Elveszik a társasházi lakástulajdon?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az interneten rohamosan terjedő fakenews szerint a társasházak jogi személyekké alakulnak és a magántulajdonú lakásokból társasházi közös tulajdon lesz.

Ahogy a közismert vicc tartja:

  • „Hallottad, hogy Moszkvában Mercedeseket osztogatnak?
  • A hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercedeseket, hanem Volgákat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.”

Hát valahogy így állunk a társasházak jogi személlyé alakulásának a külön tulajdont és közös tulajdont érintő kérdéseivel is.

A Világgazdaság cikke által idézett dr. Kovács Krisztián ügyvéd, egyetemi oktató közleményben tette közzé, hogy a kormány honlapjára felkerült egy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény-tervezet, amely kimondja, hogy a társasházak jogi személlyé alakulására vonatkozó módosítást, 2026. január 1-jén lép csak hatályba, az eddig tervezett 2023. július 1. helyett.

Amennyiben a módosítás idén hatályba lépett volna, úgy az akkor sem érintette volna a külön tulajdonba tartozó lakásokat, tehát a lakások nem válnak, illetve váltak volna a társasházi közös tulajdon részévé.

A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvénnyel a jogi személyek – kiváltképp a Ptk-ban nem szabályozott jogi személyek-  illetve jelenleg jogi személynek nem minősülő szervezetek nyilvántartására vonatkozó egységes szabályozás kidolgozása volt a jogalkotó célja.

A 2021. XCII. törvény állapítja meg a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok nyilvántartására, a bírósági nyilvántartási eljárásra, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzétételével összefüggő eljárásra, a nyilvántartott adatokra és okiratokra vonatkozó információ biztosítására, továbbá a nyilvántartással összefüggő egyes perekre vonatkozó alapvető szabályokat. Felváltva ezzel a jelenleg széttagolt szabályozást (pl. fiókteleptv., Civil tv., Ptk., Társasházi tv.)

A 2021. XCII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint a jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.
A (2) bekezdés kimondja, hogy törvény előírhatja jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanynak a jogi személyek nyilvántartásába való bejegyzését is.

A Világgazdaság által megkérdezett Kovács Krisztián ügyvéd, egyetemi oktató hangsúlyozta „a módosítás a társasházakra vonatkozóan is technikai jellegű, és kizárólag az egységes nyilvántartást, adatkezelést, a döntési mechanizmusok átláthatóságát és a jogbiztonságot szolgálja.”

A társasházakban élők valójában semmit nem fognak érezni belőle, ha majd hatályba lép. Ha mégis, az csak hasznos lesz számukra, mert egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a közös tulajdonról szóló döntéseket és nyilvánossá a legfontosabb információkat- nyilatkozta a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének jogvégzett alapító elnöke korábban a Világgazdaságnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Fókuszban a kiberbiztonság és a kibercsalások elleni védekezés

Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.

2024. június 25.

Egy éves az építményi jog – mik a tapasztalatok?

Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.