnek. Az alperes ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, mert e körben M. A. tanúkénti meghallgatását kérte, azonban idézhető címét nem jelentette be, és a tárgyalásra sem állította elő. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes nem tudta a valóságot bizonyítani, a közlemény tartalma sem volt köztudomású, továbbá ilyen ismerettel a bíróság sem rendelkezett, ezért a bizonyítatlanságot az alperes terhére értékelte. Ebből következően a felperes valótlan tények állítása és híresztelése tárgyában előterjesztett keresetét megalapozottnak találta, e körben a helyreigazítás közzétételére kötelezte az alperest. Alkalmazva a PK 15. számú állásfoglalásban biztosított lehetőséget, a közlemény közzétételének módjáról – a közérthetőség és pontosság kedvéért – a kérelemtől kisebb részben eltérően határozott. A felperes azon kereseti kérelmeit azonban, melyben valóságként a saját állításait fogalmazta meg a híradásokban közöltekkel szemben, az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak, figyelemmel arra, hogy ezek valóságtartalmára nézve kizárólag a felperes nyilatkozata állt rendelkezésre. Ezért e körben a keresetet elutasította.

A fellebbezés tartalma

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét elsődlegesen változtassa meg, a felperes keresetét utasítsa el, másodlagosan – amennyiben az elsődleges kérelem teljesítésére nincs mód – helyezze hatályon kívül az ítéletet és az első fokon eljárt bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítsa. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mert megsértette a Pp. 3. § (3) bekezdésében foglaltakat. A bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket nem megfelelően tájékoztatta. Az elsőfokú bíróság anyagi jogi jogszabályt is sértett, mivel sajtó-helyreigazítási perben nincs arra lehetősége, hogy konkrét nap vonatkozásában kötelezze a médiaszolgáltatót a helyreigazítás megjelenítésére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltakat is, mivel indokolási kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget. A bizonyítékokat tévesen értékelte, illetve a tényállást nem megfelelően tárta fel. Az eljárás során a kifogásolt közlések alapját képező információkról rendelkezésre állt a felperes 2016. szeptember 8. napján közzétett, és azóta is elérhető Facebook videóüzenetének szövege. Erre más médiumokban is számtalan alkalommal történt hivatkozás, közzététel, illetve híresztelés, ami miatt az abban foglaltak köztudomásúnak minősülnek. A felperes ebben a videóüzenetben elismerte, hogy sajtófigyelést végzett F. E. kérésére, valamint azt is tudta, hogy ezen sajtófigyelési anyagokra ténylegesen P. T.-nek van szüksége, ezen anyagok hozzá fognak eljutni. Ez azt igazolja, hogy a felperes és P. T. kapcsolatbanálltak, és a felperes P. T. utasításait teljesítette. Csatolta az ítélőtábla másik tanácsa által az alperesi műsorszolgáltató 2016. október 22. és 28. közötti időben, ugyancsak a T. című hírműsorában elhangzottakkal összefüggésben született jogerős döntést, amely csak részben adott helyt a felperesi keresetnek a perbelihez hasonló tárgyú közlések vonatkozásában.

A felperes az ítélet helybenhagyását kérte.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés alaptalan.

Nem értett egyet a másodfokú bíróság az alperesnek az eljárás szabálytalanságára vonatkozó kifogásával. A kioktatási kötelezettség az elsőfokú bíróságot olyan mértékben kötelezi, amely biztosítja, hogy a felek kellőképpen tisztában legyenek a bizonyításra szoruló tényekkel, hogy ez a kötelezettség kit terhel, annak elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár. Ez azt jelenti, hogy nem automatikusan, formálisan kell ezen kötelezettségnek eleget tenni, hanem az ügyben rendelkezésre álló keresetre és ellenkérelemre tekintettel szükséges azt megtenni, folyamatosan nyomon követve a felek nyilatkozatait, amelyeket a Pp. 3. § (2) bekezdése alapján tartalmuk szerint kell elbírálnia. A perbeli esetben az alperes a keresetlevél kézhezvételét követően elsőérdemi nyilatkozatában azt adta elő, hogy a felperes által sérelmezett tényállításokat bizonyítani kívánja, és M. A. tanúkénti kihallgatását indítványozta e körben. Ezen indítványnak az elsőfokú bíróság helyt adott, felhívta az alperest a tanú idézhető címének bejelentésére. Ebből az következik, hogy az alperes tisztában volt azzal, hogy az általa nem vitatottan tényállításnak tekintett közlések valóságtartalmának bizonyítása szükséges, melynek kötelezettsége rá hárul. További kioktatás – figyelemmel a sajtó-helyreigazítási pereknek mind a határidőkre, mind a bizonyításra vonatkozó szigorú rendelkezéseire – nem volt szükséges, mert az ellenkérelem alapján az elsőfokú bíróság meggyőződhetett arról, hogy az alperes külön bírói kioktatás nélkül is tisztában van az eredményes védekezéséhez szükséges eljárással. Az alperes a köztudomású tényeken túlmenően fellebbezésében sem hivatkozott olyan bizonyítékra, amely pernyertességét eredményezhette volna, a tanú címét továbbra sem jelentette be.

Az elsőfokú ítélet indokolása valóban szűkszavú, azonban megállapítható, hogy a közlések ténytartalmának vizsgálatára bizonyíték hiányában nem kerülhetett sor, ezért olyan eljárási jogszabálysértés nem merült fel, ami az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatának akadálya lenne.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntésének érdemével egyetértett. A fellebbezésben kifejtettekkel kapcsolatosan az ítélőtábla arra mutat rá, hogy a felperes Facebook bejegyzésében foglaltak, az azzal kapcsolatos sajtómegjelenések köztudomású tényként a perbeli alperesi közlések valóságának alátámasztásául nem vehetők figyelembe, ilyenre egyébként az alperes az elsőfokú eljárás során nem is hivatkozott. A Fővárosi Ítélőtábla eljáró tanácsának – több hasonlóügyben eljárva – hivatalos tudomása van arról, hogy a perbelihez hasonló közlések tárgyában a felperes számos helyreigazítási pert kezdeményezett, melyek zömmel sikerre vezettek. Ezt igazolja egyébként az alperes által csatolt jogerős döntés is. Az alperes által hivatkozott felperesi nyilatkozat ezen túlmenően az F. G.-vel és az Alapítvánnyal kapcsolatos alperesi közlést semmiben sem támasztja alá.

Az elsőfokú bíróság eljárásával kapcsolatban anyagi jogi jogszabálysértés sem volt megállapítható. A helyreigazító közlemény tartalma és a közzététel módja tekintetében a kötelezően betartandó elemeket az Smtv. 12. §-a tartalmazza. Az Smtv. 12. § (1) bekezdése szerint a helyreigazító közleményből ki kell tűnnie, hogy melyek a valótlan tények, mely tényeket tüntetett fel a sajtószerv hamis színben, továbbá annak is, hogy melyek a való tények. Ezen követelménynek a felperesi kérelem alapvetően megfelelt. Az Smtv. 12. § (2) bekezdése szerint lineáris médiaszolgáltatás esetében nyolc napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell a helyreigazító közleményt közzétenni. A perbeli esetben az alperesi jogsértés sajátosságát az adta, hogy az alperes megközelítően két héten keresztül napi rendszerességgel közölt anyagokat a felperesről. A felperes választása szerint minden egyes jogsértés miatt kezdeményezhetett volna külön eljárást, de az sem volt kizárt, hogy igényét egy peres eljárás keretében terjessze elő. Ez utóbbi esetben sem fosztható azonban meg attól, hogy a sérelem megtörténtéhez hasonló módon kérjen helyreigazítást, figyelemmel az Smtv. 12. § (2) bekezdésében foglaltakra. Ez az igény pedig kielégíthető olyan módon, ahogyan arról az elsőfokú bíróság rendelkezett.

Ez ugyanis azt jelenti, hogy az alperes a jogerős ítélet keltét követő hónapnak a jogsértéssel azonos számú napján köteles az adott napra vonatkozó helyreigazító közleményt közzétenni (például a 2016. szeptember 8-i műsor miatt 2017. augusztus 8-án, a 2016. szeptember 9-i műsor miatt 2017. augusztus 9-én stb.). Ez a kötelezés megfeleltethető az Smtv. már idézett azon rendelkezésének, hogy a helyreigazító közleményt a jogsértéssel hasonló módon kell közzétenni. Nem helytálló az az alperesi érvelés, hogy a bíróság nem kötelezheti a sajtószervet konkrét nap vonatkozásában helyreigazításra. Az Smtv. ugyanis tartalmaz teljesítési határidőt, ami szükségképpen konkrét időtartam, amelynek leteltével konkretizálódik az a konkrét nap, amelyen a helyreigazítást közzé kell tenni. Ez a rendelkezés egyúttal egy konkrét időpont meghatározását sem zárja ki, amennyiben a jogsértés sajátossága ezt indokolttá teszi. Ezt támasztja alá az is, hogy például időszaki lap esetében a közzétételi kötelezettség a következő lapszámra vonatkozik, ami ténylegesen egy konkrét időpont.

A perbeli esetben valójában az Smtv.-ben meghatározott 8 napos határidő betartására nem kerül sor, azonban ezt a felperes nem sérelmezte, így a helyreigazítás módja tekintetében nem volt szükség az elsőfokú ítélet módosítására.

Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokúítéletet a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20.553/2017/5-II.) a Bírósági Döntések Tárafolyóirat 2017/9. számában 136. szám alatt jelent meg.

---